Megfigyelt/várt-arány és negatív szövődmények Covid után
SZEMLE eLitMed
2024. ÁPRILIS 10.
SZEMLE eLitMed
2024. ÁPRILIS 10.
Szöveg nagyítása:
Két nagy vizsgálat eredménye látott napvilágot az elmúlt hetekben a Covid-ellenes oltások kívánatos és nemkívánatos mellékhatásaival kapcsolatban. A Vaccine tanulmánya 99 millió beoltott személy, míg a Heart cikke 10 millió beoltott és ugyanannyi nem beoltott, megbetegedett személy adatain alapul.
A Vaccine című szaklap „COVID-19-vakcinák és kiemelt jelentőségű nemkívánatos események: A Global Vaccine Data Network (GVDN) multinacionális kohorszvizsgálata 99 millió beoltott személyen” című tanulmánya 13 kiemelt jelentőségű nemkívánatos esemény (adverse events of special interest, AESI) bekövetkezésének kockázatát elemezte 8 ország (Argentína, Ausztrália, Kanada, Dánia, Finnország, Franciaország, Új-Zéland és Skócia) 10 vizsgálóhelyének adatai alapján. A megfigyeléses kohorszvizsgálat a 13 kiválasztott AESI (neurológiai, hematológiai és kardiológiai kimenetek) megfigyelt és várt arányát hasonlította össze. A várható arányokat a részt vevő helyek COVID-19-oltás előtti egészségügyi ellátási adatai alapján kapták meg, kor és nem szerint rétegezve. A megfigyelt arányokat a COVID-19 elleni oltási program bevezetése utáni adatokból számították ki ugyanazokból az egészségügyi adatállományokból. Az elsődleges elemzésbe az mRNS- (BNT162b2/Pfizer/BioNTech és mRNS-1273/Moderna) és az adenovírusvektor- (ChAdOx1/AstraZeneca) vakcinákkal történő oltást követő 42 napig bekövetkező AESI-ket vonták be. A kockázatot a megfigyelt versus a várt (observed versus expected, OE) arány segítségével értékelték, 95%-os konfidenciaintervallummal. A prioritást élvező potenciális biztonsági jelek azok voltak, amelyeknél a 95%-os konfidenciaintervallum alsó határa (LBCI) nagyobb volt, mint 1,5.
Az eredmények
Összesen 99 068 901 oltott személy adatait vonták be az elemzésbe. Összesen 183 559 462 adag BNT162b2-t, 36 178 442 adag mRNA-1273-at és 23 093 399 adag ChAdOx1-t adtak be a részt vevő helyszíneken a vizsgálati időszakban. A ChAdOx1 vakcina első adagját követően 1,5-nél nagyobb LBCI-vel rendelkező OE-arányokat figyeltek meg a Guillain–Barré-szindróma/GBS (2,49; 95%-os CI: 2,15; 2,87) és az agyi vénás szinusz trombózis/CVST (3,23; 95%-os CI: 2,51; 4,09) esetében. Az akut disszeminált encephalomyelitis/ADEM OE-aránya 3,78 (95 %-os CI: 1,52; 7,78) volt az első adag mRNS-1273-vakcina beadását követően. A BNT162b2, az mRNA-1273 és a ChAdOx1 vakcinát követően a myocarditis és a pericarditis OE-arányai is szignifikánsan megnövekedtek 1,5-nél nagyobb LBCI-vel. Prioritást élvező mértékű kockázatnövekedést találtak az első ChAdOx1-dózist követően a transzverzális myelitis (OE-arány: 1,91; 95%-os CI: 1,22; 2,84) és az ADEM (OE-arány: 2,23; 95%-os CI: 1,15; 3,90) esetében is. A hematológiai szövődmények közül a következőket vizsgálták: CVST, lépvénás trombózis (SVT) és tüdőembólia (PE), valamint szokatlan helyű trombózisok (SVT). Prioritást élvező mértékű kockázatnövekedést találtak a már említett 3,23-os OE-aránnyal a ChAdOx1 oltás első adagját követő 42 napon belül CVST esetében és 1,95-os OE-aránnyal ugyanezen oltás harmadik dózisa után. Az mRNA-1273 oltás negyedik dózisa után 1,53 volt az SVT OE-aránya. A kiemelt jelentőségű kardiovaszkuláris szövődmények a következőképp alakultak: az mRNS-vakcinák első, második és harmadik adagját követően következetesen megnövekedett OE-arányokat azonosítottak a szívizomgyulladással kapcsolatban. A legmagasabb OE-arányt az mRNS-1273 első és második adagját követően figyelték meg (3,48; 95%-os CI: 3,00; 4,01 és 6,10; 95%-os CI: 5,52; 6,72). Az mRNS-1273 harmadik dózisát követően a myocarditis OE-aránya 2,01 volt (95%-os CI: 1,60; 2,49). A pericarditis OE-aránya az mRNS-1273 első és negyedik adagját követően teljesítette a kiemelt biztonsági jel küszöbértékét, az OE-arányok 1,74 (95%-os CI: 1,54; 1,97) és 2,64 (95%-os CI: 2,05; 3,35) voltak. A ChAdOx1 harmadik dózisát követően szintén kiemelt jelentőségű kockázatnövekedést, 6,91-os OE-arányt (95%-os CI: 3,45; 12,36) figyeltek meg.
A tanulmány szerzői felhívják a figyelmet: az oltás utáni mellékhatások ritkák, és az oltások által nyerhető előnyök felülmúlják a kockázatokat.
*
A Heart című szaklap „A COVID-19-vakcinák szerepe a COVID-19 utáni thromboembóliás és kardiovaszkuláris szövődmények megelőzésében” című tanulmánya az Egyesült Királyság, Spanyolország és Észtország elektronikus egészségügyi nyilvántartásai alapján azt vizsgálta, hogy oltás utáni áttörő fertőzés és oltás hiányában bekövetkező fertőzés után hogyan alakul a szívelégtelenség (HF), a vénás thromboembólia (VTE) és az artériás thrombosis/thromboembolia (ATE) előfordulása a fertőzést követő 0–30 napos időablakban, valamint a 31–90 napos, 91–180 napos és 181–365 napos időablakokban. A 10 millió beoltott és ugyanannyi nem beoltott, fertőzésen átesett személy adatain alapuló vizsgálat az előző vizsgálatban is szereplő három oltáson (BNT162b2/Pfizer/BioNTech, mRNS-1273/Moderna, ChAdOx1/AstraZeneca) kívül a Janssen oltásának (Ad26.COV2.S) hatását vizsgálta összevontan, továbbá összehasonlította a BNT162b2 és a ChAdOx1 oltások hatását.
Az eredmények
Az elemzés azt mutatta, hogy a COVID-19 akut fázisában a beoltottak körében jelentősen, 45–81%-kal csökkent a thromboemboliás és a cardialis események kockázata. A kockázat a beoltottaknál a posztakut COVID-fázisban is csökkent, bár az akut fázishoz képest kisebb mértékben, 24–58%-kal. A beoltottaknál a COVID-19 akut szakában a ventricularis arrhythmia és a myocarditis/pericarditis kockázata is kisebb volt, mint a nem beoltottaknál. A BNT162b2 és a ChAdOx1 hatásainak összehasonlítását az Egyesült Királyság adatai alapján végezték. A metaanalízis a BNT162b2-nek kedvezett a fertőzést követő 0–30 napon belüli VTE tekintetében (sub-distribution hazard ratio/sHR: 0,66), de nem mutatkozott különbség a posztakut VTE vagy bármely más kimenetel tekintetében.
Összefoglalójukban a szerzők hangsúlyozzák: a SARS-CoV-2 elleni védőoltás jelentősen csökkenti a COVID-19 utáni akut thromboemboliás és cardialis szövődmények kockázatát. A beoltott személyeknél a csökkent kockázat a COVID-19 utáni szívelégtelenség, vénás thromboembolia és artériás thrombosis tekintetében akár 1 évig is fennállhat.
szemlézte: dr. Kazai Anita Eredeti közlemények: COVID-19 vaccines and adverse events of special interest: A multinational Global Vaccine Data Network (GVDN) cohort study of 99 million vaccinated individuals. K Faksova et al. Vaccine. 2024;12:S0264-410X(24)00127-0. doi: 10.1016/j.vaccine.2024.01.100. The role of COVID-19 vaccines in preventing post-COVID-19 thromboembolic and cardiovascular complications Mercadé-Besora N. et al. Heart. 2024;15;110(9):635-643. doi: 10.1136/heartjnl-2023-323483. |
Járványügy
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.
Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.
Járványügy
A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.
Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.
Torokrákban szenvedő férfi útmutatót írt a haldokláshoz; a lakhatási bizonytalanság hatása a fiatalok egészségére; 2024 táplálkozási trendjei; ne higgyünk minden tudományosnak látszó szövegnek. Hétvégi lapszemle – külföldről és itthonról.
Egészségpolitika
Interjú Sinkó Eszterrel, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ egészségügyi közgazdászával. Meglátása szerint az egészségügy jelenleg „betegelhárító üzemmódban” dolgozik, zajlik az összeomlása.
Egészségpolitika
Kapócs Gábor interjúja Álmos Péterrel, a MOK frissen megválasztott és a leköszönt elnökével, Kincses Gyulával. A MOK két vezetője beszél a kamara elmúlt 4 évéről, a sikerekről és kudarcokról. Beszámolnak a vezetőség előtt álló feladatokról, a társkamarákkal való kapcsolatokról, a közeljövő terveiről és feladatairól. Az interjúban szóba kerül a kormányzattal való viszony is.
Gondolat
Az ember számára olykor fontosabb, hogy meg tudja élni érzelmeit, mint hogy azonnal csökkentse, vagy elviselhetőbbé tegye azokat. Ebben a folyamatban sok esetben egy film is segíthet. Kapitány-Fövény Máté pszichiáter, az „Ember a filmben” videók alkotója a filmek pszichológiájáról mesélt.
Kognitív károsodás hosszú Covid esetén
Akut neurotraumatológiai betegellátás számszerű alakulása a SARS-CoV-2-pandémia tükrében
1.
2.
3.
4.
5.
Egészségpolitika
Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”1.
Helyünk a világban
A felzárkózás kudarca – 5+1 súlyos megállapítás Orosz Éva tanulmányából2.
3.
Idegtudományok
Neurofeedback: az ADHD-val küzdő gyerekek fejlesztéséhez is használható módszert oktatnak Vácon4.
5.
Orvoslás és társadalom
Országos férfiegészség-kampány és PSA-szűrés indul a prosztatarák ellen