A túlevés és a rossz kombinációban történő étrendi zsírsavbevitel olyan elhízást okozhat, amely a következő generációra is továbböröklődhet. A többszörösen telítetlen omega-6 és omega-3 zsírsavak egyaránt fontosak az egészség megőrzéséhez, azonban a túl sok omega-6 és a túl kevés omega-3 hatására az utódok elhíznak – derült ki egérkísérletekből, amelyekkel az emberi táplálkozásban mostanában bekövetkezett változásokat modellezték. Az elmúlt négy évtizedben a nyugati típusú étrendben az omega-6 és omega-3 aránya az egészséges 1:5 arányról 15:1-re tolódott el Európában és 40:1-re az Egyesült Államokban. Amerikai nők anyatejében ez az arány 6:1-ről 18:1-re változott. Korábbi vizsgálatok már összefüggésbe hozták az egyensúly felborulását és a szívbetegségeket. Azonban „ez az első alkalom, hogy öröklődő elhízást sikerült kimutatni” az omega-zsírsavak bevitelével kapcsolatban, nyilatkozta az AFP-nek Gerard Alihaud, a Nizzai Egyetem biokémikusa, a vizsgálat vezetője egy telefoninterjúban. „Az omega-6 nem más, mint egy zsírtermelő bomba.” A szakértők nem értenek egyet abban, hogy az elhízás okát az étrend zsírtartalma vagy az elfogyasztott kalóriák összmennyisége adja-e. A Journal of Lipid Research folyóiratban megjelent tanulmány még egy nézőpontot ad hozzá a vitához és új megvilágításba helyezi a gazdagabb országokon végigsöprő elhízásjárványt. Azt is felvetik, hogy a nem genetikai eredetű, egész családokat érintő, az egészséget fenyegető elhízásért nem csak a környezeti tényezők lehetnek felelősek. Az omega-egyensúly felborulása és az elhízás közötti kapcsolat „valószínűleg epigenetikus”, mondta Alihaud arra utalva, hogy a gének vegyületekre történő „lefordítása” igen összetett folyamat. „A rágcsálók genomja és DNS-e nem módosult, de ezek a tényezők képesek befolyásolni, hogy adott gének hogyan fejeződnek ki.” A kísérletek során négy egérgenerációt etettek 35 százalékos zsírtartalmú étrenddel, melyben az omega-zsírsavak aránya a mai nyugati étrendével egyezett meg. Ennek eredményeképpen minden generációban egyre nagyobb súlyú utódok születtek. Ezen kívül az állatoknál inzulinrezisztencia is kialakult, amely a II-es típusú cukorbetegség árulkodó jele. Ez emberekben az elhízás egyik leggyakoribb és legsúlyosabb következménye. Az omega-6 arányának növekedése és az omega-3 arányának csökkenése részben annak tudható be, hogy a hasznonállatok fű és széna helyett manapság már inkább gabonaalapú tápot kapnak, magyarázta Alihaud. Míg a fű omega-3-ban gazdag, „a termelékenység javítása érdekében ennek helyét átvették a gabonából, főként kukoricából készült tápok, amelyek omega-6-ban gazdagok”. Az állatok takarmányához adott lenmagolajjal helyreállítható lenne a húsok és tejtermékek egészséges omega-egyensúlya. A zsírsavaknak három típusa létezik: telített zsírok, illetve egyszeresen telítetlen és többszörösen telítetlen zsírok. Franciaországban az egészségügyi hatóságok a kalóriabevitel 30-40 százalékát javasolják zsírsavakból fedezni, míg az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrzési Hivatala (FDA) 20-30 százalékot javasol. Mindkét szervezet egyetért azonban abban, hogy a bevitel nagy részét a telítetlen zsírsavak révén kell biztosítani halak, diófélék és növényi olajok révén, miközben kerülni kell a vörös húsokban és tejtermékekben található telített zsírsavakat.
Forrás: Medipress


Kapcsolódó link: Journal of Lipid Research