Az egészségügyben ma éppen olyan rosszirányú, kellemetlen hatások érvényesülnek, mint az élet bármely más területén. A személyzetre olyan veszélyek leselkednek, amelyek néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlenek lettek volna. Az egészségügyben dolgozók szerint a betegek egyre erőszakosabbak és követelőzőbbek a rendelőkben és kórházakban. De manapság már nem keltenek megdöbbenést azok a hírek sem, hogy egy-egy orvost, ápolót fizikailag bántalmaznak a páciensek, mert nem tartják elég gyorsnak az ellátást, vagy megfelelőnek a diagnózis. Az egészségügyi tárgyú törvények tavaly év végi módosítása óta az egészségügyi dolgozók is közfeladatot ellátó személynek minősülnének, így ők is fokozottabb büntetőjogi védettséget élveznének munkavégzésük során. Azonban hiába a törvényi védelem, az ágazat jelenlegi rossz társadalmi megítélésén is változtatni kell, ahogyan az intézményeknek is fel kell készülniük arra, hogy nagyobb biztonságot biztosítsanak dolgozóiknak – mondta Harmath György professzor, a Heim Pál Gyermekkórház főigazgató főorvosa, a Magyar Kórházszövetség elnökségi tagja előadásában egy szakmai konferencián. Néhány hónappal ezelőtt a Kórházszövetség 60 intézményében készült egy felmérés, amely szerint jelentős gyakorisággal fordulnak elő erőszakos cselekmények a kórházakban, rendelőkben. A típusra nagyon hasonló bántalmazások között verbális és non-verbális erőszak egyaránt fellelhető volt, a lelki bántalmazás egyelőre gyakoribb, mint a fizikai. Annak ellenére, hogy az orvosnak, személyzetnek 8 napon belül és túl gyógyuló sérüléseket egyaránt okoznak a támadók, hatósági intézkedés alig történik ezekben az ügyekben. Az elharapódzó agresszió hátterében a főigazgató szerint az áll, hogy az egészségügyet intézményesen is lejáratták. Közben változtak a jogi és társadalmi viszonyok, s ahogyan az óvodába és az iskolába, úgy a betegellátásba is begyűrűzött az agresszió. De ez korántsem az ágazat sajátos problémája, hanem össztársadalmi gond. A tendencia nemzetközi, az Egyesült Államokban a 4. helyen áll az egészségügyi dolgozókat ért agresszivitás a támadások gyakoriságát tekintve, nálunk tízezer betegtalálkozásra 3,8 agresszív cselekedet jut. A hazai, egyre romló egészségügyi ellátásban rosszak a körülmények, zsúfoltak a várótermek, a túlterheltségtől frusztráltak a dolgozók, a páciensek, az ellátás egyre inkább elszemélytelenedik. A felgyülemlett feszültséget az orvosokon, nővéreken, ápolókon vezetik le a betegek. A legdurvább reakciók ma már az egészségügyben vannak. A legtöbb bántalmazás ügyeleti időben, a sürgősségi osztályokon történik, de már a betegágy mellett dolgozók sincsenek biztonságban. A gyermekosztályokon, vagy a geriátrián is gyakori, hogy a dolgozókra támadnak a betegek. A legtöbb inzultus a nővéreket és orvosokat éri, de a portáson is sok páciens tölti ki a mérgét. Bár előfordul fizikai sérülés, sokkal súlyosabb a pszichikai károsodás, amelynek gyakori következménye, hogy a kollégák nem akarnak tovább a pályán maradni. Amerikában már nyolc évvel ezelőtt megjelent egy kézikönyv arról, hogyan védhetik meg magukat a támadásoktól az egészségügyi dolgozók. Harmat professzor szerint első sorban kerülni kell a konfliktusokat. Változtatni a beteggel való kapcsolatteremtés módján, parancsokat nem fogadhat el, de nem adhat a doktor, s minden körülmények között meg kell próbálni megőriznie a nyugalmát. Jó, ha az orvoson kívül legalább egy asszisztens is van a kezelőben. Az intézményeknek is lenne feladata a megelőzésben. Biztonságos környezetet kell teremteniük, ahol a várakozással töltött időt kellemesebben tudják eltölteni a betegek, a helyiségeket veszélytelen bútorokkal kell berendezni. Vészkijáratot, menekülési lehetőséget kell biztosítani a személyzetnek. Tréningeket lehet elvégezni kommunikáció javítása érdekében. A kórházak többsége igyekszik is saját hatáskörében megoldani a problémát, leggyakrabban biztonsági cégek szolgáltatásait veszik igénybe, de ez nem olcsó mulatság. Vannak intézmények, akik a dolgozóiknak önvédelmi tanfolyamot, vagy defenzív kommunikációs tréningeket szerveznek a bántalmazások kivédése érdekében. eLitMed.hu – T.O.