Hírvilág

Mennyit ér a TIA vagy enyhe stroke gyors kivizsgálása és kezelése?

2011. AUGUSZTUS 15.

Szöveg nagyítása:

-
+

Nem kétséges, hogy a súlyos stroke azonnali neurológiai szakellátást igényel. De vajon érdemes-e a tranziens ischaemiás attakot (TIA) vagy enyhe stroke-ot elszenvedett betegeket azonnal neurológiai szakellátásra utalni, sürgősen kivizsgálni és kezelni? Ennek a kérdésnek a megválaszolására brit kutatók a korai, szakellátásban végzett kivizsgálás és kezelés hatásait tanulmányozták a kórházi kezelés időtartama, a költségek és a maradandó neurológiai károsodások szempontjából. A prospektív, lakosságszintű EXPRESS (Early use of eXisting PREventive Strategies for Stroke) vizsgálatban kétféle ellátási modellt hasonlítottak össze. A vizsgálat első szakaszában („hagyományos ellátás”) a TIA vagy enyhe stroke tüneteit mutató betegeket háziorvosuk vizsgálta meg, és szakrendelésre utalta egy néhány nappal későbbi időpontra. A szakvizsgálaton megállapított diagnózist és kezelési javaslatokat faxon elküldték a háziorvosnak, aki megkezdte a kezelést (átlagosan 19 nappal az esemény után). A vizsgálat második fázisában („sürgős ellátás”) a TIA vagy enyhe stroke tüneteit mutató betegeket egyenesen neurológiai szakrendelésre szállították, ahol még aznap kivizsgálták, és elkezdték a kezelést. A kétféle ellátási modell eredményeit az esemény utáni 90 nap eseményei alapján értékelték. Az ismételt stroke miatti kórházi kezelés gyakorisága szignifikánsan, méghozzá jóval kisebbnek bizonyult az azonnal szakellátásra szállított betegek csoportjában (2%, illetve 8%). Hasonlóan jóval rövidebb volt a stroke vagy cardiovascularis betegség miatt szükségessé vált kórházi kezelés átlagos időtartama (betegenként 1,5 nap, illetve 4,5 nap), ami csak a kórházi költségek szempontjából betegenként körülbelül 700 eurónyi megtakarítást eredményezett. De nem csak az egészségügyi költségvetés járt jól – az esemény utáni hat hónap során a hagyományos ellátásban részesült csoportból 16 beteg (5%) szenvedett halálos vagy maradandó rokkantságot okozó stroke-ot, míg a sürgős ellátást kapott csoportból csak egy beteg (0,3%). A számok magukért beszélnek – a TIA-t vagy enyhe stroke-ot szenvedett betegek neurológiai szakellátásban történő sürgős kivizsgálása és kezelése harmadára csökkentette a kórházi költségeket, ötödére a stroke ismétlődésének a veszélyét, és megelőzte majdnem az összes, fél éven belül bekövetkező súlyos szövődményt. A TIA-t szenvedett betegekre úgy kell tekinteni, mint a kardiológiában az instabil anginában szenvedőkre – sürgős ellátást igényelnek, amellyel megelőzhető a szövődmények nagy része és későbbi ellátás iránti igény is. Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid Forrás: Lancet Neurol 2009 Mar; 8:235.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Kokain és hirtelen halál

A szív eredetű hirtelen halálozás és a kokainfogyasztás között talált összefüggést egy új spanyol tanulmány.

Idegtudományok

Ki kapjon jogosítványt stroke után?

A kérdés inkább az, hogy kinél kell elvégezni az alkalmassági vizsgálatot, állapították meg belgiumi kutatók 27 vizsgálat eredményeinek áttekintése alapján.

Hírvilág

Nyitott foramen ovale mellékleletként: Zárjam vagy ne zárjam?

A gyakori tünetmentes nyitott foramen ovale gyakran szívműtét közben derül ki. Ilyenkor a zárása a paradox embolia és a stroke prevencióját szolgálja vagy a szívsebész túlbuzgóságának a kiélését?

Idegtudományok

Antiepileptikumok hatékonysága és biztonságossága post-stroke epilepsziában

A stroke-ellátás fejlődésével a stroke mortalitása világszerte drámai mértékben csökken. A stroke fontos késői szövődménye a post-stroke epilepszia (PSE), melynek gyakorisága 7% körüli a stroke-túlélőkben. Az idősek (65 felettiek) korosztályában az új epilepsziás rohamok mintegy 30–49%-a a PSE-nek tulajdonítható. A rohamok nagyarányú ismétlődése és a körülbelül 20%-ot elérő gyógyszer-rezisztencia negatív hatással van a stroke-túlélők gyógyulására és életminőségére. A jelenleg elérhető antiepileptikumok (AED-k) közül egyik sem bír igazoltan preventív hatással a PSE megjelenésére, így a primer gyógyszeres prevenció nem javasolt, ugyanakkor a magas ismétlődési valószínűséggel járó első nem provokált (spontán) rohamot követően szekunder prevencióként az AED-k használata megfontolandó. Noha a PSE incidenciája magas, eddig nem született olyan ajánlás, mely a PSE-ben javasolt AED-kről szólna. Az a kevés randomizált, kontrollált vizsgálat, mely az AED-k PSE-ben való használatát elemezte, nem talált egyértelműen előnyös szert a PSE kezelésére.

Idegtudományok

Neurológiai tünetek és emelkedett kórházi mortalitás Covid-19-ben

Mint azt az elmúlt egy év tapasztalatai mutatják, a Covid a tüdőn túl számos egyéb szerv működésében képes kárt okozni. A vese-, máj-, szívérintettségen túl gyakran észlelhetünk az idegrendszert érintő manifesztációt is: többek között fejfájás, anosmia, új stroke vagy a már elszenvedett stroke tüneteinek felerősödése, epilepsziás betegekben emelkedett rohamfrekvencia, Guillain–Barré-szindróma, meningoencephalitis, akut demyelinisatiós encephalomyelitis (ADEM) társulhat a koronavírus-fertőzéshez. Eskandar és társai a Neurology-ban megjelent cikkükben azt vizsgálták, hogy a kórházi ellátást igénylő covidos esetekben a neurológiai tünetek megjelenése együtt jár-e a betegek halálozásának fokozott kockázatával.