Hírvilág

Szöveg nagyítása:

-
+


Ma nagyjából kétszer annyi ideig él egy ember, mint kétszáz évvel ezelőtt, de vajon ez a tendencia továbbra is így fog folytatódni? Tom Kirkwood professzor, a Newcastle Egyetem munkatársa úgy véli, hogy testünk egyre inkább képes lesz önmaga regenerálására, génjeink pedig lehetővé teszik, hogy halálunk időpontja minél későbbre tolódjon ki. A professzor és munkatársai 85 éves és annál idősebb embereket tanulmányoztak Newcastle-ben, akik között szép számmal voltak olyanok, akik még a nyolcvanas éveik vége felé is jó egészségnek örvendtek. Ennek okai nyilvánvalóan az egészséges táplálkozásban, az életkörülményekben, a képzettségben és az orvosságokban keresendők. Továbbra is sok ember küzd egészségügyi gondokkal, de a modern orvostudomány a legtöbb bajra már talált hatékony gyógymódot, tudja kezelni a cukorbetegséget, a magas vérnyomást vagy a szívproblémákat. A várható élettartam Angliában 1991-1993 illetve 2007-2009 között a férfiaknál 73,4 évről 77,85 évre nőtt, míg a nőknél 78,9 évről 82 évre. Jim Oeppen és Dr. James Vaupel kutatók úgy vélik, hat évtizeden belül a várható élettartam az országban elérheti a száz évet is. David Leon professzor szerint egyelőre nem látni, mi lehet a várható élettartam felső határa. Az biztos, hogy abban, ki mennyi ideig él, döntő szerepe van a szociális és gazdasági háttérnek, de emellett a géneknek, illetve a környezeti hatásoknak is. Nem véletlen, hogy Japánban, ahol köztudottan egészségesen táplálkoznak és élnek, a legmagasabb a várható élettartam. A fentiek fényében sem valószínű, hogy a várható életkor a végtelenségig nyúlna. Kirkwood professzor szerint inkább arra van esély, hogy a jövőben némileg még kitolódik a határ, de idővel ez a tendencia lassulni fog. Forrás: Medipress Kapcsolódó anyagok: Kétzsáz ország kétszáz év

A légszennyezés miatt csökken a britek élettartama

A probléma mögé látni - videointerjú Kapócs Gáborral

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

LAPSZEMLE eLitMed

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus vázolja fel e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Elkerülhetetlennek látszik az egészségügy összeomlása – vagy már meg is történt?

KUN J Viktória

Amikor már az akut stroke-ellátás is szünetel egy megyei kórházban – az eLitMednek nyilatkozó szakemberek szerint valójában már 3-4-5 éve szükségállapot van, a kormányzati intézkedések is ezt mutatják.

Egészségpolitika

„Az egészségügyi adatokkal való visszaélés bűncselekmény”

KUN J Viktória

Az egészségügyi adatok újabb szabályozását is tartalmazza a júniusban elfogadott salátatörvény. A változás az MI alkalmazását segíti, kérdés azonban, hogy a jövőben jobban kiszűrhetőek-e az emberi tényezők - például amiket az elmúlt hónapok politikai botrányainál láttunk.

Gondolat

Feszkó uralma a kamasz fejben – Mozikban az Agymanók 2.

FILMKRITIKA eLitMed

A tizenhárom éves Riley Anderson Fejhadiszállása radikálisan átalakul, és az örök optimista Derű irányító szerepét a legrosszabb lehetőségekkel kalkuláló Feszkó veszi át. Egy lendületes animációs film a kamaszkor érzelmi viharairól és a változásban lévő énképről – határozottan nem csak gyerekeknek.

Gondolat

Van traktora? Szokott aggódni? – Boldogságmérés Bhutánban

FILMKRITIKA eLitMed

Zurbó Dorottya és Arun Bhattarai második közös dokumentumfilmje a bhutáni bruttó nemzetiboldogság-mutató mögött rejlő emberi sorsokat mutatja be két lelkes, feladatukat lelkiismeretesen végző kérdezőbiztos munkáján keresztül.

Hírvilág

A szűrés életet menthet, mégsem élünk vele

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO adatai alapján az emlőrák a leggyakrabban előforduló daganatos megbetegedés a nők körében. 2020-ban becslések szerint világszerte 2,3 millió nőt diagnosztizáltak mellrákkal és 685 000-en vesztették életüket a betegség következtében. Habár a mellrák minden 4. nőt érint világszerte és minden 6. daganatos halálesetért felelős, időben felismerve jó eséllyel gyógyítható lenne.