2011. AUGUSZTUS 15.
Ma nagyjából kétszer annyi ideig él egy ember, mint kétszáz évvel ezelőtt, de vajon ez a tendencia továbbra is így fog folytatódni? Tom Kirkwood professzor, a Newcastle Egyetem munkatársa úgy véli, hogy testünk egyre inkább képes lesz önmaga regenerálására, génjeink pedig lehetővé teszik, hogy halálunk időpontja minél későbbre tolódjon ki.
A professzor és munkatársai 85 éves és annál idősebb embereket tanulmányoztak Newcastle-ben, akik között szép számmal voltak olyanok, akik még a nyolcvanas éveik vége felé is jó egészségnek örvendtek. Ennek okai nyilvánvalóan az egészséges táplálkozásban, az életkörülményekben, a képzettségben és az orvosságokban keresendők. Továbbra is sok ember küzd egészségügyi gondokkal, de a modern orvostudomány a legtöbb bajra már talált hatékony gyógymódot, tudja kezelni a cukorbetegséget, a magas vérnyomást vagy a szívproblémákat.
A várható élettartam Angliában 1991-1993 illetve 2007-2009 között a férfiaknál 73,4 évről 77,85 évre nőtt, míg a nőknél 78,9 évről 82 évre. Jim Oeppen és Dr. James Vaupel kutatók úgy vélik, hat évtizeden belül a várható élettartam az országban elérheti a száz évet is. David Leon professzor szerint egyelőre nem látni, mi lehet a várható élettartam felső határa. Az biztos, hogy abban, ki mennyi ideig él, döntő szerepe van a szociális és gazdasági háttérnek, de emellett a géneknek, illetve a környezeti hatásoknak is. Nem véletlen, hogy Japánban, ahol köztudottan egészségesen táplálkoznak és élnek, a legmagasabb a várható élettartam. A fentiek fényében sem valószínű, hogy a várható életkor a végtelenségig nyúlna. Kirkwood professzor szerint inkább arra van esély, hogy a jövőben némileg még kitolódik a határ, de idővel ez a tendencia lassulni fog.
Forrás: Medipress
Kapcsolódó anyagok: Kétzsáz ország kétszáz év
A légszennyezés miatt csökken a britek élettartama
A probléma mögé látni - videointerjú Kapócs Gáborral
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.
A Covid19 embert próbáló kihívás elé állította az egész társadalmat, de pillanatnyilag talán a legnagyobb teher az egészségügyben és a szociális szférában dolgozókra hárul. Munkájukra égetőbb szükség van, mint valaha, éppen ezért fontos, hogy nekik is legyenek megküzdési stratégiáik a kialakult krízishelyzet kezelésére. Mind a világjárvány képe, az azt kísérő félelem szorongást, stresszt okoz, a sok esetben azt kísérő izoláció is komoly lelki terhet jelent. Hogyan észlelhetjük egymáson és enyhíthetjük a nyomást, oldhatjuk meg az esetleg ezt kísérő szimptómákat? A Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum hívja fel a figyelmet: a dolgozók egymásra is ügyeljenek!
Gondolat
B. Ildikónak egy éve megváltozott az élete. Agydaganatot diagnosztizáltak nála, életmentő műtétet hajtottak végre rajta, majd folytatta az orvosi protokoll útját, kemoterápia, sugárkezelés. Majd a belső hangjára hallgatott.
Az iker-testvérek számát 125 millióra becsülik a világon. Statisztikák szerint minden 333 szülésre esik egy olyan, amikor egy terhesség után két baba jön világra.
A terápiás irányelvek egyre nagyobb százaléka ajánlja a hosszú távú életkilátások figyelembe vételét az idősebbek preventív ellátásával kapcsolatos döntések meghozatalakor. Így pl. azokban az esetekben, amikor az életkilátás tíz évnél rövidebb, az irányelvek ellenzik a rutin rákszűrést és a cukorbetegek számára kevésbé intenzív glikémiás célt tűznek ki.
1.
2.
3.
4.
1.
2.
Ideggyógyászati Szemle
Segíti-e a cerebralis paresisben szenvedő gyermekek bruttó motoros funkcióinak fejlődését a Vojta-módszer?3.
Ideggyógyászati Szemle
[Fájdalomcsillapító-túlhasználathoz társuló fejfájás kezelése intravénás lidokainnal és magnéziummal]
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás