Meddig élünk?
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
Ma nagyjából kétszer annyi ideig él egy ember, mint kétszáz évvel ezelőtt, de vajon ez a tendencia továbbra is így fog folytatódni? Tom Kirkwood professzor, a Newcastle Egyetem munkatársa úgy véli, hogy testünk egyre inkább képes lesz önmaga regenerálására, génjeink pedig lehetővé teszik, hogy halálunk időpontja minél későbbre tolódjon ki.
A professzor és munkatársai 85 éves és annál idősebb embereket tanulmányoztak Newcastle-ben, akik között szép számmal voltak olyanok, akik még a nyolcvanas éveik vége felé is jó egészségnek örvendtek. Ennek okai nyilvánvalóan az egészséges táplálkozásban, az életkörülményekben, a képzettségben és az orvosságokban keresendők. Továbbra is sok ember küzd egészségügyi gondokkal, de a modern orvostudomány a legtöbb bajra már talált hatékony gyógymódot, tudja kezelni a cukorbetegséget, a magas vérnyomást vagy a szívproblémákat.
A várható élettartam Angliában 1991-1993 illetve 2007-2009 között a férfiaknál 73,4 évről 77,85 évre nőtt, míg a nőknél 78,9 évről 82 évre. Jim Oeppen és Dr. James Vaupel kutatók úgy vélik, hat évtizeden belül a várható élettartam az országban elérheti a száz évet is. David Leon professzor szerint egyelőre nem látni, mi lehet a várható élettartam felső határa. Az biztos, hogy abban, ki mennyi ideig él, döntő szerepe van a szociális és gazdasági háttérnek, de emellett a géneknek, illetve a környezeti hatásoknak is. Nem véletlen, hogy Japánban, ahol köztudottan egészségesen táplálkoznak és élnek, a legmagasabb a várható élettartam. A fentiek fényében sem valószínű, hogy a várható életkor a végtelenségig nyúlna. Kirkwood professzor szerint inkább arra van esély, hogy a jövőben némileg még kitolódik a határ, de idővel ez a tendencia lassulni fog.
Forrás: Medipress
Kapcsolódó anyagok: Kétzsáz ország kétszáz év
A légszennyezés miatt csökken a britek élettartama
A probléma mögé látni - videointerjú Kapócs Gáborral
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus vázolja fel e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Amikor már az akut stroke-ellátás is szünetel egy megyei kórházban – az eLitMednek nyilatkozó szakemberek szerint valójában már 3-4-5 éve szükségállapot van, a kormányzati intézkedések is ezt mutatják.
Egészségpolitika
Az egészségügyi adatok újabb szabályozását is tartalmazza a júniusban elfogadott salátatörvény. A változás az MI alkalmazását segíti, kérdés azonban, hogy a jövőben jobban kiszűrhetőek-e az emberi tényezők - például amiket az elmúlt hónapok politikai botrányainál láttunk.
A tizenhárom éves Riley Anderson Fejhadiszállása radikálisan átalakul, és az örök optimista Derű irányító szerepét a legrosszabb lehetőségekkel kalkuláló Feszkó veszi át. Egy lendületes animációs film a kamaszkor érzelmi viharairól és a változásban lévő énképről – határozottan nem csak gyerekeknek.
Zurbó Dorottya és Arun Bhattarai második közös dokumentumfilmje a bhutáni bruttó nemzetiboldogság-mutató mögött rejlő emberi sorsokat mutatja be két lelkes, feladatukat lelkiismeretesen végző kérdezőbiztos munkáján keresztül.
Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO adatai alapján az emlőrák a leggyakrabban előforduló daganatos megbetegedés a nők körében. 2020-ban becslések szerint világszerte 2,3 millió nőt diagnosztizáltak mellrákkal és 685 000-en vesztették életüket a betegség következtében. Habár a mellrák minden 4. nőt érint világszerte és minden 6. daganatos halálesetért felelős, időben felismerve jó eséllyel gyógyítható lenne.
ISZ Életműdíj
X. szekció - Szakdolgozók jövőképe a magyar egészségügyi ellátórendszerben
1.
2.
3.
4.
5.
Egészségpolitika
Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”1.
2.
3.
Mesterséges intelligencia
A legújabb, MI által asszisztált robotsebészet megérkezett Magyarországra4.
Orvoslás és társadalom
Különleges nap halmozottan sérült gyermekeket nevelő szülők számára a Bükki Nemzeti Parkban5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás