A U.S. Preventive Services Task Force (USPSTF) új irányelve szerint tünetmentes személyek szűrésekor az ischaemiás szívbetegség kockázatának megítéléséhez nem javasolt figyelembe venni az újonnan felismert, ún. nem hagyományos kockázati tényezőket, mert nincs elegendő bizonyíték arra, hogy ezek meghatározása segítene a kezelés optimalizálásában. (I kategóriájú ajánlás) Az Amerikai Egyesült Államok betegség-megelőzéssel foglalkozó szakmai szervezete állásfoglalásának szerzői a szakirodalomból összegyűjtött vizsgálatok metaanalízisével kilenc, nem hagyományos kockázati tényező értékét tanulmányozták: – a nagy érzékenységű teszttel meghatározott CRP szintje, – a kar-boka index, – a fehérvérsejtszám, – az éhomi vércukorszint, – a periodontalis betegség jelenléte, – az arteria carotis intima-media vastagsága, – a koszorúerek elektronsugár-tomográfiával mért meszesedése, – a homociszteinszint és – a lipoprotein(a) szintje. A bizonyítékok áttekintése során a kutatók azt találták, hogy a hagyományos kockázati tényezők alapján közepes kockázatúnak minősített betegek közül a CRP-szint figyelembe vételével 11% átkerülne a magas kockázatú kategóriába és 12% az alacsony kockázatú csoportba. A kar-boka index alapján a nők 10%-át kellene átsorolni a magas kockázatú csoportba. Az összes többi nem hagyományos kockázati tényezőt tekintve az irodalomban fellelt bizonyítékokat elégtelennek minősítették. Ugyancsak nem találtak elegendő bizonyítékot arra, hogy a nem hagyományos kockázati tényezők rutinszerű meghatározása és ezek figyelembe vétele befolyásolná-e az ischaemiás szívbetegség előfordulását vagy a halálozást. Az USPSTF állásfoglalásában kitértek a nem hagyományos kockázati tényezők szűrésének lehetséges káros hatásaira is, így például a cardiovascularis kockázat túlbecslésének pszichés hatásaira, valamint a szűrés nyomán elkezdett prevenciós intézkedések esetleges mellékhatásaira. Elképzelhető például, hogy a sztatinok adása esetében – bár ezek összességében biztonságos gyógyszereknek minősülnek – olyan betegcsoportban, amely kevéssé veszélyeztetett, tehát kevés haszon várható a kezeléstől, a nemkívánatos hatások meghaladhatják a kedvező hatás mértékét. Természetesen nehéz ellenállni a kísértésnek, hogy a lehető legtöbb adatot gyűjtsük be egy olyan, gyakori betegség megelőzésére, amely Magyarországon még mindig a halálozás fő oka. Azonban csak a betegek csekély része kerülne más kockázati kategóriába a nem hagyományos kockázati tényezők meghatározásával, és ráadásul nincs bizonyítva, hogy ezzel javulna a prognózisuk. Egyes szakemberek véleménye szerint a bizonyítékok majd „utolérik” a gyakorlatot, ami önmagában nem elvetendő megközelítés, azonban mások szerint a nem bizonyított hatékonyságú eljárások elvégzése elvonhatja a forrásokat, és elterelheti a figyelmet a már régóta bizonyított hatékonyságú megelőzési eljárásoktól. Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid Forrás: A U.S. Preventive Services Task Force állásfoglalása – Ann Intern Med 2009 Oct 6; 151:474. A C-reaktív protein az ischaemiás szívbetegség kockázati tényezőjeként – szisztematikus áttekintés és metaanalízis. – Ann Intern Med 2009 Oct 6; 151:483. Az ischaemiás szívbetegség új kockázati tényezői: az USPSTF számára készített metaanalízisek. – Ann Intern Med 2009 Oct 6; 151:496. Kapcsolódó anyagok: A csökkent glükóztolerancia cardiovascularis következményei – Áttekintés a STOP-NIDDM vizsgálat tükrében. [LAM 2004; 14(1)] A diabetes mellitus cardiovascularis szövődményei és diagnózisuk. [LAM 2005; 15(10)] METEOR (Measuring Effects on intima-media Thickness: an Evaluation Of Rosuvastatin). [LAM 2008; 18(6-7)]