Hírvilág

Ételallergia - diagnosztikai problémák

2011. AUGUSZTUS 15.

Kevés jó minőségű adat, nem egységes diagnosztikai kritériumok és kezelésmódok, hiányosságok a prevalencia és a kezelés hatékonyságának meghatározásában – ez jellemzi az ételallergiával kapcsolatos vizsgálatokat írják amerikai kutatók a JAMA május 12-i számában.

Az ételallergia egy adott táplálék valamely molekulájával (leggyakrabban egy fehérjéjével) szembeni kóros immunválasz, amelyet az E-típusú immunglobulinok közvetítenek. Az allergiás immunválasz az enyhe bőr- és gastrointestinalis tünetektől a súlyosabb légzőszervi tüneteken át az életveszélyes anafilaxiás reakcióig terjedhet.


Jennifer J. Schneider Chafen, a Stanford University School of Medicine kutatója és munkatársai szerint az ételallergiának komoly, kedvezőtlen hatásai lehetnek a családi kasszára, a társas életre, az iskolai és munkahelyi hiányzásokra, és az egészséggel kapcsolatos életminőségre. "Azonban a jelenleg engedélyezett kezelések csak az allergiás reakció megelőzésére vagy a tüneteinek az enyhítésére irányulnak, nem magára az allergiára - írják a szerzők -, és nincs egyértelmű konszenzus az ételallergia prevalenciáját, illetve a leghatékonyabb diagnosztikai és kezelési módszereket illetően."

A kutatók 72 vizsgálat adatait elemezték, amelyek tehéntej-, tyúktojás-, földimogyoró-, mogyoró-, hal- és kagylóallergiára, vagyis a leggyakoribb ételallergia-típusokra vonatkoztak.

Az elemzés során a kutatók több meglepő megállapítást tettek. Egyrészt - a közhiedelemmel ellentétben - nem egyértelmű, hogy az ételallergia gyakorisága növekszik-e. A klinikumban jelenleg használt provokációs tesztek (amelyek során a potenciális allergént a beteg elfogyasztja, illetve azt kis mennyiségben a bőre alá fecskendezik), valamint az ételspecifikus, IgE típusú immunoglobulinok kimutatása a szérumban segítheti a diagnózis felállítását, de egyik teszt alkalmazhatósága, szenzivitása és szelektivitása sem jobb a többi teszthez képest.

Ami a kezelést illeti, a kutatók csupán egyetlen véletlen besorolásos, kontrollos vizsgálatot találtak az allergén étrendből való kizárásával kapcsolatban, holott jelenleg ez a terápiák legfőbb eleme. Bár a kutatók tisztában vannak azzal, hogy súlyos vagy életveszélyes ételallergiák esetén nem lenne etikus véletlen besorolásos, kontrollos vizsgálatokat végezni, enyhébb allergiában szenvedő betegek bevonásával ezt mindenképpen lehetségesnek és szükségesnek tartják. Az immunterápia (amelynek során a beteg fokozatosan egyre nagyobb dózist kap az allergénből) hatékony lehet a deszenzitizáció kialakításában, de egyelőre nem tudjuk, hogy ilyen kezeléssel hosszú távú tolerancia is elérhető-e. Az immunterápia biztonságossága valószínűleg az allergén típusától és a beadás módjától függ, ezt azonban még nem vizsgálták megfelelő módon.

Tisztázatlan kérdés továbbá, hogy csecsemők esetében mikor beszélhetünk az ételallergia kialakulásának nagy kockázatáról, és ilyen esetben pontosan milyen összetételű hidrolizált tápszer javasolható. A szoptatás mellett alkalmazott probiotikumok, a hipoallergén tápszer, vagy mindkettő segíthet megelőzni az ételallergiák kialakulását, de nem nyilvánvaló, hogy ezeknek külön-külön milyen hatása van.

Szemlézte: eLitMed.hu, dr.Víg Julianna

Forrás: JAMA 2010;303[18]:1848-1856.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

Hírvilág

Alábecsülik a CT-vizsgálatok jelentette sugárterhelést

A CT-vizsgálat egyes típusai igen nagy sugárterheléssel járnak, és szignifikánsan növelhetik a rosszindulatú daganatok kockázatát.

Agykutatás

Neurokannabisz

Főleg a Cannabis/kender hatóanyagainak idegrendszeri működéséről és neurológiai, pszichiátriai kórképekben kifejtett terápiás hatásairól volt szó a második magyarországi Orvosi Kannabisz Konferencián, aminek első napján a szakemberek, második napján a betegek és a laikus érdeklődők nyelvén folyt a kommunikáció.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.