Az ELTE etikai állásfoglalása
2013. MÁRCIUS 17.
2013. MÁRCIUS 17.
Szöveg nagyítása:
Etikai nyilatkozatot készít az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Kara (BTK), amellyel azt akarják egyértelműsíteni, hogy az egyetemen semmiféle kirekesztésnek nincs helye - írta Dezső Tamás dékán vasárnapi közleményében. Az eset előzményeit felidézve közölte: március 14-én ismeretlenek kisebbség elleni izgatásra alkalmas uszító, "zsidózó" matricákat ragasztottak ki néhány oktató névtáblájára, illetve az A épület egyik termének néhány padjára. A dékán hozzátette: bejelentését követően a Nemzeti Nyomozó Iroda és a BRFK munkatársai még aznap megkezdték a bizonyítékok begyűjtését, illetve a tanúk meghallgatását. Dezső Tamás hangsúlyozta, hogy az ELTE Bölcsészettudományi Karán minden, az emberi lét bármely aspektusát érintő, arra utaló, vagy a mentén megosztó, uszító diszkriminatív jelenséget üldözni fog, és az eddigiekhez hasonlóan minden rendelkezésére álló eszközzel küzdeni fog ellenük. Kitért arra is, hogy az ELTE rektorával és kommunikációs rektorhelyettesével konzultálva eldöntötték: az egyetem március 18-i szenátusi ülése elé terjesztik egy etikai nyilatkozat szövegtervezetét. Ennek elfogadása után minden egyetemi polgárt arra szólítanak fel, hogy aláírásával csatlakozzék a nyilatkozat szövegéhez és szelleméhez, és ezzel határozottan, egyszer és mindenkorra "hozza az egész világ tudtára", hogy a 377 éves Eötvös Loránd Tudományegyetemen nincs helye semmiféle kirekesztésnek - emelte ki. Az atv.hu februárban arról írt: az egyetem hallgatói önkormányzata éveken át listázta az új hallgatókat az ELTE BTK-n, a gólyatáborba jelentkezőket világnézetük, pártszimpátiájuk, felekezeti hátterük és vélt származásuk alapján jellemezték. Dezső Tamás hangsúlyozza, hogy akkori nyilatkozatában is elítélte a származásra utaló, vallási, nemi, világnézeti, ideológiai vagy más identitásbeli alapon történő megkülönböztetést vagy erre irányuló szándékot. A dékán mostani közleményében megerősítette akkori szavait. MTI 2013. március 17., vasárnap
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus vázolja fel e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
„A beteg egyre gyakrabban találkozik majd azzal, hogy amikor a támogatott, és eddig viszonylag olcsó készítményéért bemegy a patikába, a korábbi óriási választékból csak egy-kettő maradt, aztán már egy sem. Az utóbbi egy évben jelentősen megnőtt az ellátási problémák száma és súlyossága, és az is érezhető, hogy a háttérben meghúzódó okok tendenciózusak” – nyilatkozta az eLitMednek Molnár Márk egészségügyi közgazdász, gyógyszerpiaci szakértő, aki beszélt a gyógyszerellátás múltjáról, jelenéről és jövőjéről is.
Egészségpolitika
Kapócs Gábor interjúja Álmos Péterrel, a MOK frissen megválasztott és a leköszönt elnökével, Kincses Gyulával. A MOK két vezetője beszél a kamara elmúlt 4 évéről, a sikerekről és kudarcokról. Beszámolnak a vezetőség előtt álló feladatokról, a társkamarákkal való kapcsolatokról, a közeljövő terveiről és feladatairól. Az interjúban szóba kerül a kormányzattal való viszony is.
Egészségpolitika
Soha nem látott ütemben nőnek a kórházi adósságok. Úgy tűnik, a béremelés felgyorsította a folyamatot: míg 2023-ban átlagosan havonta 3,7 milliárddal nőtt ez az adósság, 2024-ben havi 15-20 milliárddal. Inkasszózik a NAV, de már a beszállítók is.
Egészségpolitika
Dr. Karsai Dániel 2022 nyarán szembesült halálos diagnózisával. Tavaly ősszel a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához adta be kérelmét az aktív eutanázia magyarországi engedélyezéséről. A fiatal alkotmányjogász szinte celeb lett Magyarországon, aki – mint hangsúlyozza – nem csak magáért küzd. Kapócs Gábor, a hatályos egészségügyi törvény eredeti előkészítője a LAM alapító főszerkesztőjeként készített vele interjút aktuális jogi, etikai, orvosi kérdésekről.
Talán az olimpiák történetének legsúlyosabb és legméltatlanabb botrányát eredményezte két bokszoló ügye. A küzdőtéren a sportolók helyett az orvostudomány, a különböző kultúrák, a sportetika és leginkább a politika összecsapása zajlik. Megkérdeztük dr. Melegh Béla genetikus professzort és dr. Sándor Judit bioetikust, mit gondolnak ők a rendkívüli helyzetről, illetve az egész probléma tudományos hátteréről.
Lecsapott a gyógyszeripar a magyar kutatók fejlesztésére
Etikai alapelvek a gyógyszerész-beteg kapcsolatban
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
Klinikum
Véletlen folytán, egy egyszerű vérvétellel derülhet ki az egyik legsúlyosabb gyerekbetegség5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás