A gyógyszerészek napjainkban mind több és többféle szolgáltatást nyújtanak a betegek számára, ezért egyre nagyobb figyelem irányul arra, hogy milyen az etikus gyógyszerész-beteg kapcsolat. A gyógyszerész-beteg kapcsolat etikai alapelveiről és az alapelveket érintő legfontosabb kihívásokról a Journal of Clinical and Diagnostic Research című folyóirat farmakológiai szekciója közölt áttekintő közleményt. Az iráni bioetikus-szerzők az angol nyelvű szakirodalom és az egyesült államokbeli Amerikai Gyógyszerész Egyesület etikai kódexe alapján a következő szakmai etikai témákat sorolják fel: betegjogok; autonómia és elégedettség; a kereskedelem és az üzlet kapcsolata a gyógyszerészi szolgáltatásokkal, valamint a gyógyszerek minőségével, biztonságosságával és hatékonyságával; a gyógyszerészi szolgáltatásokkal kapcsolatos speciális etikai kérdések, továbbá a tudomány monopolhelyzete és az emiatt bekövetkező potenciális ártalmak. A szerzők szerint a legfontosabb etikai téma az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés és az igazságosság. Ezen a területen rögtön nagy hiányosságok vannak, hiszen különböző gazdasági, társadalmi, kulturális, vallási és etnikai tényezők miatt a szegényebb társadalmi rétegekbe tartozó betegek nem jutnak hozzá bizonyos gyógyszerészi szolgáltatásokhoz, ritka gyógyszerekhez, és nincs hozzáférésük azokhoz az erőforrásokhoz, amik segítenék őket egészségük fenntartásában. Mindazonáltal, szakirodalmi adatokra hivatkozva a szerzők megjegyzik: a nettó patikai profit növekszik, ha a gyógyszerekhez egyenlőbb a hozzáférés. Következő fontos etikai elv az autonómia és az öndetermináció, ezen a területen a gyermekek, a mentális betegséggel élők, illetve az öntudatlan betegek érdekei sérülhetnek. A legtöbb gyógyszerészi etikai kódexben szerepel az őszinteség és az igazmondás elve, itt a szakirodalom azt tárgyalja, hogy alacsonyabb egészségértési szinttel bíró betegeknek hogyan lehet egészségügyi információt átadni, illetve hogy milyen esetekben lehet jobb nem elmondani az igazságot, írják a bioetikusok. Egy következő konfliktushelyzet az őszinteség etikai követelménye kapcsán az lehet, amikor nemcsak a beteg jóllétét kell figyelembe venni, hanem a családtagoknak vagy a beteggel kapcsolatban levő személyeknek a betegétől esetleg eltérő érdekeit is. A titoktartás akkor is etikai kötelezettség, ha megsértése a beteg számára jobb gyógyulást eredményezne, folytatják az összefoglaló készítői. A gyógyszerészi intervencióval és a klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos titoktartási kötelezettséget csak olyan esetekben szabad megszegni, ha a titoktartás súlyosan veszélyeztetné más emberek érdekeit. Mások érdekeinek figyelembevétele kapcsán a szerzők felsorolják, hogy a gyógyszerészek milyen kérdésekkel és problémákkal szembesülnek: A gyógyszerésznek csak a saját betege érdekeivel szabad törődnie? El kell-e gondolkoznia a gyógyszerésznek azon, hogy a betege érdekében kifejtett tevékenységével esetleg kárt okoz a közösségnek vagy speciális csoportoknak? Mi a teendő akkor, ha a beteg érdekében kifejtett tevékenység összeütközik a beteg családjának érdekeivel? Végül a szerzők azt is szóba hozzák, hogy milyen etikai kihívásokkal szembesülnek a patikusok azokban az államokban, ahol legális az orvosasszisztált öngyilkosság: ezekben az országokban előfordulhat, hogy a közforgalmú gyógyszerellátásban dolgozó gyógyszerésznek orvos által felírt letális szert kellene kiadnia. Itt az iráni szerzők (köztük az iszlám jog egy szakértője) csak olyan tanulmányokat idéznek, amelyek szerint a legális orvosasszisztált öngyilkosságban való közreműködés megsérti a hippokratészi esküt, az nem etikus, sőt gyilkosságnak számít. Összefoglalásképpen a szerzők hangsúlyozzák: mivel a patikust a betegek közvetítők nélkül felkereshetik, és mivel a patikusnak a beteggel folytatott kapcsolatából anyagi előnye származik, különösen fontos a felsorolt etikai kérdések szisztematikus átgondolása, a betegek emberi méltóságának tisztelete és tájékozott beleegyezésük megszerzése. Szemlézte: Kovács Bence dr. Eredeti közlemény: Delpasand et al. The Ethical Principles in Pharmacist-Patient Relationship. Journal of Clinical & Diagnostic Research 13.3 (2019).