Ütemesen zajlanak a változtatások az egészségügyben - vont mérleget Szócska Miklós egészségügyi államtitkár a Félidőben címmel szombaton a fővárosban rendezett tanácskozáson. Az egészségügyi államtitkár szerint a változtatásoknak arról kell szólniuk, hogy az egészségügy hatékony legyen, és modern, fenntartható rendszert alakítsanak ki. Szavai szerint elképesztő zűrzavarban kell rendet rakni, ez történik most, a következő lépés az egészségügyi tevékenység finanszírozása. Olyan finanszírozási rendszert alakítanak ki, amelynél nem az ágyszám számít elsődlegesen, hanem az, hogy jó minőségben dolgozik valaki - mutatott rá az államtitkár, aki egyértelművé tette: felesleges kapacitások finanszírozására azonban nem szeretnének forrásokat fordítani. Szócska Miklós azt mondta, bízik benne, hogy folytatódhat az egészségügy megkezdett gazdasági rehabilitációja. Az infrastruktúra-fejlesztésben idén és jövőre mintegy 300 milliárd forint mozog, 2-3 éven belül megváltozott körülmények között végezhetik munkájukat az egészségügyi dolgozók és gyógyulhatnak az betegek. Március 31-én az átvett intézmények vezetői pályázatait kiírják - jelezte, hozzátéve: változtatások lesznek, de ez nem tisztogatás, hanem lehetőség, hogy megújítsák a vezetői generációt és a vezetés szellemiségét. A nemdohányzók védelméről szóló törvény kapcsán emlékeztetett, hogy április 1-jén lejár a türelmi idő, ugyanakkor úgy látja, hogy a társadalom többsége támogatja a változtatásokat. Ezt a csatát megnyertük - állapította meg. A megelőző programokról szólva kitért a dohányzás elleni kampányra, s beszélt arról is, hogy a méhnyakrákszűrést az ötezer fő alatti településeken a védőnők végzik majd. Kitért arra, hogy a szakdolgozók képzése mára "elapadt", és nem egyszerűen a társadalmi megbecsültséget kell helyre állítani, hanem teljes egészében újjá kell építeni a képzést. Az orvosoknál a migráció és az elöregedés a két legnagyobb probléma - folytatta az államtitkár, aki megjegyezte: a bértárgyalásokon nem csak a pénzről beszéltek. Az derült ki, hogy a gyakorlati képzésnél vész el a motiváció, és a legnagyobb baj, hogy nincs küldetéstudat, ami a fiatal orvosokat itthon tartja. Surján László EP-alelnök arról beszélt, hogy a Magyarország elleni támadásoknak több hulláma rakódott egymásra. Magyarországon az ellenzéki pártoknak "nagy a szájuk, (...) de mozgástér, erő nincs mögöttük, kerestek maguknak egy másik homokozót, ahol játszhatnak" - fogalmazott, hozzátéve: a belharc exportja történt meg. Magyarországon ugyanakkor nem konvencionális gazdaságpolitika zajlik - jegyezte meg a kereszténydemokrata politikus, aki kifejezett csapdának érzi a konvergencia-programot. Az unió azonban esélyt is jelent, a forrásokat tekintve a mérleg pozitív - hangsúlyozta. Egyértelmű és világos kultúrharc zajlik Európán belül - tért egy másik témára Surján László, és azt mondta, Magyarország "kiverte a biztosítékot" azzal, hogy családpárti politikát folytat, az élet védelmét fontosnak tartja, és a nemzeti és keresztény hagyományokra építette gondolkodását. Arról, hogy mikor lesz vége a támadásoknak, úgy vélekedett: akkor, ha jönnek az eredmények, és kiderül, jó irányba mennek a dolgok és a vádak hamisak voltak. Rogán Antal, az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke felidézve az előző szocialista kormányok örökségét azt mondta: Magyarország kiszolgáltatottá tette magát, a magyar családok és vállalatok egyaránt eladósodottá váltak. Az V. kerületi polgármester kiemelte: 2004-től kezdve egy olyan év nem volt, amikor a költségvetési deficitre vonatkozó előírásokat betartották volna. A fideszes politikus szerint a gazdasági növekedésben eközben iszonyatos volt a lemaradás, 2004-7 között alig haladta meg az 1-1,5 százalékot az átlagos bővülés üteme. Erre a gazdasági válság rátett egy lapáttal - állapította meg, és részletesen felsorolta a megörökölt kockázati tényezőket és veszteségeket. Felidézte: ebben a helyzetben a kormány 2010 őszén a közteherviselés kiszélesítése mellett döntött. A költségvetés a reménytelen állapotból a legkedvezőbbek közé került az unióban. Erős szabályozással léptek a devizaadósság kezelésére, és az elfogadott változtatásokkal 2012 végéig az adósok 90 százaléka számára nyílik valamilyen lehetőség - mutatott rá. Kiemelte a gyerekek utáni adókedvezmény kétharmados védelemben részesítését, és azt mondta, úgy látja, politikai ellenfeleik csak adóemelésben tudnak gondolkodni. Szólt még arról, van esély, hogy 2013-14-re a nyugdíjkassza egyensúlyközeli állapotba kerüljön. Kiállt az IMF-el való megállapodás mellett, és arról szólt, hogy olyan gazdaságpolitikára van szükség, amely a következő években a magyarok alkotó energiáit mozgósítja, lehetővé teszi a lakásprogram újraindítását, az építőipar újjáélesztését. MTI 2012. március 24., szombat