Az egy dolog, ha valaki felkapja a vizet a zsúfolt bevásárlóközpontban, de akinél ez súlyponti személyiségvonás, az összefügg az erőszakkal és a bűnözői hajlammal. A tudósok felfedezték az emögött rejlő genetikai mutációt. A génmutáció befolyásolja a szerotonin nevű neurotranszmitter működését. Ez a hormon köthető az önkontrollhoz. A mutáció, mely csak a finnek körében tapasztalható, háromszoros gyakorisággal fordul elő az erőszakos bűncselekmények elkövetőinél, mint a pszichésen egészséges finneknél. A kutatók azonban felhívták a figyelmet arra, hogy a mutáció maga nem okoz impulzivitást, de más faktorokkal együtt (például nem, alkoholfogyasztás és stressz) szerepet játszhat annak kialakulásában. "Tudjuk, hogy a lobbanékonyságot erőteljesen a gének határozzák meg, de itt egy konkrét génvariáns, mely valóban hozzájárul” – mondta a tanulmány szerzője, David Goldman, a Nemzeti Alkoholizmus Intézet genetikusa. Korábbi tanulmányok kiderítették, hogy a szerotonin szintje összefügg a lobbanékony viselkedéssel. A kutatók azt is gyanították, hogy ennek örökletes összetevői vannak. A jelenlegi kutatás során 96 olyan finn férfit gyűjtöttek össze, akik már kerültek börtönbe erőszakos bűncselekményért, és 96 büntetlen előéletűt. Azért a finneket választották, mert sokkal izoláltabbak más népeknél, így kevésbé szerteágazó a génmutációjuk. Goldman munkatársaival elemezte mindegyik férfi génállományát, és arra a 14 génre összpontosítottak, melyekről tudvalevő, hogy összefüggnek a dopamin és a szerotonin működésével. Felfedezték, hogy a HTR2B gén mutációja áll az erőszakos viselkedés hátterében. A HTR2B tartalmazza az agy teljes területén, de különösen a frontális lebenyben az utasításokat a szerotonin receptornak. A HTR2B mutációja egy helytelen “állj kodon”, vagyis genetikai kód, mely megállítja a gén funkcionális vegyületté való alakulását. Az állj kodon miatt nem tud működésbe lépni a szerotonin receptor. A 96 bűnöző közül 17-ben találták meg a génmutációt, mely arány háromszoros volt a nem bűnözők között talált arányhoz képest. A bűnözők átlagosan 5 erőszakos cselekedetet hajtottak végre fejenként, ezek 94 százalékát alkoholos befolyásoltság alatt. Tettüket nem tervezték előre, általában egy kisebb nézeteltérést reagáltak túl. Az is kiderült, hogy a mutációval rendelkezők 70 százaléka önmaga ellen is hajlamos fordulni. Hogy a gén szerepét jobban megértsék, a kutatók hasonló mutációval rendelkező egereket tenyésztettek ki. Ezek a rágcsálók hajlamosabbak voltak impulzív viselkedésre, ha új tárggyal vagy környezettel találták szembe magukat. Magasabb tesztoszteron-szintet is találtak náluk, ami az embereknél is hasonló. A gének azonban nem pecsételik meg senki sorsát - hívták fel rá gyorsan a figyelmet a tudósok."A mutáns allél csak egy meghatározó eleme a viselkedésnek” – írták a kutatók. “Maga a mutáció önmagában nem elég, fontos szerepet játszik még az is, hogy az illető férfi, milyen a tesztoszteron-szintje, iszik-e alkoholt, és talán más tényezők is.” Tehát Goldman szerint önmagában egy gén miatt nem válik senki bűnözővé. - “Következtetéseink szerint több mint 100 000 finn hordozza a mutációt” – mondta. “Legtöbbjük sosem követ majd el semmit erős felindultságból, különösen bűntényt nem.” A tény, hogy ez a mutáció csak a finneknél van jelen, arra utal, hogy az összetett vonások, mint például a pszichiátriai zavarok genetikailag igen sokszínűek - írta kapcsolódó cikkében John Kelsoe, a Kaliforniai Egyetemről. “- Bár ez a speciális mutáció más népeknél nincs jelen, a HTR2B gén más variánsai még létezhetnek.” Forrás: Medipress Kapcsolódó anyagok: A szerotoningén rejtélyének leleplezése