Helyünk a világban

Boldogok a skandinávok

STATISZTIKA eLitMed

2024. JÚNIUS 20.

Szöveg nagyítása:

-
+

Az idei World Happiness Report, melyet minden évben a Gallup, az ENSZ és az Oxfordi Egyetem tesz közzé koprodukcióban, nem fest túl jó képet a magyarok boldogságáról – vagy inkább boldogtalanságáról. Finnország zsinórban hetedjére a legboldogabb ország, de a 30 év alattiak körében Litvánia áll az élen. 

A világ legboldogabb országa Finnország – ez már szinte közhely, hiszen „nyelvrokonunk” idei elsősége zsinórban a hetedik. Az sem igazán meglepő, hogy az első tíz helyezett között csupa nyugat-európai államot találunk: Dánia, Izland, Svédország, Hollandia, Norvégia, Luxemburg és Svájc mellé az élmezőnybe az öreg kontinensen kívülről csak Izrael és Ausztrália fért be. A 143 országot tartalmazó lista legvégén Lesotho, Libanon és Afganisztán szomorkodik.

Az emberek boldogságérzetét alapvetően hat indikátor határozza meg: az egy főre eső GDP, a szociális támogatás mértéke (barátok, családtagok részéről), a születéskor várható élettartam, az életvezetéssel kapcsolatos szabad döntéshozatal, a nagylelkűség (adományozói attitűd) és a kormányzati korrupció érzékelése. Legalábbis ebben a felmérésben – a bhutániak például máshogy képzelik el a boldogság összetevőit.

 

Az idei jelentés nóvuma, hogy korcsoportok szerint is vizsgálták a boldogságindexet, ez pedig alaposan felforgatta az általános képet. 

Nagy meglepetésre a 30 év alattiak körében a litvánok a legboldogabbak (hogy miért, annak a The Guardian is utánajárt), de alighanem Szerbia bronzérme és Románia 8. helye is figyelemre méltó helyezés. 

Az már kevéssé meghökkentő, hogy a 60 év felettiek esetében viszont egyértelmű a skandináv dominancia, a rangsor alapján a legjobb dán, finn, norvég, svéd vagy izlandi idősnek lenni.

A kontinensek összevetése alapján megkérdőjelezhetetlenül a hanyatló Nyugat-Európa a világ legboldogabb földrésze, ráadásul életkortól függetlenül. Észak-Amerikában a fiatalok körében picit alacsonyabbak, az idősek esetében magasabbak az értékek, míg Dél-Ázsiában és a Szubszaharai Afrikában korcsoporttól függetlenül mindenki pocsékul érzi magát. 

Meglepő mintázatot mutat ugyanakkor a saját térségünk: Közép- és Kelet-Európában a fiatalok boldogsága (átlagosan) nyugati szinten van, az életkor növekedésével párhuzamosan viszont egyre boldogtalanabbá válnak az emberek.

TIPP: A kép jobb felső sarkában megjelenő három pontra kattintva, majd kiválasztva a megosztás alatti képernyő ikont, az ábra teljes képernyőn megnyitható.

Magyarország már nem a legvidámabb barakk

Hazánk a globális boldogságrangsor első harmadának végén, az 56. helyen foglal helyet (Portugália után, Paraguay előtt) – ha viszont csak az Európai Unió országait nézzük, már a sereghajtók között találjuk Magyarországot: nálunk csak Horvátország (63.), Görögország (64.) és Bulgária (81.) boldogtalanabb.

Jobb a helyzet a 30 alattiak körében, hiszen a magyar fiatalok felnőtt életük kezdetén még egészen optimisták (36. hely, uniós rangsorban 15. hely), ahogy idősödnek azonban, úgy fogy az életörömük: a 60 év felettiek körében már csak egy 70. helyre (uniós rangsorban 25. hely) elég a boldog(talan)ság mértéke. Ezzel egészen pontosan Vietnám és Malajzia között helyezkednek el a magyarországi idősek.

Forrás: World Happiness Report 2024

A rovat további cikkei

Helyünk a világban

Egy közepes városnyi ember halálát lehetett volna megakadályozni

STATISZTIKA eLitMed

Az EUROSTAT április végén közzétett legfrissebb adatai szerint Magyarországon 2021-ben valamivel több mint 60 ezer ember halála lett volna elkerülhető megfelelő gyógykezeléssel vagy prevencióval. Ez Tatabánya lakosságszáma.

Helyünk a világban

Súlyos probléma Magyarországon az elhízottság – élen járunk az EU-ban

STATISZTIKA eLitMed

Az OECD adatai szerint a magyarok harmada túlsúlyos, negyede pedig elhízott, ezzel összességében az 5. legrosszabb mutatóval rendelkezünk az Európai Unióban.

Helyünk a világban

Keringési betegségek és rák az EU haláloki listája élén

STATISZTIKA eLitMed

2021-ben az európai lakosság kétharmada keringési zavarokban, rákbetegségben vagy koronavírus által hunyt el. Ez utóbbiban Magyarország az éllovasok között állt.

Helyünk a világban

Magyarország az egészségügy minden elemére kevesebbet költ, mint az uniós átlag

STATISZTIKA eLitMed

Az OECD elérhető legfrissebb, 2021-es adatai szerint az összes egészségügyi kiadás – egy főre vetítve – nem éri el az uniós szint felét sem, a tartós ápolás-gondozás esetében pedig mindössze tizede annak.

Helyünk a világban

Csak három uniós országban alacsonyabb a várható élettartam, mint Magyarországon

STATISZTIKA eLitMed

Több mint hét évvel rövidebb élethosszra számíthatott 2023-ban egy újszülött Magyarországon, mint Spanyolországban. Jelentősek a különbségek a férfiak és nők között is.

Kapcsolódó anyagok

Helyünk a világban

Keringési betegségek és rák az EU haláloki listája élén

STATISZTIKA eLitMed

2021-ben az európai lakosság kétharmada keringési zavarokban, rákbetegségben vagy koronavírus által hunyt el. Ez utóbbiban Magyarország az éllovasok között állt.

Gondolat

Van traktora? Szokott aggódni? – Boldogságmérés Bhutánban

FILMKRITIKA eLitMed

Zurbó Dorottya és Arun Bhattarai második közös dokumentumfilmje a bhutáni bruttó nemzetiboldogság-mutató mögött rejlő emberi sorsokat mutatja be két lelkes, feladatukat lelkiismeretesen végző kérdezőbiztos munkáján keresztül.

Helyünk a világban

Csak három uniós országban alacsonyabb a várható élettartam, mint Magyarországon

STATISZTIKA eLitMed

Több mint hét évvel rövidebb élethosszra számíthatott 2023-ban egy újszülött Magyarországon, mint Spanyolországban. Jelentősek a különbségek a férfiak és nők között is.

Helyünk a világban

Uniós átlag alatt a magyar emberek elégedettsége

STATISZTIKA eLitMed

Nálunk csak a horvátok, a lettek, a görögök, a németek és a bolgárok elégedetlenebbek az életükkel – ezzel szemben a nyugati és a keleti szomszédunk is a rangsor élén áll.

Egészségpolitika

Egységesebb európai egészségügyet sürget a volt olasz miniszterelnök

EURONEWS eLitMed

Az Európai Tanács brüsszeli rendkívüli ülésén mutatták be Enrico Letta jelentését, melynek egyik pillére a kontinens egészségügyi ellenálló képességének erősítése.