A DNS csodálatos világáról és őssejtekről esik egyebek közt szó a Magyar Tudományos Akadémia és Semmelweis Egyetem Membranológiai Kutatócsoportja által szervezett előadásokon pénteken, a Kutatók éjszakáján. Az ismertető szerint bemutatásra kerül "a sejtjeinkben jelenlévő örökítőanyag, a DNS. Miből is épül fel kémiailag és mi a pontos biológiai szerepe? Milyen modern technológiai módszerekkel lehet a DNS-t kivonni a sejtekből és vizsgálni? A bemutató során lehetőség nyílik "kétkezileg" is manipulálni a DNS-t, és UV-transzilluminátor (UV átvilágító) segítségével láthatóvá tenni. A mindentudó őssejt - mostan színes szívekkel álmodunk című rendezvény keretében az érdeklődők megtudhatják, hogy milyen őssejtjeink vannak és azok mire jók. Lehetőség nyílik emberi szívsejtek és idegsejtek megfigyelésére - "élő, színes adásban". Hallhatnak az érdeklődők tévútra tévedt őssejtekről, azaz a daganatos sejtekről. "Az őssejt terápiában rejlő hatalmas ígéret csak sikeres klinikai próbák után válhat gyakorlattá. A gyógyító beavatkozások előtt azonban meg kell ismernünk az őssejtekben rejlő veszélyes tulajdonságokat is. Számos kísérleti adat utal arra, hogy a beültetett őssejtek bizonyos körülmények között rákos daganatokat képezhetnek - sőt, egyes elképzelések szerint a daganatos betegségek egy része valójában őssejt eredetű. Az informális előadás betekintést nyújt a rák- és az őssejtkutatás izgalmas határterületének kérdéseibe" - írják a szervezők. Szó esik majd a csontpótláskor "állványzatra" telepített kötőszöveti őssejtekről is. Mint az ismertetőben olvasható, a hiányzó csontszövet pótlása, illetve a csontprotézisek, implantátumok stabil rögzítése komoly kihívást jelent az orvostudomány számára. A daganatos műtétek során eltávolított csontdarabok - különösen, ha a hiány az arcot érinti, jelentős esztétikai és életminőségbeli problémát jelent a betegnek, ám ezek helyreállítása egyelőre igen nehézkes és korlátozott. De a közönséges fogbeültetések is gyakran az implantátumot megtartó csontszövet felszívódása, gyengesége miatt hiúsulnak meg. Az idős korban nem ritkán szükségessé váló csípőprotézisek pedig hajlamosak kilazulni, ami ismételt műtétet tehet indokolttá. "Laboratóriumunkban emberi zsírszövetből előállított kötőszöveti őssejtekkel (úgynevezett mezenchimális őssejtekkel - MSC-kkel) foglalkozunk, amelyek megfelelő körülmények között csontszövetet képesek létrehozni. A kutatók és orvosok várakozásai szerint amennyiben a hiányzó csont alakjára kialakított +állványzatot+ MSC-kkel telepítjük be, akkor e sejtek elősegítik annak szervülését a környező csontállományba, mindaddig, míg végül az vagy lassan lebomlik, vagy maga is szilárdan összeépül az újonnan képződő csontszövettel" - olvasható a programajánlóban. Ezer program várja az érdeklődőket 26 város 55 helyszínén pénteken a Kutatók éjszakáján. Az Európai Bizottság támogatásával megvalósuló egész napos, fesztiváljellegű esemény célja a tudomány és a kutatói pálya népszerűsítése. A Tempus Közalapítvány hatodik alkalommal rendezi meg a nagyszabású programot, amelynek idén másodízben a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány is a társszervezője. Az érdeklődők tudományterületet, programot és helyszínt a www.kutatokejszakaja.hu oldalon választhatnak. MTI