Harminc évvel ezelőtt tízből négy ember élt városokban, az Egészségügyi Világszervezet becslései szerint, 2050-re ez az arány elérheti a 70 százalékot, az Európai Régióban ugyanakkor már ma is minden hetedik ember városokban él. „A városok népességének robbanásszerű növekedése számtalan egészségi kihívást állít az emberiség elé.” – hívta fel a figyelmet Dr. Pusztai Zsófia, a WHO Magyarországi Iroda vezetője az Egészség Világnapja kapcsán, az Egészséges Városok Magyarországi Szövetségével közösen tartott sajtótájékoztatón. A városlakók összességében nézve jobban élnek, mint a vidéki emberek, látszólag több lehetőségük nyílik az anyagi boldogulásra, és könnyebben hozzáférnek a szociális és egészségügyi ellátórendszerekhez. A városi élet ugyanakkor számtalan egészségügyi veszélyt hordoz magában, amelyek mind a városlakókat, mind a városvezetőket komoly kihívások elé állítják. A városi életből adódó környezetszennyezés, a magasabb megélhetési költségek, a közbiztonság illetve a közlekedésbiztonság hiánya, az aktív és passzív dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, a nem megfelelő táplálkozás és a kevés testmozgás, mind káros hatásokat fejtenek ki az egészségre nézve. Néhány adat: • A városlakók 92 százaléka él olyan környezetben, ahol a levegő szennyezettsége meghaladja a WHO levegő minőségi útmutatójában előírt értékeket. • A városok zajszennyezettsége az egyik legkomolyabb stressz tényező a városlakók életében. • A közúti balesetek naponta 100, 25 év alatti gyermek és fiatal halálát okozzák. • A városi autózások fele 5 km-nél rövidebb távolságokat fednek le, amelyek 15-20 perc biciklizéssel vagy 30-50 perc gyaloglással is teljesíthetők lennének. • A fizikai inaktivitás 1,9 millió ember halálát okozza évente és 19 egészséges évvel rövidítheti meg egy ember életét. • Magyarországon a lakosság több mint fele soha nem sportol (az EU-s átlag 39%). • Magyarországon az elhízás előfordulása minden korosztályban nő, az elmúlt 10 év alatt a háromszorosára emelkedett. A 7-14 éves gyerekek közül minden negyedik túlsúlyos vagy elhízott. • A dohányzás a vezető halálokok egyike világszerte, több mint 5 millió ember halálát okozva évente. Hazánkban minden 3. felnőtt dohányzik. • A városok felelősek az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 60%-áért, illetve az energiafelhasználás és a hulladéktermelés 75%-áért. Üzenetek: „Az idei Egészség Világnapján mindamellett, hogy szeretnénk felhívni a nyilvánosság figyelmét a városi életből adódó egészségi kihívásokra és a környezet- és egészségügyi problémákat tovább súlyosbító növekvő társadalmi és egészségi egyenlőtlenségekre, fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a döntéshozók elköteleződése a felelősségteljes környezetegészségügyi nemzeti és helyi politikák, illetve az ezzel összhangban álló városfejlesztési tervek kidolgozása mellett elengedhetetlen” – mondta Pusztai Zsófia. „Minden egyes helyi kezdeményezés, prevenciós program, a pozitív példák (pl. az egészséges iskolai büfék és ivóvíz akciók) és az egészségügyi szektor által is elért eredmények (pl. az infarktusok okozta halálozások száma 15 év a felére csökkent) rávilágítanak arra, hogy mi városlakók együtt tudunk működni és össze tudunk fogni a változások elérése és városaink egészségesebbé tételében.” „Minél fiatalabb korban kezdünk el sportolni, annál egészségesebbek leszünk az életünk során” – mondta Dr. Kemény Dénes, a magyar férfi vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya, és a sport közösségnevelő ereje kapcsán kiemelte a testmozgás lelki és szellemi egészséget építő szerepét is. „Bár olimpikonokkal dolgozom, legnagyobb tiszteletem mégis a mindennapi emberé, aki a munkája mellett rászán napi egy-másfél órát testének karbantartására.” „Vajon hány perc sétával juthat egy belvárosi lakos a legközelebbi zöld területre?” – világított rá Szalóki Ági, énekes, a mai városok egyik legfontosabb mércéjére és hiányosságára. „Megdöbbentő tényeket hallhatunk a városok és a városlakók egészségi helyzetéről, amely mutatók csakis a politika, a média és a civilek összefogásával változtathatók pozitív irányban.” - mondta Szalóki Ági. Szerinte a közösségeknek kiemelkedő szerepük van egy város élhetőbbé, egészségesebbé tételében. „Fontos lenne, ha nem csak egy napunk, hanem az egész életünk testünk és környezetünk egészségéről szólna.” Dr. Zlinszky János, a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosának Főosztályvezetője az egészség és az egészséges környezethez való jogunkról beszélt, és kiemelte, hogy ugyan léteznek átfogó szabályozások, azok betartatása terén komoly hiányosságok vannak. „Környezet és egészség nagyon szorosan összefüggnek, ezért az előírások és szabályozások betartatása közös ügy.” Mindamellett, hogy ismertette a Világnap kapcsán megvalósuló hazai Egészséges Városok programokat, De Blasio Antonio, az Egészséges Városok Magyarországi Szövetségének főtitkára a tudatos, az egészségügyi szempontokat is figyelembe vevő várostervezés jelentőségéről beszélt, ezzel összefüggésben hangsúlyozta az átfogó egészségi és környezeti hatásvizsgálatok fontosságát. „A városfejlesztés részeként népszerűsíteni kell az egészséges és biztonságos életmódot, közösségi tereket kell nyitni, fejleszteni kell a lakóhelyeket, és összességében nézve olyan inkluzív városokat kell építeni, amelyek elérhetőek és befogadóak, amelyek, kortól és társadalmi helyzettől függetlenül minden városlakó javára válnak.” Az Egészséges Városokról: A WHO Európai Egészséges Városok mozgalom 1988-ban indult el. Magyarországról Pécs városa csatlakozott alapítóként az európai programhoz, melynek az induláskor egyik fő feladata a nemzeti hálózat megszervezése volt. A WHO Európai Egészséges Városok mozgalom legfőbb célja a WHO európai egészség- és környezetpolitikájának helyi szinten történő megvalósítása, annak a városok tevékenységeiben való mind hangsúlyosabb megjelenítése. Az Egészséges Városok Magyarországi Szövetsége 1992-ben alakult meg négy év hálózati együttműködést követően tíz tagvárossal. A Szövetségnek jelenleg 23 tagvárosa van: Baja, Békéscsaba, Göd, Győr, Gyula, Hódmezővásárhely, Kiskunfélegyháza, Miskolc, Mosonmagyaróvár, Nagykanizsa, Paks, Pécs, Sarkad, Sopron, Székesfehérvár, Szentendre, Szerencs, Szigetszentmiklós, Szolnok, Szombathely, Vác, Zalaegerszeg, Zalakaros. A Világnap alkalmából egész áprilisban folynak különböző figyelemfelkeltő, egészségmegőrző és megelőző programok. Győrött például egészségpiacot és egészségnapot tartanak, Sarkadon szűrővizsgálatokat rendeznek, Szolnokon gyaloghidat adtak át, Szombathelyen egészségfejlesztő tréningeket tartanak, Vácott parkot takarítottak, Zalakaroson gyermekmajális szerveztek, míg Szentendrén iskolai egészségnapokkal ünnepelték az Egészség Világnapját. A WHO Egészséges Városok Mozgalom célja, hogy felhívja a helyi önkormányzatokat határozott politikai állásfoglalásra, hosszú távú intézményi változásokra és kapacitásfejlesztésre átfogó egészségfejlesztő és megőrző programok kidolgozása érdekében, és egyben, hogy minél több város elköteleződjék egy egészséges és fenntartható környezet kialakítása mellett. Forrás: WHO