Gondolat

Rejtő Jenő örökbecsű párbeszéde, karakterei

2014. JANUÁR 05.

Szöveg nagyítása:

-
+

- Benne van a hajóskönyvben? - Ezt visszautasítom. - Törölték? - És ha igen! Mi közöm hozzájuk? Ismer engem könyv nélkül is minden hajósa a világnak! - Én is attól félek. Akar dolgozni? - Nem. - Miért? - Elvesztettem a meggyőződésemet. - És ez mitől jön? - Tavaly Nápolyban loptam egy kockás felöltőt, és azóta úgy érzem, hogy úrnak születtem. Elhatároztam, hogy többé nem dolgozom. - Azelőtt dolgozott? - Nem. De hiányzott az elhatározás. (Rejtő Jenő: Piszkos Fred a kapitány) Rejtő rövid, alig 37 évig tartó élete során összesen 120 bohózatot, jelenetet, villámtréfát és 42 regényt írt. Gondolatisága, sajátos pesti humora a 30-as évek óta gyakorol jelentős hatást az újabb és újabb generációkra, függetlenül a körülményektől, a történelmi helyzettől és a változó idők hangulatától. 1942. október 9-én az Egyedül vagyunk című nyilas lap cikket közölt Rejtőről, nehezményezve benne, hogy az író ugyan zsidó származású, mégis nyugodtan írogatja a regényeit a kávéházban, és nem kapott még munkaszolgálati behívót. Ennek hatására súlyos betegen, a nagykátai kórházból hurcolták el munkaszolgálatra. Oroszországba került, s a nehéz viszonyok és a hatalmas hideg gyorsan pusztították legyengült szervezetét. 1943. január 1-jén meghalt, röviddel az 1943. január 12-i doni áttörést megelőzően. Aranyköpései, idézetei mélységében világítják meg e lángelme összeszedett, fanyar humorát, életismeretét: „A kezdő orvosok sokszor a fanatikus egyéneket összetévesztik a rögeszmés elmebetegekkel. Ha a beteg nem az önműködő villamosjegyet vagy hasonló fizikai képtelenséget tekinti sürgősen megvalósítandó reformnak, hanem a többtermelést vagy a serdületlenek által készített péksütemények fokozott állami ellenőrzését, úgy lehet, hogy később miniszter lesz vagy publicista. A rög- és valódi eszmék fanatikus ismételgetése ma még nincs precízen elhatárolva az orvostudomány előtt. Ezért olykor nagy reformerekről későn derül ki, hogy eszméjük nem valódi volt, hanem rög. De ilyenkor már nem lehet kezelni őket, mert magas pozíciót, nagy tekintélyt, és világraszóló érdemrendet kaptak.” És arra is tudta a választ, hiszen saját bőrén tapasztalhatta meg, hogy vajon mi az igazán veszélyes „A semmiből is hatalom lesz, ha valaki meggyőz egy tömegnyi keserű életű embert, hogy jogában áll jogtalanságot cselekedni.” Karakterei, a poétikus és elragadó börtöntöltelékek, a kifinomult életstílussal bíró koldusok, a züllött és hatalmi hierarchiába rendeződő nyárspolgárokon felülemelkedő vidám senkiháziak. Istenem, milyen aktuálisak lennének ma is! 2014. 01.03.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Büntetőjogi felelősségre vonással is járhat(na) a kórházi eladósodás

KUN J Viktória

Felmerülhet-e büntetőjogi felelősség akkor, ha kimutathatóan rossz vezetői döntések okán (is) kerültek súlyosan eladósodott helyzetbe egyes kórházak? Az eLitMednek nyilatkozók szerint egyértelműen igen, de felmerül azok felelőssége is, akik kinevezik a vezetőket.