Gondolat

Rejtő Jenő örökbecsű párbeszéde, karakterei

2014. JANUÁR 05.

Szöveg nagyítása:

-
+

- Benne van a hajóskönyvben? - Ezt visszautasítom. - Törölték? - És ha igen! Mi közöm hozzájuk? Ismer engem könyv nélkül is minden hajósa a világnak! - Én is attól félek. Akar dolgozni? - Nem. - Miért? - Elvesztettem a meggyőződésemet. - És ez mitől jön? - Tavaly Nápolyban loptam egy kockás felöltőt, és azóta úgy érzem, hogy úrnak születtem. Elhatároztam, hogy többé nem dolgozom. - Azelőtt dolgozott? - Nem. De hiányzott az elhatározás. (Rejtő Jenő: Piszkos Fred a kapitány) Rejtő rövid, alig 37 évig tartó élete során összesen 120 bohózatot, jelenetet, villámtréfát és 42 regényt írt. Gondolatisága, sajátos pesti humora a 30-as évek óta gyakorol jelentős hatást az újabb és újabb generációkra, függetlenül a körülményektől, a történelmi helyzettől és a változó idők hangulatától. 1942. október 9-én az Egyedül vagyunk című nyilas lap cikket közölt Rejtőről, nehezményezve benne, hogy az író ugyan zsidó származású, mégis nyugodtan írogatja a regényeit a kávéházban, és nem kapott még munkaszolgálati behívót. Ennek hatására súlyos betegen, a nagykátai kórházból hurcolták el munkaszolgálatra. Oroszországba került, s a nehéz viszonyok és a hatalmas hideg gyorsan pusztították legyengült szervezetét. 1943. január 1-jén meghalt, röviddel az 1943. január 12-i doni áttörést megelőzően. Aranyköpései, idézetei mélységében világítják meg e lángelme összeszedett, fanyar humorát, életismeretét: „A kezdő orvosok sokszor a fanatikus egyéneket összetévesztik a rögeszmés elmebetegekkel. Ha a beteg nem az önműködő villamosjegyet vagy hasonló fizikai képtelenséget tekinti sürgősen megvalósítandó reformnak, hanem a többtermelést vagy a serdületlenek által készített péksütemények fokozott állami ellenőrzését, úgy lehet, hogy később miniszter lesz vagy publicista. A rög- és valódi eszmék fanatikus ismételgetése ma még nincs precízen elhatárolva az orvostudomány előtt. Ezért olykor nagy reformerekről későn derül ki, hogy eszméjük nem valódi volt, hanem rög. De ilyenkor már nem lehet kezelni őket, mert magas pozíciót, nagy tekintélyt, és világraszóló érdemrendet kaptak.” És arra is tudta a választ, hiszen saját bőrén tapasztalhatta meg, hogy vajon mi az igazán veszélyes „A semmiből is hatalom lesz, ha valaki meggyőz egy tömegnyi keserű életű embert, hogy jogában áll jogtalanságot cselekedni.” Karakterei, a poétikus és elragadó börtöntöltelékek, a kifinomult életstílussal bíró koldusok, a züllött és hatalmi hierarchiába rendeződő nyárspolgárokon felülemelkedő vidám senkiháziak. Istenem, milyen aktuálisak lennének ma is! 2014. 01.03.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Zsákutcás magyar történelem?

Bibó István 1948-ban írta az „Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem” című tanulmányt. Bibó szerint az akkori magyar közgondolkodást nagyban foglalkoztatja a magyar alkat megragadása, leírása, szerinte a Rajnától innen minden európai nemzetet intenzíven foglalkoztat a saját nemzetének karaktere. (Érdekes, hogy később Szűcs Jenő Elba–Lajta-határvonalat határoz meg törésvonalként, de 1948-ban a II. világháború után a Rajna vált inkább törésvonallá). Rávilágít arra, hogy sokszor a „magyar alkatot” teszi meg az értelmiségi közbeszéd a sorozatos katasztrófákért.

Gondolat

Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Habár a filozófusok, a bölcsesség szeretői minden korban kevesen vannak, a filozófiának léteznek sűrűsödési időszakai. Ilyen koncentrált periódus volt az ókori görög (athéni) civilizáció aranykora. A medicina értékrendjét, metafizikáját (az aktív eutanázia és a magzatelhajtás tilalmát, „a beteg java a legfőbb törvény” -t) az aszklépioszi hagyomány alapján kinyilatkoztató, s az empirikusan vizsgálható fizikai hatóokról szóló kórtani elméletét (humorálpatológia) úgyszintén megteremtő Hippokratész kilenc évvel volt fiatalabb Szókratésznél, s amikor meghalt, Platón már az ötvenedik életévébe lépett.

Gondolat

Doktor Úr, a maga szíve sose fáj?

Amikor 1956-ban Csákányi László a Magyar Rádió mikrofonja elé állt, és elénekelte a Doktor urat, csak azok tudták hogy egy Jókai regényhőst hallanak, akik megnézték a Fővárosi Operettszínházban Huszka Jenő - Fischer Sándor: Szabadság, Szerelem című daljátékát...

Hírvilág

A labdarúgás művészete - kiállítás a Millenáris Teátrumban

Június 12.-én egy tartalmában teljesen eredeti sporttárgyú kiállítás nyílt meg a Millenáris Teátrumban, fő vonalában Kozák Lajos fotóművész anyagából.

Gondolat

Modellállítás: az emberi test képi konstrukciói – A 150 éves Magyar Képzőművészeti Egyetem kiállítása

CZIGLÉNYI Boglárka

A Magyar Képzőművészeti Egyetem 2021. november 6. és december 4. között nyitva tartó kiállítása a képzőművészet és a művészképzés olyan szereplőire koncentrált, akikkel nem szokás foglalkozni, pedig évszázadok óta folyamatosan szem előtt vannak mind a művekben, mind a művészeti akadémiákon. A modellekről van szó. Az emberi test tanulmányozása Európában a reneszánsz óta alapja a képzőművészetnek, arról azonban kevés szó esik, hogy kik is azok, akik a „testüket adják” ehhez. A Bojtos Anikó és Albert Ádám kurátori vezetésével létrejött kiállítás a modelleket állította központba, és kulturális, társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt vizsgálta a Képzőművészeti Egyetem 150 éves történetét.