Gondolat

Miért roskadnánk magunkba?

2015. ÁPRILIS 21.

Szöveg nagyítása:

-
+

Charlotte angol írónő Thornton-ban született, testvérei, Emily Jane és Anne Brontë szintén íróként ismertek. Az irodalomtudomány szerint a nővérek közül talán ő nevezhető a legnépszerűbbnek és legsikeresebbnek. A testvérek 1846-ban közösen adták ki írásaikat, melyekben a korai zsengék is szerepeltek. Charlotte pályafutását nevelőnőként kezdte, 1854-ben azonban férjhez ment. Charlotte életműve négy különös, szenvedélyes, önéletrajzi elemekkel átszőtt regényből áll. Legismertebb, s legnépszerűbb műve a Jane Eyre című regény. Cselekménye a következő: sivár gyermekkora után a fiatal Jane Eyre világi nevelőnőnek áll és itt találkozik az ijesztő, rideg és indulatos Rochesterrel, a ház urával. Kapcsolatuk buktatói mellett mégis úgy tűnik, hogy végül minden jóra fordul, ám. Rochester úr sötét titka árnyként borul életükre, és minden kétségessé válik. Mrs. Gaskell, Charlotte életrajzírója, barátnője a mű sok színterét és szereplőjét azonosította az író valódi élete alapján.E regényt számos nyelvre lefordították, film is készült belőle jónéhány. A vidéki nevelőnő romantikus története azért újszerű, mert elsőként mutatja be, hogy egy nő tiszta belső világával, erkölcsi erejével és természetes intelligenciájával úrrá tud lenni az élet nehézségein, és felülemelkedhet a társadalom szabta korlátokon. A lelki jelenségek újszerű megjelenítése folytán ez az angol regény a XIX. század második felében születő lélektani művel előzményének tekinthető, a viktoriánus kor női előtt új lehetőségeket megvillantó alkotásként a későbbi feminista mozgalmak egyik megalapozója is lett. Charlotte Brontët Haworth-ban érte a halál. Várandóssága alatt halt meg, talán a tífuszban, számos feltételezés létezik halála okáról. A hat testvér közül csak ő élte túl a harmincadik évét, nővéreit a tüdőbaj, fivérüket pedig a züllés vitte korán a sírba. „Miért roskadnánk magunkba, mikor az élet úgyis oly rövid, a halál pedig feltétlenül a boldogság kapuja, s a dicsőségé?” – írja vigasztalásul. NZS eLitMed 2015. 04. 20.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Kétpetéjű ikrekből egypetéjű ikrek – Elcserélt fivérek Kolumbiában

FILMKRITIKA eLitMed

A Netflixen streamelhető Véletlen szülte ikrek (The Accidental Twins) című dokumentumfilm bemutatja Jorge, Carlos, William és Wilber történetét, akik 25 évesen jöttek rá, hogy egy bogotai kórházban történt hiba miatt nem saját ikertestvérükkel nőttek fel, hanem valaki máséval.

Hírvilág

Miért vagyunk boldogabbak, ha nyaralunk?

SAJTÓKÖZLEMÉNY eLitMed

A szokatlan és új dolgok megtapasztalása elindítja a dopamin áramlást. Az új élmények, a pozitív környezet stimulálják a jutalmazási rendszert az agyban, emelkedik a szerotonin szintje. De hogyan tehetjük még teljesebbé az élményt?