Hírvilág

Miért vagyunk boldogabbak, ha nyaralunk?

SAJTÓKÖZLEMÉNY eLitMed

2024. JÚLIUS 11.

Szöveg nagyítása:

-
+

A szokatlan és új dolgok megtapasztalása elindítja a dopamin áramlást. Az új élmények, a pozitív környezet stimulálják a jutalmazási rendszert az agyban, emelkedik a szerotonin szintje. De hogyan tehetjük még teljesebbé az élményt?

Az utazás elsődleges célja, hogy magunk mögött hagyjuk a napi rutint, kiszakadjunk a megszokásokból és friss élményekkel gazdagodjuk. Dr. Bohács Krisztina, a kognitív képességek fejlesztésével foglalkozó intelligenciakutató, a GEM tanulási központ szakmai vezetője arra ad tippeket, hogyan varázsoljuk valóban boldogabbá a hosszabb-rövidebb szabadságot.

Készüljünk fel alaposan!

Már beszélni is gyönyörűség az áhított úticélról! Azzal is megtörjük a napi automatizált életünket, ha kikérjük ismerőseink tanácsait, meghallgatjuk élménybeszámolóikat és ezek alapján kezdjük el a tervezést. A konkrét látnivalók, jótanácsok mellett feltétlenül próbáljuk velük átélni fejben is az élményeket, vegyük át az érzéseiket. Bizonyított tény, hogy a nyaralás előtt állók boldogságszintje magasabb, mint azoké, akik nem készülnek elutazni. Gyakran már maga a rékészülés elégedettebbé tesz, mint maga az ottlét.

Utazás = agytorna

Az agy hippocampus területe, amely a memóriáért és tanulásért felelős, aktívabbá válik, amikor új helyeket fedezünk fel és új élményeket szerzünk. Ez az agyi alkalmazkodóképesség növekedéséhez vezethet. „Amikor a komfortzónánkon túlra merészkedünk, agyunknak ismeretlen területen kell eligazodnia. Az utazás ismeretlen helyzetekbe sodor minket, váratlan kalandokba keveredünk, alkalmazkodnunk kell és problémamegoldásra kényszerülünk. Az állandó alkalmazkodás fokozza kognitív képességeinket, új ötletek és perspektívák előtt nyit ajtókat” – hangsúlyozza Dr. Bohács Krisztina.

Irreális elvárások

Nem ritkán azonban a nyaraláshoz túlzott elképzelések is társulnak, az egész év alatt felgyülemlett stresszt ott akarjuk kipihenni, miközben mindent látni akarunk, nem szeretnénk semmiről se lemaradni, és persze igyekszünk mindent megörökíteni. Visszatérve ezért úgy érezhetjük, hogy csalódás volt az utazás, szinte semmi nem változott. Jó, ha tudjuk, hogy az agyunk is pihenésre vágyik, hagyjunk magunknak időt átélni az élményeket, és tartsunk média-böjtöt! Sokszor a kevesebb több, nem kell minden műemléket, múzeumot végig fotózni, inkább ejtőzzünk, aludjunk sokat, és egyszer végre kapcsoljuk ki a telefont!

Kockázatok és mellékhatások

Egy nyaralás gyakran stresszel is jár, nem egyformán alkalmazkodnak a családtagok a váratlan helyezetekhez, az ismeretlenhez. A nyaralás felejthetetlen pillanatait gyakran árnyékolják be óriási veszekedések, viták. A családtagok évközben jóval kevesebb időt töltenek együtt, hirtelen nehéz lehet az egymásra találás. De ha időben felkészülünk, tudatosan törekszünk a kompromisszumokra, az segít csökkenteni a stresszt. Képzeljük el, hogy a nyaralás jól sikerül, és élvezni fogjuk a pihenést, ez segít növelni az izgatottságot és csökkenteni a szorongást – tanácsolja az intelligenciakutató.

Egyszer véget ér…

Ki ne tapasztalta volna már meg, hogy hazatérve a nyaralásról, úrrá lett rajta a rosszkedv. Valóban nem könnyű újra felvenni a fonalat és visszatérni a monotóniába. Előfordulhat, hogy már az utazás utolsó napjaiban is jelentkeznek a tünetek, a kedvetlenség vagy a szomorúság. Kutatások szerint a nyaralás kezdetén a boldogságszint még változatlan, nagyjából a harmadik nap után kezd emelkedni, az utolsó napokban pedig visszazuhan. Érdemes ezért úgy időzíteni az utazást, hogy a hazaérkezés után legyen még egy-két napunk akklimatizálódni, feldolgozni a látottakat. Legyünk mi azok, akik élménybeszámolóinkkal inspiráljuk a barátainkat, hogy keressék fel a csodás helyeket, ahol jártunk. De hatékony gyógyír lehet, ha a hazaérkezés után azonnal el kezdjük tervezgetni a következő vakációt, a várakozás újabb motivációt ad az előttünk álló hetekre, hónapokra.

Az utazás varázsa évszázadok óta rabul ejti az embereket. Az új úti célok felfedezése, a különböző kultúrákban való elmerülés és az újszerű élmények átélése egyszerre tesz eleget a változatosság iránti vágyunk beteljesítésének és a feltöltődésnek - teszi hozzá Dr. Bohács Krisztina.

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

LAPSZEMLE eLitMed

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus vázolja fel e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Van, ahová hajnali 3-kor érkeztek a revizorok

KUN J Viktória

A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.

Egészségpolitika

Alapvetően alakulhat át a gyógyszerhozzáférés - Interjú Molnár Márkkal

KUN J Viktória

„A beteg egyre gyakrabban találkozik majd azzal, hogy amikor a támogatott, és eddig viszonylag olcsó készítményéért bemegy a patikába, a korábbi óriási választékból csak egy-kettő maradt, aztán már egy sem. Az utóbbi egy évben jelentősen megnőtt az ellátási problémák száma és súlyossága, és az is érezhető, hogy a háttérben meghúzódó okok tendenciózusak” – nyilatkozta az eLitMednek Molnár Márk egészségügyi közgazdász, gyógyszerpiaci szakértő, aki beszélt a gyógyszerellátás múltjáról, jelenéről és jövőjéről is.

Egészségpolitika

Őrségváltás a MOK élén

Kapócs Gábor interjúja Álmos Péterrel, a MOK frissen megválasztott és a leköszönt elnökével, Kincses Gyulával. A MOK két vezetője beszél a kamara elmúlt 4 évéről, a sikerekről és kudarcokról. Beszámolnak a vezetőség előtt álló feladatokról, a társkamarákkal való kapcsolatokról, a közeljövő terveiről és feladatairól. Az interjúban szóba kerül a kormányzattal való viszony is.

Gondolat

A filmek gyógyító ereje

Az ember számára olykor fontosabb, hogy meg tudja élni érzelmeit, mint hogy azonnal csökkentse, vagy elviselhetőbbé tegye azokat. Ebben a folyamatban sok esetben egy film is segíthet. Kapitány-Fövény Máté pszichiáter, az „Ember a filmben” videók alkotója a filmek pszichológiájáról mesélt.

Hogyan NE? - A levodopa helyes és helytelen alkalmazása Parkinson-kórban - Dr. Hidasi Eszter (Debreceni Egyetem)