Micsinál a micsoda?
NAGY Zsuzsanna
2011. AUGUSZTUS 15.
NAGY Zsuzsanna
2011. AUGUSZTUS 15.
A két legendás, egymást folyton megviccelő barát, Karinthy és Kosztolányi egyik kedvenc játéka a beszámolók szerint a kitalálós volt, melyet tökélyre fejlesztettek: egyikük kérdésére, miszerint „micsodára kicsoda, micsinál a micsoda”, másikuk abban a minutumban rávágta, „talpra magyar, hí a haza” – olvasható Kosztolányi felesége, a színésznőből lett nyugatos-feleség, Harmos Ilona visszaemlékezésében.
Kosztolányiról, akinek rendkívüli tehetsége szinte minden irodalmi műfajban megmutatkozott, az is elmondható, hogy prózája a magyar regény- és novellairodalom egyik csúcsa. Szorongó és játékos, viaszlelkű érzékenységgel alkotó művész, az igazi impresszionista próza megalkotója.
Kosztolányi épp 125 éve született Szabadkán. A család, melyből sarjadt, nagy múltú, képzett, az irodalommal, politikával, eszmékkel, könyvekkel és kultúrával módszeresen foglalkozó vidéki értelmiségi család, apja a szabadkai gimnázium igazgatója volt.
A budapesti egyetemi társak között bontakozik ki igazán: Babits, Juhász Gyula, a jogász Füst Milán alkotják a megtartó szellemi kört, mely egész életére meghatározó kapcsolatrendszert alkot körülötte.
Életre szóló testvéri barátságot köt a matematikával és fizikával foglalkozó Karinthyval is.
Prózája a húszas években bontakozott ki, s az emberi szenvedéssel, a világ végtelen lehetőségeket tükröző szépséges benyomásai iránti alázattal ír különös emberekről és lelki tapasztalásokról.
Hitvallása szerint mindenkinek joga van a tévedéseihez, és ahhoz, hogy a saját életét élje. Joga van saját abszurd képzeteihez, amennyiben ezeket nem akarja érvényre juttatni mások ellenében.
Prózai műveiben elzárkózik minden erőszaktól és embertelenségtől, a polgári világ életidegen, sivár szerepszerűsége fölháborítja, és a nyelv minden árnyalatának felhasználásával, különös érzékenységgel fogalmazza meg emberi tapasztalásait, a „lélek kalandjait”.
„Egy füzetről, egy kis poros füzetről szeretnék beszélni, melyben feleségem aggódó tekintetét látom, ahogy az írás fölé hajolva, talpra állítja az ittasan fetrengő betűket és a csöppnyire zsugorodott törlőgumival gondosan megtisztítja a mássalhangzók maszatos peremét. Ádám fiam izzadó tenyerének cinke-nyomán utat tör magának a tiszta gyermeki gondolat, és láss csodát, még tüsszögéseinek millió tükörcserepe is itt csillog a füzet kávébarna borítóján. A sűrű ákombákomok függönye mögül néha felbukkan Gáspár Margit tanítónő apró alakja, kinek nagy piros L betűje olyan, mint a megálljt parancsoló jelzőlámpa a nyugati pályaudvaron. Most éppen kisimítja fiam füzetében a mókás szamárfüleket és anyásan rázza mutatóujját a bohóckodó nebulók felé. Majomhistória. Ez a címe fiam első fogalmazásának. Istenem, milyen régen is volt, amikor Ilonával a pesti állatkertben jártunk. Ádám előre szaladt a piros fenekű majmot köszönteni, én meg reszketve néztem utána, mert féltem, hogy a tüzes kis állat a rácson keresztül magához rántja. Mondja el fiam ezt a históriát, ahogyan ő, a kis bohó látta l921-ben, mint elsős kisdiák.
Majomhistória
Én egyszer voltam az állatkertben és láttam a majmot. Aztán bedobták neki az almát és a majom megette. Aztán a diót is bedobták neki és feltörte kézzel. Aztán odament egy asszony és a majom a rácson átdugta a kezét és az asszony haját megtépte.”
1933-ban születik meg az angyalian tiszta és angyalian romlott Esti Kornél alak, aki Kosztolányi Doppelgängere.
A róla szóló történetek világképének legfőbb jellemzője s mozgatórugója nem a belül zajló, a személyiségrészek közötti uralhatatlan közdelem, hanem a polivalencia: a világ s az ember kiismerhetetlenül sokszínű és végtelen. Kosztolányi agnosztikus: mindenben kételkedik, ami a társadalom felől jövő kötelező kurzus, renitens és gyermeki marad, s az ehhez való jogát minden alakjában és élete minden mozzanatában fenntartja magának.
1933-ban fedezi fel magán a gégerák tüneteit, ettől kezdve áthatja műveit „a halál vad aether-szaga”. Ahogy mondani szokás, hosszú szenvedés után, 1936. november 3-án, ötvenegy éves korában halt meg.
NZS
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.
Gondolat
VIII. Henrik betegségei
Gondolat
Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred
Gondolat
A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.
Gondolat
Börcsök Enikő Nemsenkilény - monológ nemmindegyembereknek címmel hozott létre egy előadást, mely egy autista egy napját dolgozza fel. A magányról, a normális meghatározásáról, a nem figyelés trendjéről, a gondolat megosztásának a képtelenségéről beszélget vele Gyimesi Ágnes Andrea.
Tarr Hajnalka képzőművésszel, a MNG és a Mosoly Otthon Alapítvány összefogásából született Privát labirintusok című kiállítás kurátorával beszélgettünk az autizmussal élő emberekről.
Gondolat
Beszélgetés Káli Diánával, a Háttér Kiadó vezetőjével a lelki egészséget célzó népművelésről, a Könyvhét kapcsán.
Gondolat
1906. október 16. született Dino Buzzati olasz író
Gondolat
T. S. Eliot mértéktartó, hűvös és tárgyilagos költő. Szövegei rendkívül bonyolultak, igazi intellektuális kihívást jelentenek.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
4.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás