Egy európai kutatás többek között futballszurkolók vérképének elemzésével vizsgálta a mentális stressz kardiovaszkuláris hatásait; a WHO szerint Európa éves haláleseteinek negyedét négy konkrétan meghatározható iparág okozza; Angliában nagymintás kutatással igazolták, hogy nem jelent kockázatot a vízfürdőben végzett szülés; a bélrendszerünk és az agyunk között pedig sokkal szorosabb a kapcsolat, mint azt elsőre gondolnánk. Hétvégi lapszemle.

Péntek este elkezdődött a 2024-es németországi Európa-bajnokság, a következő négy hétben emberek százmilliói fogják a körmüket rágni kedvenc csapatuknak vagy hazájuk válogatottjának szurkolva. És ez micsoda lehetőség a szív- és érrendszeri betegségek kutatóinak! A Horizone Magazine cikkéből ugyanis megtudjuk, 2016 júniusában éppen egy német-szlovák világbajnoki mérkőzés adott alkalmat arra, hogy egészséges szurkolók mérkőzés előtti és utáni vérképének elemzésével feltárják a mentális stressz fizikai paraméterekre gyakorolt hatását: mint kiderült, a szurkolók fehérvérsejtszáma rendkívül gyors csökkenésen ment keresztül, ami az artériákban – egészségtelen életmód esetén – felhamozódott zsírplakkok felbomlásán keresztül akár szívinfarktushoz is vezethet. A nyolc éven keresztül zajló, a stressz és a kardiovaszkuláris betegségek közötti kapcsolatot vizsgáló átfogó kutatásnak ez persze csak egyetlen momentuma volt, további részletek a cikkben.

A WHO jelentése szerint Európában évente csaknem 3 millió ember haláláért mindössze négy iparág felelős: a dohány-, az ultrafeldolgozott élelmiszer-, a fosszilis üzemanyag- és az alkoholipar. Ez az összes haláleset csaknem negyede. „Ez a négy iparág naponta legalább 7000 embert öl meg a régiónkban. Ugyanezek a nagy kereskedelmi szervezetek blokkolják az olyan szabályozást, amely megvédené a lakosságot a káros termékektől és marketingtől, és amely megvédené az egészségpolitikát az ipar beavatkozásától” – mondta Dr. Hans Kluge, a WHO európai regionális igazgatója nyilatkozatában. Az egészségügyi világszervezet jelentéséről az euronews számolt be.

_{Forrás: euronews [Peter Morrison]}

A The Guardian egy nemrég publikált tanulmányt ismertet, amiben a vízfürdőben végzett szülések biztonságosságát vizsgálták. A Cardiffi Egyetem kutatása 73 ezer alacsony kockázatú vízfürdőben végzett szülés adatai alapján megállapította, hogy a csecsemőkre és az anyákra leselkedő kockázatok nem voltak nagyobbak a vízben, mint a vízen kívüli szülésnél.

„Nehéz gyerekkorom volt. Ettől lettem csodálatos munkavállaló” – írja személyes hangvételű cikkében a The New York Times szerzője, aki valójában a saját munkafüggőségének történetét meséli el: azt, hogy miért alakulhatott ki, milyen hatással volt az életére, hogyan jött rá, hogy változtatnia kell, és hogyan sikerült kilépnie belőle.

_{Forrás: The New York Times [Maria Jesus Contreras]}

A wmn.hu fiatal orvosokat megszólaltató riportja azt mutatja be, a magyar egészségügy jelenleg mennyire nem képes befogadni sem az egészségügyi dolgozók, sem a betegeik esetében azt a tényt, hogy az emberek sokszínűek, sokféle szexuális irányultsággal – és ha erről nem vesz tudomást, vagy akár elutasító is, az a hatékony és biztonságos betegellátást veszélyezteti.

A legutóbbi Qubit Live témája a mikrobiom mentális zavarokra gyakorolt hatása volt. A mikrobiom kutatása az elmúlt években, különösen az elmúlt tíz évben indult hatalmas fejlődésnek; olyan kórképekben találtak összefüggést a bennünk élő mikroorganizmusok egészsége és az adott betegség kialakulása között, amelyekről korábban sosem gondoltunk volna, ez pedig alapvetően meghatározza a helyes táplálkozásról kialakított nézeteinket is. Az elhangzott előadásokról és a kerekasztalbeszélgetésről a qubit.hu számolt be.