Gondolat

Filmajánló: Csillagok között

2015. JANUÁR 20.

„Csöndben ne lépj az éjszakába át,
Szikrázzon vén korod, ha hull a nap.
Dúlj-fúlj, ha megszakad a napvilág.”

Dylan Thomas: Csöndben ne lépj az éjszakába át
(Nagy László fordításában)


A Csillagok között szép film. Közel három órás. Persze, hollywoodi film. Felróható a karakterek szerepszerű, könnyen jósolható viselkedése, illetve az egész alkotásra jellemző (és a kritikus által is sokat kifogásolt) pátosz. Felróható az amerikai tömegstílus. De a meglehetősen szigorú hollywoodi kánon (, "máz") sem tudja teljesen érdektelenné tenni a modern asztrofizikai (és a részecskefizikai) történetet és az ontológiai kérdéseket felvető filmet.

A nem túl távoli jövőben játszódik, az Egyesült Államok közép-nyugati részén, ahol élelmiszerválsággal, szélsőséggel időjárással küzdenek. Az ökológusok egybehangzó véleménye szerint mindez könnyen lehetséges, sőt valószínű forgatókönyv. A rendező az olajcsúcs vagy az ivóvízcsúcs kapcsán megfogalmazott előrejelzéseket nem építette be. Talán el akarta kerülni, hogy túlságosan disztópikus, vagy egy technológiailag távoli társadalom megrajzolásával megnehezítse a néző azonosulását.



Érdekessége számomra – nem annyira a lélegzetelállítóra sikerült látványvilágában, hanem - az újszerű jövő-forgatókönyvben rejlik: az emberiség önfenntartása hamarosan lehetetlenné válik, és ekkor „valakik” készítenek egy tucat exobolygót és egy féreglyuk segítségével az emberi űreszközök számára elérhető távolságba helyezik. (Említést érdemel, hogy a film elkészítésében részt vett volt Kip Throne, vezető amerikai asztrofizikus. És habár a féreglyukakon való áthaladás hipotézis, a film kozmológiája szilárd asztrofizikai alapokra épült.)

Az ember által lakható bolygók, az exobolygók megközelítése az Asimov világát idéző űrkalandokkal teli, ennek során az emberi sebezhetőség és aljasság képei bontakoznak ki. Ám mégis felsejlik, hogy a „valakik” folyamatosan teremtenek újabb tanulásra lehetőségeket az egyén számára. Sőt, az időutazás különlegességénél fogva ez maga az emberiség, sőt talán az egyén lehet. Az időutazás ürügyén kibontott ontológia tehát a misztika határát súrolja. Az ok-okozati logika és az idő lineáris szemléletének felrúgása sok nézőt megzavarhat, akik valami "hagyományos csodára" vártak.

Hazai nézők számára óhatatlanul a francia–magyar koprodukcióban készült sci-fi rajzfilm, az Idő urai juthat eszükbe, ám ott a „Valakik”, az Idő urai megmaradnak külön entitásnak. (A magyar irodalomból talán még Babits Mihály juthat eszünkbe, az Elza a pilótanő disztópikus világában leírt kronomikrószkóp, az időt is képes lassítani, de ott az eszköz csak mellékes elem.)

A film alapvetően európai hivatkozásokkal teletűzdelt: Lázár feltámasztása János evangéliumából és Dylan Thomas Csöndben ne lépj az éjszakába át című verse többször is elhangzik a filmben.



A tibeti irodalomban jártasak számára könnyen Shambala mítoszának egyik alternatív értelmezése juthat eszébe, mely szerint, amikor az emberiség már mélységes-mély és megoldhatatlan bajban lesz, akkor is lesz segítség. És a film szerint ez a váratlan segítség a legközelebbi emberi kapcsolatok megoldatlanságain és szeretetén keresztül érkezhet meg.

eLitMed.hu
2015. január 19.

KULCSSZAVAK

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

A Koenzim Q10 klinikai jelentősége

Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Cinege szökdécsel a földön, mint egy sárga tollú egér

SAS Gábor

Az író célja a rontott állapotok ábrázolása az őstermészetben és a modern társadalmakat képviselő feudumokban is. Eszköze a lépten-nyomon jelen levő keserű szatíra, leghatásosabbak a modern ipari társadalmakból származó anakronizmusok és hirtelen becsengő abszurd meghökkentések.

Gondolat

A Harmadik Szövetség Ignacy Karpowicz: Csoda

Karpowicz regénye olvastatja magát. A meglepetések, rejtélyek dübörgő iramban követik egymást. Minőségi kalandregény, sakkjátszma megnyitás- és végjáték-elméletek nélkül, nagyon sok borotvaélen táncoló profanizálással. Az egyéni jellemvonások ábrázolásával szemben a sorsszerű elrendelés irányába való száguldás a fő.

Gondolat

Prenátusok, posztmortemek és a kozmikus Örök Város

A Zuzanna és a világmindenség című regény a Typotex kiadónál jelent meg, miként egy másik regénye az Extensa is. Jelen művével Dukaj nagy feladatot vállal. A regény fő vonulatában Zuzanna a mindennapos krakkói diáklány szó szerint a világmindenséggel áll szemben.

Hírvilág

Seherezádé még most is él

A szerző a megszokott kellékeket rávetíti a kultúrtörténet egyik legnagyobb kincsére, az Ezeregyéjszaka meséire. Nem a klasszikus meséket (Seherezádé kerettörténete, Szinbád utazásai, Ali Baba és a negyven rabló, Aladdin és a csodalámpa, stb.) tölti fel hipermodern tartalommal, hanem a mesefolyamat megteremtéséhez couleur locale-nak tekinti a fantasztikumot.

Gondolat

Az önjáró tudat meséje

Tág tere van viszont a fantáziának, és Levent Mete ezt ki is használja. Művének második része színtiszta mese, kicsit szürke árnyalatban, nem olyan mint a Május 35, vagy az Alice Csodaországban. Nagy vállalás az író részéről, hogy a komputeres filmművészet szürrealista ábrázolásai után a prózaírás eszközeivel vállalkozik zenei effektusok, színárnyalatok lefestésével és új mesealakok megalkotásával az olvasó elragadtatására.