Gondolat

Felrobban az időzített bomba – Interjú dr. Hajnal Ferenccel

2011. AUGUSZTUS 15.


A háziorvosok kapuőr szerepe mindenütt egészségpolitikai döntések kérdése. Angliában a legszigorúbb a szabályozás, mégis hajlamosak kikerülni az emberek, legalább is azok, akiknek van alkalma kiegészítő privát biztosításra, pl. például a torokfájással a fül-orr-gégészetre és nem a háziorvoshoz mennek – mondta dr. Hajnal Ferenc, a Szakmai Kollégium Háziorvostan tagozatvezetője.


Nálunk ésszerű, kompromisszumos rendszer működik, lehetne egyszerűsíteni, de mind a volumen korlát, mind a betegek gyakran változó igényei és elfoglaltságai útjában állnak az optimális megoldásnak. Az „info-kommunikációs” lehetőségek tökéletesedése mindenesetre egyre jobb megoldásokat szolgáltat mind a modern kapuőri modellre, mind az alap- és szakellátás ideális feladat-megosztására, az un. „shared care”-re.

– Hogyan látja szakmája helyzetét?

Szakmailag nem rosszabb és nem is jobb Európa más területeinél. A hazai alapellátásban viszont egyre gyengébb az anyagi helyzet, ami nehezíti a munkakörülményeket, gátolja a fejlesztést, a műszerezettség, modern technika bevezetését. A mai finanszírozási körülmények között lényegében önmagában is képtelenség a praxisok működtetése, az orvosok extra vállalásai tartják szinten a rendszert. A helyzetet nehezítő fölösleges bürokrácia „lejjebb bontására” várjuk a tárcavezetés beígért deregulációs kezdeményezéseit – mondta dr. Hajnal Ferenc, a Szegedi Orvostudományi Egyetem Szent-Györgyi Albert Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centrum Általános Orvostudományi Kar Családorvosi Intézet és Rendelő professzora.

– Melyek a legfontosabb megoldandó feladatok?

A humánerőforrással kapcsolatba, a nagyobb városokban és egyetemeken nincs lényeges probléma, de kisebb településeken és kórházakban nehéz. Sok az idős kolléga, s ha ők már nem vállalnak munkát, felrobban az időzített bomba. Az orvosi diplomának ugyanis megfelelő piaci értéke van Európában, a fiatal orvosok tettre készek, van nyelvismeretük, így igazat kell adnunk nekik, ha egzisztenciális okokból képtelenek megvárni az egészségügy helyzetének javulását, és külföldön igyekeznek anyagiakra váltani belső értékeiket, azaz elmennek.
Látva a bajokat, elérendőnek tartunk így bizonyos minimális célokat, anyagilag pl. szeretnénk elérni a szomszédos országok finanszírozási átlagát. A lengyeleknél, cseheknél hasonló a rendszer, a háttér, a történelem, mégis jobbak a GDP egészségügyre fordított arányszámai.

– Mi a személyes véleménye a Semmelweis Tervről?

A Semmelweis Tervben helyeslendő a betegutak elkövetkező kidolgozásának eszméje, így nem lenne jó, ha a betegek helyes irányokban haladását a finanszírozatlan kapacitások gátolnák. Jók a menedzsmentre és a minőségbiztosításra vonatkozó elképzelések, azonban számos olyan nyitott kérdést észlelek, melyekben szót kellene értenünk.
Az alapellátási rész azt jelzi, hogy kevés marad a pénz a praxisokra, pedig minden hónapban fenn kell tartani a praxispénzből a teljes dologi kör és az asszisztensek mellett magát is az orvosnak, azaz több kellene ahhoz, hogy ne kényszerítsék magukat minimálbérre és ne kelljen rohangálniuk másod- stb.-állás után.

A Semmelweis Terv általános fejlesztési tervezet, főleg anyagi kényszer miatt megindít
ott változtatási kezdeményezés, mely, mint minden rendszer lehet racionális, de nem szeretnénk, ha fűnyíró elv szerint, a betegek eljárkálnának más helyekre, csökkenne a forgalom és megkurtítsák a praxispénzt. Luxemburgban, amely egyébként egy hazai nagytérség modellje is lehetne például, oda fordul a beteg, ahová akar, nincs megkötve beutalóval. Miután viszont jó szolgáltatást nyújtanak – a beteg bízik háziorvosában, megbeszéli, hogy hová forduljon panaszaival: pl. emésztési diszkomfort érzéssel nem kell mindjárt gasztroenterológiára menni, ellátja a háziorvos is. Erre megy a világ, tehát a háziorvost nagy tudással kell felvértezni, az emberek pedig ahhoz alkalmazkodnak, ami van.

– Milyen munkát tervez a tagozat és a tanács tagjaival?

A tagozattal, illetve a tanáccsal folytatni szeretném az eddigi munkát, legalább olyan, vagy jobb szinten, mint amilyen munkát eddig végeztünk. Több éve vezetem a háziorvosi kollégiumot és azt tapasztalom, hogy adnak a véleményünkre. Protokollokat tervezünk készíteni, egyeztetni ezekről, hallatni a szakmai véleményünket.

– Kérem, ismertesse röviden szakmai életrajzát!

1975-ben a SZOTE-n szereztem diplomámat summa cum laude. 1980-ban belgyógyász szakorvos, 1983-ban gasztroenterológus szakorvos lettem. 1986 és1988 között ösztöndíjas voltam a Dél-Kaliforniai Egyetem Orvoskarán. 1995 óta vagyok a SZOTE habilitált oktatója, 1996 óta egyetemi tanára, intézetvezetője, 1997 óta háziorvostan szakorvos. 2000 és 2004 között a Háziorvostani Szakmai Kollégium elnöke, 2000 óta geriátria szakorvos. 2002-től 2010-ig a Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesületének elnöke. 2004-től 2009-ig a Háziorvostani Szakmai Kollégium újraválasztott elnöke, 2007-től 2010-ig az Általános Orvosok Európai Uniójának (UEMO) alelnöke. 2007-től a Szegedi TE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ általános elnökhelyettese. 2007 óta Foglalkozás-orvostan szakorvosa, 2008-tól 2010-ig Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Egészségügyi és Szociális Bizottsága tagja, 2009-től 2011-ig a Háziorvostani Szakmai Kollégium másodszor újraválasztott elnöke. 2010-től a Nemzeti Vizsgabizottság elnöke, 2011-től a Szakmai Kollégium háziorvostani tagozatának (harmadszor újraválasztott) elnöke, 2011- Az Általános Orvosok Európai Uniójának (UEMO) elnöke.

Tudományos érdeklődésem a családorvos oktatás elméleti kérdései, családorvosok tudományos tevékenységének szervezése, segítése, lakosságszintű alapellátási betegségfelmérések, szakmapolitikai képviselet kérdései az Európai Unióban. Tudományos közleményeim száma közel 200.

2011. 07. 28.

Császi Erzsébet


Kapcsolódó anyagok: A fiatalabb orvosok több gyógyszert és kevesebb tanácsot adnak




Az első feladatok között van a népegészségügy átalakítása - Interjú dr. Vokó Zoltánnal




Az egészségügyi dolgozók a lábukkal szavaznak a munkahelyükről!




Előnyben az alapellátás




LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2009;19(03) Fókuszban a háziorvosok szakértői tevékenysége




HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

Gondolat

Egy halálra ítélt szakma végváraiban – Interjú dr. Prinz Gyulával

Mióta kineveztek tagozatvezetőnek, felhívtam valamennyi hazai fertőző osztályt, hogy megismerjem a valós helyzetet. Kétségbeejtő a fertőző osztályokon dolgozó orvosok létszáma, korösszetétele, és számos helyen aggasztó, hogy milyen nagy távolságra kell küldeni a mikrobiológiai mintákat. Valamennyi kórházban szükség van a klinikai mikrobiológiai és az infektológiai szolgálatra. A fejlett világban a világon mindenütt így van, ez nem tisztán pénz kérdése, hanem szemléleté is – mondta dr. Prinz Gyula a szakmai kollégium infektológia tagozatvezetője.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Parádi József neurológus, pszichiáter és pszichoterapeuta sok évvel ezelőtt visszaadta a gyógyszerfelírási engedélyét. Úgy látja, hogy bár bizonyos, súlyos esetekben szükség lehet gyógyszeres kezelésre, a pszichoterápiás munka az elsődleges számára: a tüneteket elsősorban szerencsésebb fenomenológiai úton megérteni és feldolgozni.

Klinikum

A korunk népbetegsége: az elhízás

A túlsúly problémája mára népbetegséggé nőtt ki magát: akár orvosként, akár betegként (vagy esetleg mindkét oldalról) szembesülünk az elhízás egészségromboló hatásaival, a kérdéskör nem hagyhat közömbösen bennünket.

1.

Lege Artis Medicinae

Októberi Szám Melléklete
OKT 15.

2.

Lege Artis Medicinae

Novemberi Szám Melléklete
OKT 15.

3.

Lege Artis Medicinae

Március Szám Melléklete
OKT 15.

4.

Lege Artis Medicinae

Júniusi Szám Melléklete
OKT 15.

5.

Lege Artis Medicinae

Júliusi Szám Melléklete
OKT 15.