Gondolat

Darwin régi és új vérebei

2014. JÚNIUS 27.

Szöveg nagyítása:

-
+

Darwin könyve, A fajok eredete címmel 1859-ben jelent meg, s talán nem szükséges súlyát és jelentőségét különösebben hangsúlyozni. Azt a körülményt azonban érdemes megemlíteni, hogy e mű korántsem a semmiből bukkant elő, hogy a változás és fejlődés gondolatának csírái már az ókorban kifejlődtek. Az evolúciós megközelítésre már a Védákban, az ősi indiai iratokban, illetve a kínai gondolkodóknál, a taoizmusban is találunk példákat. A 19. században felbukkan, és egyre erőteljesebbé válik a különböző természettudományokban, hogy számos egyéb jótékony körülmény egybejátszása kellett a páratlan siker t arasson végül. Darwin maga roppant visszahúzódó személyiség volt, és saját feljegyzései és orvosai véleménye alapján nagy valószínűséggel pánikbetegségben szenvedett. A rohamok hirtelen törtek rá, és agorafobiával, tömegiszonnyal párosultak. Nagy szerencse, hogy hívei között számos bátor és jó fellépésű tudós találtatott, mint például a kiváló orvos és természetbúvár, T.H. Huxley, aki Darwin elméletének védelmében Wilbeforce érsek gúnyolódására adott remek replikájával minden bizonnyal kiérdemelte a szellemes természettudós címet: "Inkább vagyok két majom leszármazottja, mint egy olyan emberé, aki fél szembenézni az igazsággal!" A biológia tudomány karöltve az őslénytan akkor föllendülésével ledönteni látszott trónjáról a teremtés- és özönvízelméleteket. Persze a játszma még korántsem zárult le, hiszen Amerikában újra kihantolták a kérdést. Megrendezték a modern majompereket a déli államokban. A múlt század kilencvenes éveiben a vallási fanatizmus ultrakonzervatív szelleme végigsöpört az USA úgynevezett Biblia-övében, és megszülettek az intelligens tervezés és kreacionizmus iskolái. Ezek az áramlatok nemcsak Amerikára korlátozódnak, a tan megveti lábát Európában is, és hát ezt nem hagyhatja szó nélkül a tudós társadalom. Darwinnak újabb vérebei vannak, s ezek a tudósok és ismeretterjesztők ugyancsak vehemensen védelmezik az elméletet. Mely mindazonáltal a modern felfedezések révén mint evolócióbiológia már önálló tudományággá lett az 1930-as és '40-es évek modern evolúciós szintézisének köszönhetően. A Nature 2006 novemberében megjelent cikkében például Almut Graebsch és Quirin Schiermeier fejezte ki abbéli aggodalmát, hogy nemcsak az Atlanti óceánnál merül fel az alteratív elméletek tanításának kérdése. De fellépett a tudománytalanság ellen Richard Dawkins is, aki teológusokkal áll kivitázni a fölmerülő kérdésekben. Steve Jones, A vérben és A gének nyelv) című művek népszerű szerzője is aggodalmát fejezi ki a kreacionista csoportok növekvő európai befolyása miatt. Darwin veszélyes ideája azóta sem hagyja nyugodni a kedélyeket. 2014. 06.28. NZS

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Richter Anna Díj - Fiatalok a mentális és fizikai jólétért

A Richter Anna Díj közönségszavazásán több mint tízezer szavazó vett részt. A Richter összesen 24 millió forinttal támogatja a nyertes csapatokat innovatív projektek megvalósításában.

Hírvilág

NEMZETI RÁKELLENES NAP

Idén immár 32. alkalommal tartják meg a Nemzeti Rákellenes Napot. Ez alkalomból a Magyar Rákellenes Liga neves szakemberek előadásaival mutatja be a leggyakoribb daganatos betegségeket érintő újdonságokat, de többnapos szűrőprogramra is sor kerül.

Hírvilág

Depresszióhoz vezethetnek a fogászati problémák

SAJTÓKÖZLEMÉNY eLitMed

Sokan szégyenérzetből vagy éppen hiúságból nem beszélnek a fogászati problémáikról vagy éppen a fogvesztésről, ám ettől még a lelkükben nyomot hagynak a szájüreggel kapcsolatos nehézségeik. A pszichológiai hatás messzire nyúlik és a társas kapcsolatokat is érintheti, sőt, akár depresszió is kialakulhat.