Sokan szégyenérzetből vagy éppen hiúságból nem beszélnek a fogászati problémáikról vagy éppen a fogvesztésről, ám ettől még a lelkükben nyomot hagynak a szájüreggel kapcsolatos nehézségeik. A pszichológiai hatás messzire nyúlik és a társas kapcsolatokat is érintheti, sőt, akár depresszió is kialakulhat.

Egy, a Cleveland Clinic által közzétett tanulmány szerint a fogászati egészségügyi problémák, mint például a fogfájás, fogínybetegségek és fogvesztés, negatívan befolyásolhatják az ember önértékelését és társas kapcsolatait, ami depresszióhoz és szorongáshoz vezethet. Emellett a mentális zavarok ráadásul, mint a fogcsikorgatás (bruxizmus), súlyosbíthatják is a fogak állapotát, ami tovább növeli a mentális problémák kockázatát.

Ferenczi Eszter dentálhigiénikus szerint a pszichológiai következmények nem csak a fogászati problémák miatt alakulhatnak ki, de nagyban hozzájárulhat a mentális változásokhoz az az érzelmi hatás is, amit a páciensek a fogorvosnál átélnek.

„Nem is konkrétan az élményről van szó, amit a páciensek átélnek egy fogorvosi látogatás során, hanem sokkal inkább arról, hogy milyen hatást gyakorolnak rájuk a különböző egészségügyi beavatkozások, vagy éppen a fogvesztés. Utóbbi nagyon meg tudja viselni a pácienseket lelkileg, van, aki nem is tudja elfogadni az új pótlást, nem mosolyog annyit, látom rajta, hogy takarja a száját és kínosan érzi magát” – fejtette ki a dentálhigiénikus, fogtechnikus szakember, a Dental Rituals alapítója és tulajdonosa.

A szakember arra is kitért, milyen komoly lelki problémákhoz vezethetnek a fogászati problémák, amelyek nem csak esztétikai szinten maradnak meg, de a páciensek lelkében is mély nyomot hagyhatnak.

„Voltam egy előadáson, amelyen egy fogápolási termékeket forgalmazó multicég tulajdonosa beszélt arról, hogy egy Németországban végzett kutatás azt vizsgálta, hogy milyen hatással van egy fog elvesztése a pszichére és ezáltal az emberi kapcsolataira. Feltárták, hogy komoly összefüggés van a kettő között, hiszen aki pszichésen érintett, kevésbé megy emberek közé, nem mosolyog annyit, és ezáltal hajlamosabb a depresszióra."

Hisztériás roham és meg nem kapott állás

Ferenczi Eszter szerint a szájüregi gondok olyanok, mint a nyílt titok: mindenki átéli és érzi, mindenkivel előfordul, hogy elveszíti a fogát előbb-utóbb, ám az, hogy milyen hatással van az egyénre, már nagy eltéréseket mutat.

„Akad olyan, aki szó szerint hisztériás rohamot kap ettől az állapottól, annyira megviseli az, hogy a saját hiúságába ez nem fér bele. Találkoztam olyan pácienssel is, akinek még a felesége sem tudta, hogy elvesztette egy fogát, mert annyira kínosan érezte magát. Itt a trauma, hogy elveszíti valaki a fogát, már kéz a kézben jár a hiúsággal is, de egy külön stresszt jelent az is, hogy hogyan oldja meg ezt a problémát a későbbiekben.”

A szakértő arra is kitért, hogy van egy másik pszichológiai aspektusa is a száj és a fogak állapotromlásának. Amikor ugyanis meglátunk egy számunkra addig ismeretlen embert, először általában a szemébe nézünk, majd utána rögtön a szájára ugrik a tekintetünk, hisz onnan halljuk a beszédet és arra figyelünk. Éppen ezért sok esetben már az első találkozás megpecsételődik, ha a száj állapota elhanyagolt vagy erősen leromlott állapotban van. Csak ezután vesszük észre a többi részletet a másik emberen. Egy másik problémát jelenthet a szájszag is, ami szintén erősen befolyásolja a társas kapcsolatokat, hiszen vagy őt magát érinti kellemetlenül a jelenség, ha tud róla és a problémáról, ami okozza, vagy pedig a beszélgetőtársát, ha az illető ennek nincs tudatában.

„Beszéltem olyan HR-essel, aki elmondta, hogy volt két jelentkező ugyanarra a pozícióra, de az egyiküknek annyira ápolatlan volt a fogsora, hogy végül emiatt már az első pillanatban kiesett a rostán. Mivel ápolatlannak tűnt, úgy voltak vele, hogy ha saját magára nem igényes az illető, akkor a munkájára sem lesz az."

A megelőzés a legfontosabb

A magyarok fogápolásai ismeretei sok területen igen hiányosak és a fogápolási szokások is nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a fogaink állapota riasztó állapotban van. A szakember felhívta a figyelmet arra is, hogy a köztudatban elterjedt fogmosási, szájápolási metódus sem minden esetben megfelelő. Egy-egy probléma kialakulását pedig az életmód és a genetika mellett a szájápolási szokásaink is befolyásolják.

„Korábbi kutatások már fényt derítettek például arra, hogy a magyarok harmada csak fél évente, van, aki csak évente cseréli ki a fogkeféjét és a nagy többség csak akkor megy fogorvoshoz, ha már nagy a baj, kevesen járnak fogkőleszedésre és az egyik leggyakoribb fogászati problémával, a fogínyvérzéssel sem foglalkoznak. Azt tudom tanácsolni mindenkinek, hogy probléma esetén minden esetben azonnal forduljunk fogorvoshoz, de a legfontosabb a prevenció, a problémák megelőzése vagy mérséklése, illetve a rendszeres szűrővizsgálatok, fogászati ellenőrzések” – emelte ki Ferenczi.

Forrás: Dental Rituals