Gondolat

A nyomor szélén élőkön segítenek

2011. AUGUSZTUS 15.


Halmozottan hátrányos helyzetű, roma gyerekek családjának segít a Berettyóújfalui Igazgyöngy Alapítvány. A kiemelten közhasznú alapítvány művészeti iskolát tart fenn, családgondozást végez és igyekszik összehangolni a különféle intézmények munkáját a gyerekek felzárkóztatása érdekében.

A mi mesénk – Alkotások a nyomor széléről címmel sikeres projektet nyújtottak be 2010. a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai évében. A projekt kapcsán készült festményekből és fotókból vándorkiállítást készítettek.

Az Igazgyöngy felkarolja a gyerekeket s rendszeres művészeti foglalkozásokat nyújt nekik. A kiállításon bemutatott képek a gyerekek lakókörnyezetükben készültek, visszaadják életközegüket – mondta a megnyitón Kiss Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöki szociális tanácsadója. Majd hozzátette: Magyarországon 21000 gyermeket emeltek ki családjukból, ami nagyon nagy szám. Remélem, hogy a szakma belátja, 5000 - 6000 gyermeket vissza lehet helyezni családjához. 650 gyermek tanul a berettyóújfalui művészeti iskolában, közülük 400 hátrányos helyzetű, 150 mélyszegénységben él. Az országban a gyermekek 30 százaléka él mélyszegénységben. Európai roma stratégiára vállalkozott Magyarország s a terepen dolgozók véleményére is számítanak a döntéshozók. Romák és nem romák által készülhet el a stratégia.

- Az alapítvány célja az oktatás, a családgondozás és a különböző intézmények közötti munka összehangolása a bihari kistérségben mélyszegénységben élő gyermekek felzárkóztatása érdekében - mondta L. Ritók Nóra, az alapítvány által működtetett Igazgyöngy Alapfokú Művészetoktatási Intézmény vezetője. - Adományokból, pályázati támogatásokból segítjük a mélyszegénységben élő családokat. Élelmet, ruhát, tüzelőt juttatunk nekik, segítünk például a honosíttatásban, az áram visszaköttetésében, más krízishelyzetek elhárításában, s egyéb hivatalos ügyeik intézésében. Más szervezetek is támogatják munkánkat. Legutóbb a Sose Közhasznú Alapítvány rendezett gyűjtést alapítványunknak, melyen három és félmillió forint gyűlt össze. A pénzt a családok gyermekeinek élelmezési programjaira fordíthatjuk. A Magyar Élelmiszerbankkal is szerződésben állunk, így élelmiszert is juttatunk a családoknak. A munkánkat segítő adományozók között magánszemélyek is vannak, olyanok, akik az átlagtól eltérő szociális érzékenységgel rendelkeznek. Sokuk elvisz magához egy-egy gyermeket egy-egy hétre illetve a szünidőben. Sokféle segítségre van szükség, mert van, ahol a lehetőségek sem jutnak el a családok szintjére, vagy egyszerűen nem tudják értelmezni a hivatalos leveleket. Sajnos az analfabétizmus is előfordul.


L. Ritók Nóra




Elmondta, hogy a gyermekek nem rendelkeznek a tanuláshoz szükséges megfelelő motivációval, de szinte minden szülő rávehető az együttműködésre gyermeke érdekében. Az alapítvány segíti a családokat, de az iskolának elvárásai vannak a gyermekekkel szemben. Teljesíteniük kell a művészeti és az általános iskolai alapvető követelményeket, nem lehet lógni az iskolából, és nem megengedett a verekedés, agresszió sem. Ez az előfeltétele a családoknak nyújtott segítségnek. - Vannak biztató eredmények – mondta L. Ritók Nóra. - Például tavaly fából ácsolt udvari WC-ket vittünk a családokhoz, kívülállók azt mondták, fel fogják tüzelni, de nem így történt. Szerződést kötöttünk a családokkal, hogy a WC az alapítvány tulajdonában marad, s a családok felelnek épségéért, rendeltetésszerű használatáért. Még egy WC-ben sem esett kár, pedig volt már – 20 Celsius-fok is – emelte ki.

Másik célunk, hogy összehangoljuk a sokszor párhuzamosan működő, a problémákat ügyirat szinten kezelő, az okokat nem firtató, az akták mögé nem néző szerveztek munkáját, mind az oktatási, mind a szociális, munkaügyi, rendvédelmi, egészségügyi stb. terülteken dolgozókét. Egy, az oktatásból, a családgondozásból és az intézmények munkájának harmonizációjából álló modellt szeretnénk felmutatni és a döntéshozók elé tárni, valamint mások használatára átadni. A partnerség megteremtése a legnehezebb, mert a civil szervezeteknek nincs hagyományrendszere az intézményekkel való együttműködésre. Mint a szakirodalomban olvasható, a mélyszegénységben élő gyermekek sorsát 50 százalékban befolyásolhatja az iskola. Ez optimista szám, tapasztalataim szerint legfeljebb néhány százaléknyit segíthet az iskola. A kulcs a családsegítésen, a családok értékrendjébe való belehelyezkedésen van, s a tapasztalatok birtokában az oktatási hatás megtervezésében, végrehajtásban, a szülők partnerré tételében. Rengeteg tehetséges gyermek „tűnik el”, mert rossz a rendszer. Az iskola a művészetoktatás eszközeivel próbálja a gyerekek szemléletét megváltoztatni, felfedeztetni a tanulás, a munka értékét. A gyerekeknek nincsenek meg az alapvető készségeik a tanuláshoz, ezért bukdácsolnak, majd magántanulók lesznek, lemorzsolódnak, gyakran 15 évesen már szülnek. Most épp egy olyan programra keresünk finanszírozási lehetőséget, melyben a felvilágosítás, a fogamzásgátlás, és a tudatos családtervezés is szerepet kap. A szegénység, és a tévhitek, rossz információk ugyanis mind szerepet játszanak a korai gyermekvállalásban, és sok esetben a nagycsaládossá válásban is.

A művészeti iskola tanulói számos rajzpályázaton vesznek részt itthon és külföldön s számos díjat nyernek. A mi mesénk című projektben Erdős Lajos tyukodi cigány mesemondó meséihez készítettek festményeket a gyerekek. A művekből vándorkiállítás készült, mely január 20-án érkezett a Debreceni Egyetem Élettudományi Központjába s 28-ig látogatható. A művek különlegessége, hogy a gyerekek lakókörnyezetében készültek s családjuk is beleszólhatott az alkotások tervezésébe s a festésbe. A munkáról fotókat készíttek a mentortanárok a kiállításra. Látható az óriási kontraszt a hámló vályogházak előtt festő gyerekek és az életigenlést sugárzó, erős színekkel festett csodás történetet ábrázoló festmények között.

A kiállításon ott volt a 9 és fél éves Káló Károly, a Berettyóújfalui Arany János Gyermekotthon lakója rajzának másolata is, mely eredetijével első díjat nyert a Brókernet Jövő Alapítvány karácsonyi rajzpályázatán. Egymillió forint volt a fődíj, melyet a lakóotthon kapott és a gyermek számlája is gyarapodott a cég által. A kisfiú azt mondta, hogy a szeretetet rajzolta meg. Képén az éjszakai sötétkék égen csillagok pislognak, a kékesfehér hóban álló égig érő fenyő alatt eltörpül a piros kalapú hóember s csak félig látszik mellette az óriási kék, sárga, vörös, fekete ház. A karácsony emlékezetes ünnep volt a testvéreivel együtt a lakásotthonban élő Károlynak, mert megkapta, amire vágyott, egy távirányítós autót.

A tárlat 33 képét bemutatták az újfalui kistérségben, a budapesti FUGA Építészeti Központban, és az Esély Központban is, s A szegénység és a társadalmi kirekesztés évének zárókonferenciáján tavaly év végén a Néprajzi Múzeumban. A tervek szerint a tárlat Debrecen után Pécsre kerül, majd Brüsszelben is bemutatkozik. A kiállítás célja a társadalmi előítéletek csökkentése, a mélyszegénységben élő tehetséges gyermekek bemutatása.

Sokan azt sem tudják tisztázni magukban, hogy integrációval vagy asszimilációval lehet-e megoldani a cigányok többségi társadalomba való beillesztését? – fogalmazott L. Ritók Nóra. - Gyermekkorban kell elkezdeni az integrációra való felkészítést, mindkét társadalmi csoportban. Csak integrált környezetben sajátíthatók el a megfelelő magatartásminták. Fontos a pedagógusok felkészültsége is, és mindenképp kellene egy stratégiaszerű gondolkodás erről az egészről a társadalomban.
A felnőttek értékrendjét már nem lehet megváltoztatni. De minden szülő partnerré tehető a gyermeke jövőjének érdekében– mondta L. Ritók Nóra. - Mentálisan olyan mélyen vannak ezek a családok, hogy segítség nélkül nem boldogulnak.


Illésné Áncsán Aranka




A kiállításmegnyitó utáni beszélgetésen Illésné Áncsán Aranka, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Tiszadobi Gyermekvédelmi Központ igazgatója elmondta, hogy a náluk élő 91, 3-24 éves korú gyermekek többsége a családjukból való kiemelés után kerül hozzájuk. A kiemelés oka többnyire az elhanyagolás, mely mögött 80 százalékban a szegénység húzódik. Az elhanyagolás, a kilátástalanság a motiváció hiányát hozza magával mind a tanulásban, mind a munkában. Előfordul, hogy egy gyermek 12 éves korában kerül hozzájuk, csak cigányul beszél s nem tud írni-olvasni. Ekkor már kevés az idő. Csak írni-olvasni tudják megtanítani, pedig a számos terápiás programon való részvétele, mint a zenélés kannával, az éneklés, a lovaglás mind-mind azt mutatják, hogy tehetséges. Az intézetben töltött évek sokszor nem elegendőek a gyerekek szemléletformálására. A lakásotthoni évek után sokan visszatérnek családjukhoz s folytatják az ott megszokott életüket. Ritka, hogy sikerül kilépniük. - Ez az elkövetkező évek gyümölcse kell, hogy legyen – fogalmaz az igazgatónő

De sikerekről is beszámolt. Például a prostituált kislányok többségét sikerül kiemelni kétes munkájából. Gondot jelent a futtatók lekapcsolása, azonban ha a felmutatott lehetőség a tanulásra, nyugodt környezetre, biztonságra, vonzó a lányok számára, akkor szakítani tudnak korábbi életükkel.

Majd egy korábbi nevelési programjának eredményeit említette, amikor az volt a vezérfonala, hogy minden gyermek egyforma s nem kell speciálisan nevelni a cigány gyerekeket. Ennek az lett az eredménye, hogy a gyermekeknek nem volt identitásuk, nem tudták, hogy roma származásúak s ez számos nehézséget okozott nekik az intézeten kívüli életben. Azóta gyakran rendeznek az otthonban roma kulturális fesztiválokat, megismertetik a gyerekekkel a cigányság történetét, kultúráját.

A tiszadobi otthon igazgatónője a legnagyobb segítségnek azt tartja, ha a gyermek szüleinek van munkája. Ezért rendkívülinek értékeli a közmunka programot, ami pozitív változást hozott a családok életében. Az igaz, hogy anyagilag nem sokkal jár rosszabbul az, aki nem dolgozik, de más délig aludni és a segélyt várni, mint reggel felkelni és munkába indulni. Mindkettőnek erős hatása van a gyermekre.

L. Ritók Nóra blogot ír a mélyszegénységről. Bejegyzései itt olvashatók: http://nyomorszele.blog.fn.hu/

eLitMed Császi Erzsébet


Kapcsolódó anyagok: LAM (Lege Artis Medicinae) - 2010; 20(02) Tarnabod- élet a társadalom peremén



HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

A Koenzim Q10 klinikai jelentősége

Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

Újabb ismeretek a spondylarthritisek patogeneziséről - A Figyelő 2016;1

KOVÁCS LÁSZLÓ

A spondylarthritisek (SpA-k) patogenezisének központi helyszíne a számtalan kisebb-nagyobb enthesis, ahol mechanikai stressz és szisztémás IL23-túltermelődés következtében aktiválódnak az enthesis szövetéhez kötött speciális, Th17 fenotípusú rezidens T-sejtek. A szisztémás IL23 fő forrása a vastagbél, a betegség fő genetikai kóroki tényezője, a HLA-B27 molekula pedig a szintézisének végső lépései során fellépő kóros sejtélettani reakció révén váltja ki macrophagokban az IL23 túltermelődését.

Gondolat

Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

CSONTOS Erika

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

Hírvilág

A H1N1-vírus és a citokinvihar

Az eddigi halálozási adatok szerint főleg a fiatalokra és egészséges felnőttekre jelent komoly veszélyt a H1N1-vírus.

Agykutatás

Öngyilkosság mint élettapasztalat

GYIMESI Ágnes Andrea

K. Margit kétszer követett el öngyilkosságot. Életteret cserélt, sorsot váltott.

Gondolat

Nem tükörkép hasonmások Az ikrek világa

FAZEKAS Erzsébet

Az iker-testvérek számát 125 millióra becsülik a világon. Statisztikák szerint minden 333 szülésre esik egy olyan, amikor egy terhesség után két baba jön világra.