Fenntarthatóság

Egyenlőtlen újraerdősülés a neotropikus és az ázsiai-csendes-óceáni térségben a „kolumbiai csere” hatására

2021. AUGUSZTUS 24.

A tizenötödik századi európai hódítások nagyban hozzájárultak az emberi bioszféra-átalakításhoz. Új mezőgazdasági gyakorlatok, fajták, technológiák, sőt világnézetek terjedtek el világszerte, a kontinensek összekapcsolása, összekapcsolódása pedig utat nyitott mindenféle élőlénynek, illetve vírusoknak is. A hódítók szándékos népirtásai és az őslakosokra nézve gyakran halálos új betegségek a helyi lakosság drámai csökkenését okozták. A Nature Ecology & Evolution szaklapban megjelent cikk (Non-uniform tropical forest responses to the ‘Columbian Exchange’ in the Neotropics and Asia-Pacific) a népességcsökkenés hatására bekövetkező újraerdősülés területi összefüggéseit, és a különbségek mögött húzódó okokat vizsgálja. A kolumbiai csere (Columbian Exchange) az 1492 utáni spanyol és portugál hódításokat jelöli.

A kutatók palinológiai (pollentani), paleoökológiai ismeretek segítségével tárták fel az erdőborítottság múltbeli változásait, törekedve arra, hogy széles földrajzi régiók szisztematikus vizsgálatával minél pontosabb képet alkossanak az ökoszisztémák népesség- és földhasználat-változásra adott válaszairól. A vizsgált Neotropikus és Ázsiai-Csendes-óceáni térség egyaránt szerves része volt az interkontinentális személy- és áruszállításnak. Ez nagyban hozzájárult különféle halálos betegségek terjedéséhez, amelyek a hódításokat megelőző időszak népességéhez képest akár 30–90%-os csökkenést is előidézhettek. Azt feltételezhetjük, hogy a földhasználatra gyakorolt hatás miatt hasonló mértékű ökoszisztéma-változások, újraerdősülés következhettek be.

A tanulmányból kiderül, hogy – bár mind a trópusi Afrikában, mind az Ázsiai-Csendes-óceáni régióban jelen volt – az újraerdősülés bekövetkezte és mértéke számos térben változó kulturális és klimatikus hatástól függ, összefüggésben az ökorégió-specifikus rezilienciával. Az eredmények erősen vegyes képet mutatnak, az újraerdősülés mértéke nem homogén. Ez azt is jelenti, hogy az erdősülés nem jó jelzője az adott terület népességcsökkenésének, mivel számos földrajzi és kulturális tényező erősen befolyásolja. A szerzők felhívják rá a figyelmet, hogy a különböző adatok közötti jelentős eltérések jelzik, hogy a változatos földhasználati stratégiák, és más kulturális, társadalmi és biofizikai tényezők is meghatározó szerepet játszottak a megfigyelhető vegetációs és tűzaktivitási változások kiváltásában. Kiemelendő például, hogy bizonyos térségekben olyan földhasználati gyakorlatokat alkalmaztak az őslakosok, amelyek fenntartották az erdőborítottság mértékét, így ezekben az esetekben nem helytálló az erdősültség változására az őslakosok népességcsökkenését jól jelző egyetlen indikátorként tekinteni.

A kutatásból kiderül, hogy a légköri-humán hajtóerők, társadalmi összeomlás, és akár a prekoloniális ökoszisztéma-mérnöki tevékenység jelentősebb mértékben befolyásolhatták az erdősültséget az ibériai kapcsolatnál. A klimatikus tényezők erősebben hathattak a szezonálisan változó ökoszisztémák esetében – azonban szintén jelentősek az éghajlati tényezőkre adott emberi alkalmazkodási megoldások (erre egy példa az éghajlati szélsőségek ellen alkalmazott adaptív agroerdészeti megoldások és más, új gyakorlatok kialakítása).

Az adatok az erdőborítottság növekedése mellett más esetekben csökkenést mutatnak az ibériai érkezést követően, ami bekövetkezhetett akár közvetlenül az érkezés után, akár később, a kolonizáció tágabb következményeinek hatására (példa a kapitalista európai hegemónia kiterjedése, vagy a nagy felgyorsulás). Szintén áttételes következmény lehetett egyes esetekben, hogy az őslakosok olyan területekre kényszerültek vándorolni, ahol korábban nem folytattak mezőgazdasági művelést. A Neotropikus régió átalakított tájaiban az iparosodás korában bekövetkező erdőterület-vesztés azonban messze meghaladja az elmúlt kétezer év minden erdősültség-változását.

Az őslakosok sok térségben való meggyilkolása, áttelepítése és megfertőzése, és a flóra és fauna „cseréje” mind az Antropocén újraértékelésére kell, hogy ösztönözzön minket – egy időben is változatos, biogeográfiailag és kulturálisan egyenlőtlen folyamatról van szó. Az erdősülési dinamikák összefüggéseinek még mélyebb feltárásához részletesebb vegetációs és tájhasználat-változási adatokra van szükség a trópusok különböző területeiről, az archeológiai, paleoökológiai ismereteket és az őslakosok ökológiai tudását kombinálva. Ezzel alaposabban fel lehetne tárni, hogy hogyan hatott az őslakosok ellenállása, az invazív fajok, a gazdasági egyenlőtlenségek, valamint a koloniális hatalom és a profit által hajtott tájhasználat szerte a trópusi világban. A múltbeli események alaposabb megértése nagyban segítheti a természetvédelmi törekvéseket azzal, hogy segít megbirkózni a változatos társadalmi-politikai, kulturális és gazdasági tényezőkkel, amelyek alakították és alakítják ma is a trópusi tájak szerkezetét, sokféleségét és rugalmas ellenálló képességét.


Szemlézte:
Pribéli Levente

Eredeti közlemény:
Wiegand Thorsten, et al. Consequences of spatial patterns for coexistence in species-rich plant communities. Nature Ecology & Evolution 2021;1-9.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Fenntarthatóság

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.

Fenntarthatóság

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

Fenntarthatóság

Reflexiók a kibontakozó ökológiai krízisre az 1970-es évek művészetében

Az ökológiai gondolkodás az 1970-es évekig nem volt számottevő jelentőségű, bár Aldo Leopold ökológus már a század elején felhívta a figyelmet az erőforrások kimerülésével kapcsolatos aggodalmaira.

Fenntarthatóság

Az ember teljesen új dimenziója az evolúciónak – videointerjú Gyulai Ivánnal

Gyulai Iván ökológust az SZVT-n tartott előadását követően az emberiség endoszomatikus és exoszomatikus energiaigényéről kérdeztük. Az ismert kutató meglátása szerint a modern emberiség által épített technoszféra nem adaptatív, túl merev és kevéssé diverz, ez jelentős veszélyt jelent a túlélésére.

Fenntarthatóság

Szuperterjesztők és az ökológiai immunológia

Ez az összefoglaló a betegség-ökológia és az ökológiai immunológia erősödő fogalmi és tapasztalati összefüggéseit tárgyalja. Leírja ezen két terület lehetséges összefonódási vonatkozásait kitérve a szuperterjesztők és kulcsgazdák fertőző betegségekben betöltött szerepére, a környezeti tényezők hatására, a beteg közérzetre,mint immunológiai tényezőre és a társuló fertőzések következményeire és immunfolyamataira.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

PharmaPraxis

Modern kötszerek tudatos választása és alkalmazása a gyógyszertárban

LÉGRÁDI Péter

A megfelelő kötszer kiválasztásának alapja és fő célja, hogy az gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, csökkentse a fájdalmat, kontrollálja a seb bakteriális állapotát, védjen az infekció ellen, abszorbeálja a sebváladékot, a lehető legkevésbé zavarja a beteget és javítsa az életminőséget. Az alábbi cikkben a modern sebtisztítás, -fertőtlenítés és -kötözés metódusát és eszközeit ismertetjük.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Agykutatás

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Hírvilág

A H1N1 elleni védőoltás halálos, az idegeket érintő betegséghez vezethet - egy vezető neurológus szerint

Az információ Nagy-Britanniában egy bizalmas levélben jutott el a vezető neurológusokhoz, akik értetlenkedve fogadták a hírt, hiszen már emberek millióinak, köztük gyermekeknek is megkezdődött az oltása.