Egészségpolitika

Túl kevesen várnak szívátültetésre

2012. JANUÁR 05.

Köszöni jól van, s teljes életet él Schwartz Sándor, aki 20 évvel ezelőtt, 28 éves korában a magyarok között elsőként kapta meg egy donor szívét. Bár az évek múlásával egyre több gyógyszert kell szednie, a beültetett szerv kiválóan működik, s ma már azért sem kell aggódni, hogy felmondja a szolgálatot. Ugyanis az első szívátültetés jubileumának alkalmából tartott budapesti tudományos szimpóziumon. A Semmelweis Egyetem Városmajor utcai klinikai tömbjében többek között az is kiderült, hogy aki 15 évvel túlélte a műtétet, az már életben is marad.

Bár a pénz akkor is kevés volt, azonban a magyar társadalmat sem lehetett kizárni a szívátültetés adta lehetőségekből – fogalmazott Szabó Zoltán professzor, az 1992. január 3-án végzett, első, sikeres szívátültetés operációs csapatának vezetője. Annak azonban, hogy hazánkban kevés a szívátültetés, első sorban nem a finanszírozás hiánya az oka, hanem az, hogy túl kevés beteg kerül fel a szívátültetésre várók listájára, évente mintegy 25-en, így az európai országok átlagához viszonyítva nagyon rövid, általában három hónapos a várakozási idő.

Pénz pedig lesz transzplantációra, ígérte a rendezvényen Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár, aki ezt első sorban átcsoportosításokkal kívánja biztosítani, hiszen a szakma egyhangúan kimondta, hogy csatlakozni kell az Eurotransplanthoz. Így egy összehangolt szakmai programot kell megvalósítani, a társszakmákkal és a rehabilitációval együtt, a szervezésben rejtőző tartalékok kiaknázásával. Így hamarosan a transzplantációs szakma képviselőivel is sor kerül egyeztetésre, ahol is a szakmai programok haladásáról egyeztetnek majd.

A pénzhiány mindig is nehezítette szívátültetések elvégzését, szakápolókból mindig is hiány volt ezen a területen – számolt be korábbi nehézségeikről Bodor Elek professzor, aki 2003-ig vezette a transzplantációs teameket a Városmajor utcában. Bár a szívátültetések nem mindig voltak sikeresek, azonban van olyan nőbeteg, aki a harmadik donorszívvel a mellkasában él.

Az egyéves túlélésben elmaradunk, azonban a 15 évvel a műtét után a hazai túlélési eredmények sokkal jobbak, aki ezen túljut, az életben is marad. Erről már dr. Szabolcs Zoltán, a klinika transzplantációs programjának jelenlegi vezetője számolt be. A betegek fele a műtétet követő harminc napban korai graft-kilökődés miatt hal meg.

Magyarországon 2,4 beültetés jut egymillió lakosra, 2008-ban 22 szívtranszplantációt végeztek, míg ugyanakkor – a nem Eurotransplant tag – Csehországban 59-et.
A magyar, igencsak szűk várólistáról igen nehéz kiválasztani a donornak megfelelő recipienst, míg nálunk az elmúlt tíz évben egy nap sem volt, amikor 25-nél többen lettek volna a várólistán, addig Ausztriában több mint száz, Csehországban pedig több mint kilencven kardiológiai beteg vár új szívre. A szívgyógyászok még az egyetemek közelében is csak 3-4 betegnek javasolják az átültetést, de Vas megyéből például csupán egy páciens került várólistára, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megye viszont jobban teljesített, innen 10-12 feliratkozás is történt.

A várólista azonban „nem biztonságos hely” – fogalmazott Szabolcs Zoltán, hiszen a várólistás halálozás magasabb, mint a műtétet követő. A várólistás túlélést a Bridge-módszerrel tudják kitolni, a felnőtt BiVALD program bár lassan indult, de az első műszív beültetést a Városmajor utcai klinikán végezték.

Az egészségügy minőségét jelző beavatkozás a transzplantáció, amely a társszakmákra, ezek együttműködésére, s így az egész ellátórendszerre hatással van – vélte Tulassay Tivadar professzor, az SE rektora. A hazai átültetések több mint 80 százalékát az egyetem klinikája végzi el, s mivel itt megvan mind az ehhez szükséges tudás, mind pedig a megfelelő csúcstechnológia, így a budapesti orvosegyetem a rektor szerint méltán reménykedhetnek abban, hogy az eddig a Bécsben végzett, OEP-finanszírozott tüdőtranszplantáció is hozzájuk kerül majd. Azonban ennél hamarabb, már idén márciusban átadásra kerül a Városmajor utcai klinikai tömbben egy új, műszív kezelésekre kialakított osztály – számolt be Merkely Béla, a klinika vezetője.

Az egyetem rektora a jubileumi ünnepség keretében Pro Universitas díjat adott át Szabó Zoltán és Bodor Elek professzoroknak.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-01-03

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Egészségpolitika

A szakdolgozói hiánynak az egészségük látja kárát

12 hónapból 13,5-et dolgoznak, táppénzre és orvoshoz szinte sohasem mennek. A nagyfokú stressz és a sokszor ember feletti munkaterhelés romboló hatását gyakorta káros szenvedéllyel próbálják orvosolni. A felmérések szerint a szakdolgozóktöbb mint 80 százalékakrónikus betegséggel küzd, sokan akár két-hárommal is.Kifejezetten nagy számban fordulnak elő az ízületi,a szív- és érrendszeri betegségek, a visszértágulat, a migrén, az alvászavarok, valamint a lelki és érzelmi problémák. Az egészségügyben dolgozók lelki és fizikális állapota ironikusmódon gyakorta rosszabb, mint az általuk ellátott betegeké.

Egészségpolitika

Béremelés, úgy érdemes, ha az érezhető

Orvoshiány – talán az egészségügy egyre égetőbb és az egyik legnagyobb problémája. Külföld, illetve a magánszféra mind többeket csábít a megélhetés és persze a munkakörülmények miatt. Bérrendezésük folyamatosan napirenden van, érdemi változás azonban eleddig nem történt. A napokban nagyjából egy időben a Magyar Orvosi Kamara lépett fel határozottan a bérrendezés ügyében, illetve Lázár János beszélt arról, másfél és három millió forint lenne a reális bérezése a magyar orvosoknak.

Egészségpolitika

Simon Gergely kilépett a Növényvédelmi Bizottságból

A Greenpeace Magyarország képviselője nyolc éve tagja a Növényvédelmi Bizottságnak. Szerinte ez idő alatt hazánk szinte minden fajsúlyos, növényvédő szerekkel kapcsolatos vitában (glüfozát, neonikotinoidok, légi permetezés) a nagyipari mezőgazdasági és vegyszergyártó lobbicsoportok álláspontját támogatta.

Egészségpolitika

Az Akadémiai kutatóhálózatnak a kormány tervei szerinti átalakítása hatalmas veszteség lenne

Falus András immunológus akadémikussal, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet emeritus egyetemi tanárával, az MTA folyóirata, az 1840-ben alapított Magyar Tudomány főszerkesztőjével beszélgettünk arról, hogy mely értékek veszhetnek el, ha a tervezett intézkedéseket a nemzetközi tiltakozás ellenére végig viszi a kormányzat.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Kommunikációval is segíthető a donáció

Minden a transzplantációról szól az Európai Donációs Napon Budapesten

Egészségpolitika

Bevált az Eurotransplant

A tüdő transzplantáció jobb helyen van Bécsben

Hírvilág

Az Eurotransplant teljes jogú tagsága felé

Szócska: megkezdődtek a tárgyalások Magyarország teljes jogú Eurotransplant-tagságáról

Hírvilág

Pajzsmirigyszövet őssejtekből

Működő pajzsmirigyszövetet hoztak létre őssejtekből