Egészségpolitika

Túl kevesen várnak szívátültetésre

2012. JANUÁR 05.

Köszöni jól van, s teljes életet él Schwartz Sándor, aki 20 évvel ezelőtt, 28 éves korában a magyarok között elsőként kapta meg egy donor szívét. Bár az évek múlásával egyre több gyógyszert kell szednie, a beültetett szerv kiválóan működik, s ma már azért sem kell aggódni, hogy felmondja a szolgálatot. Ugyanis az első szívátültetés jubileumának alkalmából tartott budapesti tudományos szimpóziumon. A Semmelweis Egyetem Városmajor utcai klinikai tömbjében többek között az is kiderült, hogy aki 15 évvel túlélte a műtétet, az már életben is marad.

Bár a pénz akkor is kevés volt, azonban a magyar társadalmat sem lehetett kizárni a szívátültetés adta lehetőségekből – fogalmazott Szabó Zoltán professzor, az 1992. január 3-án végzett, első, sikeres szívátültetés operációs csapatának vezetője. Annak azonban, hogy hazánkban kevés a szívátültetés, első sorban nem a finanszírozás hiánya az oka, hanem az, hogy túl kevés beteg kerül fel a szívátültetésre várók listájára, évente mintegy 25-en, így az európai országok átlagához viszonyítva nagyon rövid, általában három hónapos a várakozási idő.

Pénz pedig lesz transzplantációra, ígérte a rendezvényen Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár, aki ezt első sorban átcsoportosításokkal kívánja biztosítani, hiszen a szakma egyhangúan kimondta, hogy csatlakozni kell az Eurotransplanthoz. Így egy összehangolt szakmai programot kell megvalósítani, a társszakmákkal és a rehabilitációval együtt, a szervezésben rejtőző tartalékok kiaknázásával. Így hamarosan a transzplantációs szakma képviselőivel is sor kerül egyeztetésre, ahol is a szakmai programok haladásáról egyeztetnek majd.

A pénzhiány mindig is nehezítette szívátültetések elvégzését, szakápolókból mindig is hiány volt ezen a területen – számolt be korábbi nehézségeikről Bodor Elek professzor, aki 2003-ig vezette a transzplantációs teameket a Városmajor utcában. Bár a szívátültetések nem mindig voltak sikeresek, azonban van olyan nőbeteg, aki a harmadik donorszívvel a mellkasában él.

Az egyéves túlélésben elmaradunk, azonban a 15 évvel a műtét után a hazai túlélési eredmények sokkal jobbak, aki ezen túljut, az életben is marad. Erről már dr. Szabolcs Zoltán, a klinika transzplantációs programjának jelenlegi vezetője számolt be. A betegek fele a műtétet követő harminc napban korai graft-kilökődés miatt hal meg.

Magyarországon 2,4 beültetés jut egymillió lakosra, 2008-ban 22 szívtranszplantációt végeztek, míg ugyanakkor – a nem Eurotransplant tag – Csehországban 59-et.
A magyar, igencsak szűk várólistáról igen nehéz kiválasztani a donornak megfelelő recipienst, míg nálunk az elmúlt tíz évben egy nap sem volt, amikor 25-nél többen lettek volna a várólistán, addig Ausztriában több mint száz, Csehországban pedig több mint kilencven kardiológiai beteg vár új szívre. A szívgyógyászok még az egyetemek közelében is csak 3-4 betegnek javasolják az átültetést, de Vas megyéből például csupán egy páciens került várólistára, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megye viszont jobban teljesített, innen 10-12 feliratkozás is történt.

A várólista azonban „nem biztonságos hely” – fogalmazott Szabolcs Zoltán, hiszen a várólistás halálozás magasabb, mint a műtétet követő. A várólistás túlélést a Bridge-módszerrel tudják kitolni, a felnőtt BiVALD program bár lassan indult, de az első műszív beültetést a Városmajor utcai klinikán végezték.

Az egészségügy minőségét jelző beavatkozás a transzplantáció, amely a társszakmákra, ezek együttműködésére, s így az egész ellátórendszerre hatással van – vélte Tulassay Tivadar professzor, az SE rektora. A hazai átültetések több mint 80 százalékát az egyetem klinikája végzi el, s mivel itt megvan mind az ehhez szükséges tudás, mind pedig a megfelelő csúcstechnológia, így a budapesti orvosegyetem a rektor szerint méltán reménykedhetnek abban, hogy az eddig a Bécsben végzett, OEP-finanszírozott tüdőtranszplantáció is hozzájuk kerül majd. Azonban ennél hamarabb, már idén márciusban átadásra kerül a Városmajor utcai klinikai tömbben egy új, műszív kezelésekre kialakított osztály – számolt be Merkely Béla, a klinika vezetője.

Az egyetem rektora a jubileumi ünnepség keretében Pro Universitas díjat adott át Szabó Zoltán és Bodor Elek professzoroknak.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-01-03

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény

Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény - állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Egészségpolitika

Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?

Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet száz százalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Egészségpolitika

Vége a TVK 16 éves uralmának – újraszabták a kórházi finanszírozást

A teljesítmény-volumenkorlát elve szerinti számolás tizenhét év után megszűnik a szakellátásban.Bevezetik az éves keretet a finanszírozásban, illetve szakmákra lesz kiosztva ez a pénz. Az idén életbe lépett változás megkérdezett szakértőink szerint leginkább átnevezés, de nem jelent átütő változást. Igaz, várhatóan megszűnik a kórházak mozgástere abban, hogy a jól és kevésbé jól fizetett területek között „játszanak”.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Kommunikációval is segíthető a donáció

Minden a transzplantációról szól az Európai Donációs Napon Budapesten

Hírvilág

Pajzsmirigyszövet őssejtekből

Működő pajzsmirigyszövetet hoztak létre őssejtekből

Egészségpolitika

Bevált az Eurotransplant

A tüdő transzplantáció jobb helyen van Bécsben

Hírvilág

Az Eurotransplant teljes jogú tagsága felé

Szócska: megkezdődtek a tárgyalások Magyarország teljes jogú Eurotransplant-tagságáról