Ember és környezet

Fenntarthatatlanabbá és egészségtelenebbé válnak a növényi alapú étrendek?

2024. FEBRUÁR 26.

Szöveg nagyítása:

-
+

Mire kell figyelnünk?

Egy, a Proceedings of the Nutrition Society szaklapban publikált tanulmány arra figyelmeztet, hogy a növényi étrendre való áttérés nem jár automatikusan egészségesebb és fenntarthatóbb táplálkozással. A gondot az jelenti, hogy a hagyományosan kevésbé feldolgozott, friss növényekre alapuló étrend követése helyett ma sokan ultrafeldolgozott élelmiszereket fogyasztanak. Ezek tipikusan magas zsír-, cukor- és sótartalmúak és energiadúsak; fogyasztásukat a kutatások számos, nem fertőző betegség kialakulásával hozzák összefüggésbe. Mindemellett olcsók és könnyen elérhetőek, fogyasztásuk kényelmes. Különösen népszerűek az állati termékeket kerülők körében az olyan feldolgozott élelmiszerek, amelyek gyakori húsalapú termékeket utánoznak: kolbászokat, hamburgerhúst vagy épp darált húst. Az ezekre való áttérés lényegileg új ételkészítési ismeretek elsajátítása nélkül is könnyen lehetséges, és az ezeket fogyasztók a többségi társadalomból sem lógnak ki annyira – valami nagyon hasonlót ehetnek a közös étkezéseknél, mint társaik. 

Kedvező megítélés

A növényi alapú termékeknek ezenfelül kedvező megítélése is van: általában egészségesnek és környezetkímélőnek hangzanak. (A képhez hozzátartozik, hogy a kutatások szerint a fiatalabbak és azok, akik rövidebb ideje óta vegetáriánusok, nagyobb arányban fogyasztanak ultrafeldolgozott élelmiszereket). A „hagyományos” vegetáriánus étrendben a különféle hüvelyeseknek, zöldségeknek és a teljes gabonáknak van nagyobb szerepe; a több és változatosabb növényi táplálékot magába foglaló étrendek pedig hozzájárulnak az egészséghez. Bár a növényi étrendre való áttérésben lehet szerepe az alacsony áron és könnyen elérhető termékeknek, félő, hogy a jelenlegi helyzetben ezek olyan irányba visznek, ami se nem egészséges, se nem fenntartható – az ultrafeldolgozott élelmiszerek egyik gyakori összetevője például a súlyos környezeti problémákat okozó pálmaolaj.

Újfajta megközelítés

Mindebből természetesen nem az következik, hogy nem érdemes előtérbe helyezni a növényeket a táplálkozásunkban. A jelenség sokkal inkább arra világít rá, hogy jóval mélyebb és komplexebb változásra van szükség az élelmiszerrendszereinkben annál, mint hogy pusztán elhagyjuk az állati termékeket. Többek között új termelési módszerekre, másfajta tájhasználatra és diverzifikációra is szükség van.

szemlézte: Pribéli Levente

Eredeti hivatkozás: Macdiarmid, J. I. (2022). The food system and climate change: are plant-based diets becoming unhealthy and less environmentally sustainable?. Proceedings of the Nutrition Society, 81(2), 162-167.

A rovat további cikkei

Ember és környezet

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.

Ember és környezet

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

Ember és környezet

Mennyi az elég?

Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...

Ember és környezet

A fészkesvirágzatú növények (Asteraceae) szerepe az emberi egészség védelmében

Az Asteraceae család, azaz a fészkesvirágzatúak a világ egyik legszélesebb elterjedésű és legfajgazdagabb növénycsaládja. Olyan növényeket sorolunk ide, mint a pongyola pitypang, a saláta, a cikória, a kamilla és az articsóka. E taxon egészségügyi jelentőségét vizsgálták a The Plants of the Asteraceae Family as Agents in the Protection of Human Health című tanulmány szerzői. Nagy diverzitásuk ellenére a legtöbb faj kémiai összetétele alapjaiban hasonló, a prebiotikus tulajdonságú inulinnak mindegyikük jó forrása. Emellett erős antioxidáns, gyulladáscsökkentő, antimikrobiális, vizelethajtó és sebgyógyító hatást is kifejtenek.

Ember és környezet

A katasztrofikus klímaváltozási szcenáriók kutatása

A klímaváltozással foglalkozó szakirodalom áttekintését is elvégző közleményben Luke Kemp és munkatársai (amerikai, kínai, brit, holland és német kutatók) kifejtik: bár a kulcsfontosságú Torontói Deklaráció már 1988-ban megállapította, hogy a klímaváltozás lehetséges következményeinél csak egy globális nukleáris háború következményei lehetnek rosszabbak...

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

Gyakran használt, nem antibiotikus gyógyszerek is károsíthatják a bélmikrobiomot

Sok bélbaktérium tartalmaz a genomjába integráltan fágokat, amik bizonyos környezeti feltételek, így egyes bélbe jutó gyógyszerek indukáló hatására kiszabadulnak, és lyticussá válnak.