Mégsem csak ölnek és butítanak a videójátékok; már emberi sejtek és szövetek nyomtatásával kísérleteznek; a cukorbetegség kialakulásának újabb rizikófaktora; optimista életminőség-kutatás a SOTE-n. Hétvégi lapszemle – külföldről és itthonról.

Egy, a koronavírus-járvány idején Japánban lefolytatott vizsgálatról szóló Nature Human Behaviour-ban publikált tanulmány szerint a videojátékok javíthatják a mentális egészséget és az élettel való elégedettséget – írja az euronews. A kutatásban mintegy 98 000 Nintendo és PlayStation játékos adatait elemezték, és azt találták, hogy a mérsékelt videojáték-használat pozitív hatással lehet az emberek mentális jóllétére, különösen a társas kapcsolatok és a stresszkezelés terén. A kutatók hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy a játékok közötti különbségek és az egyéni játékidők fontos tényezők, de összességében a videojátékok hatása kedvező lehet, ha megfelelő keretek között használják őket. Természetesen a videojátékok negatív hatásai, mint a függőség, továbbra is komoly kérdések maradnak, de az eredmények rávilágítanak arra, hogy nem minden játékidő káros. A kutatók azt javasolják, hogy a videojátékokat az egészséges szokások részeként kezeljük, és hogy a játékosok tudatosan válasszanak olyan játékokat, amelyek hozzájárulnak a személyes fejlődésükhöz és jóllétükhöz. Mint az euronews cikke emlékeztet: a WHO 2018-ban a játékzavart olyan klinikai szindrómának minősítette, amelyet a játék feletti kontroll hiánya, a játék elsőbbsége a mindennapi élettel és más tevékenységekkel szemben, valamint a családi vagy baráti kapcsolatokra, az oktatásra, a munkára vagy a magánéletre gyakorolt „negatív következmények” ellenére a játék folytatása jellemez.

***

Az orvostudomány és az állatbarát termékek jövője forradalmi változás előtt áll a 3D nyomtatott élő sejtek megjelenésével. A Horizon Magazine cikke bemutatja, hogyan nyomtatják ki a kutatók az emberi szöveteket és szerveket, ami nemcsak új lehetőségeket kínál az állati eredetű termékek – például hús és bőr – etikus előállítására, hanem a gyógyszerfejlesztést és transzplantációt is forradalmasíthatja. Az Utrechti Egyetemi Orvosi Központban például egy olyan nemzetközi kutatás zajlik 2021 és 2025 között (ENLIGHT néven), melynek részeként emberi sejtekből készült, 3D-nyomtatással gyártott miniatűr hasnyálmirigyet fejlesztenek. Ez reményeik szerint javíthatja a cukorbetegség kezelésére szolgáló új terápiák tesztelésének megbízhatóságát és pontosságát, és talán egy napon akár az emberi transzplantációhoz szükséges, laboratóriumban növesztett szervek létrehozásához is vezethet.

***

A húsevés összefügg a 2-es típusú diabétesz kockázatával – írja a The New York Times egy, a The Lancet Diabetes and Endocrinology-ban megjelent tanulmány alapján, amely mintegy 20 ország 2 millió felnőtt lakosának adatait vizsgálta. A kutatók áttekintették a résztvevők étrendjére vonatkozó felmérési adatokat, majd átlagosan 10 évvel később megvizsgálták az egészségi állapotukat. Miután korrigálták az egyéb kockázati tényezőket, például a dohányzást, a magasabb testtömegindexet, a fizikai inaktivitást és a családi cukorbetegség előfordulását, azt találták, hogy napi 1,8 uncia feldolgozott hús (ez egy közepes méretű kolbásznak vagy két-három szelet szalonnának felel meg) 15 százalékkal, míg napi 3,5 uncia feldolgozatlan vörös hús (ez körülbelül egy kisebb steak méretének felel meg) 10 százalékkal növelte a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Ennek oka lehet a magasabb telített zsírtartalom, az alacsonyabb gyümölcs- és zöldségfogyasztás (kiszorulnak az étrendből a húsok miatt), továbbá az, hogy a sütés során olyan vegyületek képződhetnek, melyek sejtkárosodást, gyulladást és inzulinrezisztenciát okozhatnak, valamint az ezen élelmiszerekben megtalálható hem-vas magasabb koncentrációja.

***

A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Technológiaértekelő és Elemzési Központ kutatói több mint két évtized után mérték fel újra a magyarok szubjektív önértékelésén alapuló egészséggel összefüggő életminőségét öt dimenzióban: mozgékonyság, önellátás, szokásos tevékenységek, fájdalom/rossz közérzet és szorongás/lehangoltság. A hvg.hu összefoglalója szerint a fiatalabb generációt leginkább érintő terület az öt dimenzióból a szorongás/lehangoltság volt, míg az idősebb kor felé haladva a fájdalom/rossz közérzet, illetve a szokásos tevékenységek korlátozottsága volt a leggyakrabban jelezett probléma. Az ezredfordulón mért adatokhoz képest jelentősen javultak, vagyis több mint harminc százalékkal csökkentek a középkorúaknál, főként a nőknél a szorongás/lehangoltság, illetve a fájdalom/rossz közérzet dimenziókban mért mutatók, emellett érzékelhetően csökkent a férfiak és nők közötti életminőség-különbség is.