Egészségpolitika

Nemzeti kapcsolattartási pont az OBDK

2013. OKTÓBER 25.

Ma lép hatályba az az irányelv, amelynek célja, hogy az Európai Unió valamennyi állampolgára biztonságos és magas színvonalú ellátáshoz jusson bármely tagállamban. A direktívában foglaltakat az EU országainak saját jogrendjükbe kellett beleillesztenie. A határon átnyúló ellátások koordinálására minden tagállamban létre kellett hozni nemzeti kapcsolattartó pontot. Hazánkban ez a feladat az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központra (OBDK) hárul, amelynek vezetője, dr. Novák Krisztina lapunkat arról tájékoztatta, mától mind újonnan induló honlapjaikon, mind ügyfélszolgálatukon a betegek rendelkezésére állnak az információk.

– A szolgáltatások igénybevételének feltételeiről, az engedélyezési eljárások menetéről tájékozódhatnak honlapunkon és telefonos ügyfélszolgálatunkon egyaránt, ahol több nyelven beszélő munkatársaink fogadják majd a hívásokat – mondta lapunk megkeresésére a Központ főigazgatója. Hozzátette azt is, a mától élő ingyenes zöld számon (belföldről: 06-80-620-600, külföldről: 36-20-999-0025) angol és német nyelven elérhetők a kollégák, akikhez a közeljövőben további nyelveket beszélő orvosegyetemi hallgatók és diplomás szakdolgozók csatlakoznak, ők képzést követően személyes konzultáción is fogadják a határon átnyúló ellátás mikéntjéről érdeklődőket az OBDK központi panaszirodájában.

– Mind a hazánkból más tagállamba, mind pedig a külföldről hazánkba érkező betegek tőlünk kapják meg a szükséges információkat. Együttműködünk a 28 tagállam valamennyi nemzeti kapcsolattartó pontjával, amelyek elérhetősége szintén megtalálható a honlapunkon. A magyar betegek a www.eubetegjog.hu oldalon találják meg a tudnivalókat a külföldi ellátásokról, míg a magyarországi kezelések iránt érdeklődők (más uniós állampolgárok) a www.patientsrights.hu oldalon tudnak tájékozódni.

A kapcsolattartó pont célja a határon átnyúló ellátásokkal foglalkozó háttérintézmények tehermentesítése, hogy oda már a megfelelő dokumentumok birtokában, felkészülten érkezzen a beteg, tudva, milyen költségtérítési kötelezettségei, panaszkezelési és jogorvoslati lehetőségei vannak. Így csökkenhet az ügyintézés határideje is, ami a hivatali eljárásrend szerint 30 nap.

– Minden tagállam védi a saját egészségügyi kasszáját, első sorban saját állampolgárai ellátását kívánja biztosítani – mondta Novák Krisztina. – Az OEP-ben független orvosszakmai team bírálja majd el az eseteket, az ellátások fedezésére nyílt végű, egymilliárd forintos alap áll rendelkezésre.


Közcím: Nem lesz dömping


Szakértők szerint egyébként a határon átnyúló ellátások lehetőségével nem sokan fognak élni. A magyar betegek számára a nagyértékű ellátások ugyanis engedélykötelesek, kisértékű ellátás igénybevétele esetén viszont nemigen téríti vissza az OEP a költségeket, ugyanis a szabályozás szerint 3000 járóbeteg-szakellátási OENO pontértéket, vagy azzal egyenértékű finanszírozási értéket nem meghaladó ellátásokat nem fizetnek ki a betegnek, márpedig az átlagos estek zöme bőven ez alatt van.

A magyar betegnek meg kell előlegeznie az ellátás teljes költségét, minőségi ellátás esetén pedig csak a befizetett összeg töredékét kapja vissza, ami egy szűk, gazdagabb réteg számára jelenthet némi megtakarítást. Mindezek mellett egyéb kiadások is felmerülnek, mint például a leletek, beutalók hiteles fordíttatása, amely tetemes összegre rúghat, de nem kerül megtérítésre.

A külföldi beteg számára sem jár túl sok előnnyel a magyar kórházakban gyógyulni. Mivel a páciens itteni ellátását is a biztosítója fizeti ki, így az olcsóság nem vonzerő, és ahogyan a magyar beteg kint, úgy ő sem „előzhet” az itteni várólistán, annak csak a végére kerülhet fel.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2013-10-25

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény

Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény - állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Egészségpolitika

Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?

Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet száz százalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.

Egészségpolitika

Vége a TVK 16 éves uralmának – újraszabták a kórházi finanszírozást

A teljesítmény-volumenkorlát elve szerinti számolás tizenhét év után megszűnik a szakellátásban.Bevezetik az éves keretet a finanszírozásban, illetve szakmákra lesz kiosztva ez a pénz. Az idén életbe lépett változás megkérdezett szakértőink szerint leginkább átnevezés, de nem jelent átütő változást. Igaz, várhatóan megszűnik a kórházak mozgástere abban, hogy a jól és kevésbé jól fizetett területek között „játszanak”.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Gyakorlatias betegjogvédelem

Az OBDK fennállásának első évfordulóján dr. Novák Krisztinát kérdeztük

Hírvilág

Mérlegen az új egészségügyi modell

Kizárták a társadalmat a kezdeményezésből és az ellenőrzésből

Hírvilág

Emberközpontú jogvédelem

Beszámolt terveiről a Betegjogi Központ vezetője

Hírvilág

Bizalom és megbecsültség kell

Fókuszban a betegjogok

Hírvilág

Nincs hol panaszkodni

A Betegjogi Központ felállítása tovább késik, a TASZ sem kap választ az okokat firtató kérdéseire.