Egészségpolitika

Nemzeti kapcsolattartási pont az OBDK

2013. OKTÓBER 25.

Ma lép hatályba az az irányelv, amelynek célja, hogy az Európai Unió valamennyi állampolgára biztonságos és magas színvonalú ellátáshoz jusson bármely tagállamban. A direktívában foglaltakat az EU országainak saját jogrendjükbe kellett beleillesztenie. A határon átnyúló ellátások koordinálására minden tagállamban létre kellett hozni nemzeti kapcsolattartó pontot. Hazánkban ez a feladat az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központra (OBDK) hárul, amelynek vezetője, dr. Novák Krisztina lapunkat arról tájékoztatta, mától mind újonnan induló honlapjaikon, mind ügyfélszolgálatukon a betegek rendelkezésére állnak az információk.

– A szolgáltatások igénybevételének feltételeiről, az engedélyezési eljárások menetéről tájékozódhatnak honlapunkon és telefonos ügyfélszolgálatunkon egyaránt, ahol több nyelven beszélő munkatársaink fogadják majd a hívásokat – mondta lapunk megkeresésére a Központ főigazgatója. Hozzátette azt is, a mától élő ingyenes zöld számon (belföldről: 06-80-620-600, külföldről: 36-20-999-0025) angol és német nyelven elérhetők a kollégák, akikhez a közeljövőben további nyelveket beszélő orvosegyetemi hallgatók és diplomás szakdolgozók csatlakoznak, ők képzést követően személyes konzultáción is fogadják a határon átnyúló ellátás mikéntjéről érdeklődőket az OBDK központi panaszirodájában.

– Mind a hazánkból más tagállamba, mind pedig a külföldről hazánkba érkező betegek tőlünk kapják meg a szükséges információkat. Együttműködünk a 28 tagállam valamennyi nemzeti kapcsolattartó pontjával, amelyek elérhetősége szintén megtalálható a honlapunkon. A magyar betegek a www.eubetegjog.hu oldalon találják meg a tudnivalókat a külföldi ellátásokról, míg a magyarországi kezelések iránt érdeklődők (más uniós állampolgárok) a www.patientsrights.hu oldalon tudnak tájékozódni.

A kapcsolattartó pont célja a határon átnyúló ellátásokkal foglalkozó háttérintézmények tehermentesítése, hogy oda már a megfelelő dokumentumok birtokában, felkészülten érkezzen a beteg, tudva, milyen költségtérítési kötelezettségei, panaszkezelési és jogorvoslati lehetőségei vannak. Így csökkenhet az ügyintézés határideje is, ami a hivatali eljárásrend szerint 30 nap.

– Minden tagállam védi a saját egészségügyi kasszáját, első sorban saját állampolgárai ellátását kívánja biztosítani – mondta Novák Krisztina. – Az OEP-ben független orvosszakmai team bírálja majd el az eseteket, az ellátások fedezésére nyílt végű, egymilliárd forintos alap áll rendelkezésre.


Közcím: Nem lesz dömping


Szakértők szerint egyébként a határon átnyúló ellátások lehetőségével nem sokan fognak élni. A magyar betegek számára a nagyértékű ellátások ugyanis engedélykötelesek, kisértékű ellátás igénybevétele esetén viszont nemigen téríti vissza az OEP a költségeket, ugyanis a szabályozás szerint 3000 járóbeteg-szakellátási OENO pontértéket, vagy azzal egyenértékű finanszírozási értéket nem meghaladó ellátásokat nem fizetnek ki a betegnek, márpedig az átlagos estek zöme bőven ez alatt van.

A magyar betegnek meg kell előlegeznie az ellátás teljes költségét, minőségi ellátás esetén pedig csak a befizetett összeg töredékét kapja vissza, ami egy szűk, gazdagabb réteg számára jelenthet némi megtakarítást. Mindezek mellett egyéb kiadások is felmerülnek, mint például a leletek, beutalók hiteles fordíttatása, amely tetemes összegre rúghat, de nem kerül megtérítésre.

A külföldi beteg számára sem jár túl sok előnnyel a magyar kórházakban gyógyulni. Mivel a páciens itteni ellátását is a biztosítója fizeti ki, így az olcsóság nem vonzerő, és ahogyan a magyar beteg kint, úgy ő sem „előzhet” az itteni várólistán, annak csak a végére kerülhet fel.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2013-10-25

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Egészségpolitika

A szakdolgozói hiánynak az egészségük látja kárát

12 hónapból 13,5-et dolgoznak, táppénzre és orvoshoz szinte sohasem mennek. A nagyfokú stressz és a sokszor ember feletti munkaterhelés romboló hatását gyakorta káros szenvedéllyel próbálják orvosolni. A felmérések szerint a szakdolgozóktöbb mint 80 százalékakrónikus betegséggel küzd, sokan akár két-hárommal is.Kifejezetten nagy számban fordulnak elő az ízületi,a szív- és érrendszeri betegségek, a visszértágulat, a migrén, az alvászavarok, valamint a lelki és érzelmi problémák. Az egészségügyben dolgozók lelki és fizikális állapota ironikusmódon gyakorta rosszabb, mint az általuk ellátott betegeké.

Egészségpolitika

Béremelés, úgy érdemes, ha az érezhető

Orvoshiány – talán az egészségügy egyre égetőbb és az egyik legnagyobb problémája. Külföld, illetve a magánszféra mind többeket csábít a megélhetés és persze a munkakörülmények miatt. Bérrendezésük folyamatosan napirenden van, érdemi változás azonban eleddig nem történt. A napokban nagyjából egy időben a Magyar Orvosi Kamara lépett fel határozottan a bérrendezés ügyében, illetve Lázár János beszélt arról, másfél és három millió forint lenne a reális bérezése a magyar orvosoknak.

Egészségpolitika

Simon Gergely kilépett a Növényvédelmi Bizottságból

A Greenpeace Magyarország képviselője nyolc éve tagja a Növényvédelmi Bizottságnak. Szerinte ez idő alatt hazánk szinte minden fajsúlyos, növényvédő szerekkel kapcsolatos vitában (glüfozát, neonikotinoidok, légi permetezés) a nagyipari mezőgazdasági és vegyszergyártó lobbicsoportok álláspontját támogatta.

Egészségpolitika

Az Akadémiai kutatóhálózatnak a kormány tervei szerinti átalakítása hatalmas veszteség lenne

Falus András immunológus akadémikussal, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet emeritus egyetemi tanárával, az MTA folyóirata, az 1840-ben alapított Magyar Tudomány főszerkesztőjével beszélgettünk arról, hogy mely értékek veszhetnek el, ha a tervezett intézkedéseket a nemzetközi tiltakozás ellenére végig viszi a kormányzat.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Nincs hol panaszkodni

A Betegjogi Központ felállítása tovább késik, a TASZ sem kap választ az okokat firtató kérdéseire.

Hírvilág

Gyakorlatias betegjogvédelem

Az OBDK fennállásának első évfordulóján dr. Novák Krisztinát kérdeztük

Hírvilág

Mérlegen az új egészségügyi modell

Kizárták a társadalmat a kezdeményezésből és az ellenőrzésből

Hírvilág

Emberközpontú jogvédelem

Beszámolt terveiről a Betegjogi Központ vezetője

Hírvilág

Két év után lesz betegjogi központ

Elfogadta a kormány az OBDK felállításáról szóló határozat-tervezetet szerdai ülésén.