Senki semmit nem árul el az ágazatban várható béremelések mikéntjéről és mértékéről egészen addig, amíg le nem zárul az a tárgyalássorozat, amelyeknek első egyeztetésére .csütörtökön délben került sor a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyi államtitkárságán. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón Szócska Miklós szakállamtitkár azt mondta, miután a kórházak helyzetét sikerült rendezni az év végén, immár minden egyes fillért, ami az ágazatba érkezik, a bérek rendezésére tudnak fordítani. A szakmai szervezetek, köztestületek képviselőit arra kérte az államtitkár, hogy egyelőre ne beszéljenek a nyilvánosság előtt a zárt ajtók mögött elhangzottakról, annak érdekében, hogy „minden nyilvános befolyásolástól elzárkózhassanak”. Azonban annyit elárult, hogy mindenki ágazati béremelésben gondolkodik, így nem csak az orvosok, hanem az egészségügyi szakdolgozók bérrendezésére is hosszú távú megoldásokat keresnek. Tárgyalópartnerei maguk is úgy fogalmaztak: „valamennyien egy csónakban evezünk”. Az év végére kialakult szerencsés gazdasági helyzet és az ágazati takarékoskodás lehetővé tette 65,5 milliárdos forrás bevonását az egészségügybe – fogalmazott a szakpolitikus, így most már a a bérrendezés vált elsődleges céllá, minden, az ágazatba érkező forrást erre fordítanak. Azt a három hónap türelmi időt, amit most kaptak az Élhető Magyar Egészségügyet mozgalmat szervező Magyar Rezidensszövetségtől, arra fogják használni, hogy pontosítsák, hogyan, milyen rendszer szerint és milyen ütemezésben használják fel a bérre fordítható forrásokat. Bár jövő héten szerdán újabb találkozóra kerül sor, azonban „lesznek kérdések, amelyekre csak hosszú távon tudnak majd választ adni” – fogalmazott Szócska. Arra nem adott egyértelmű választ a szakállamtitkár, hogy vissza kell-e fizetniük az év végi pluszpénzt azoknak az intézményeknek, amelyeknek – a jó gazdálkodásból eredően – nem volt adósságuk: „a kifizetés teléjesítményarányos volt, nem büntethetők azok, akik jól gazdálkodtak, a pénz mindenképpen az ágazatban marad” – szögezte le. Idén már egészen biztosan jut a bérekre 30,5 milliárd forint, 15 milliárdot a népegészségügyi termékadóból, 15,6 milliárdot pedig az Új Széchenyi Terv kereteiből biztosítanak az emberi erőforrások támogatása. További forrásokat remélnek még rendszer átalakításából eredő hatékonysági megtakarításokból: „mozaikokból építkezünk” – mondta az államtitkár. Nem voltak terítéken a mai tárgyaláson a katasztrófa elhárítási törvény kapcsán felvetődő kérdések, Szócska Miklós azonban elmondta, a jogszabály tényleges célja az volt, hogy legyen politikai felelőse a katasztrófahelyzeteknek, s a szabályozás a vörösiszap-katasztrófa miatt vált szükségessé. Később pontosítani fogják az egészségügyben dolgozókra vonatkozó rendelkezéseket. A Nemzetgazdasági Minisztérium kékkártyás rendeletéről szólva elmondta, a „szerencsétlen időben megjelenő” rendelkezést nem a bérek körüli viharok szülték, hanem egy uniós jogharmonizációs követelmény, amely arra irányul, hogy ne lehessen az unió országaiban letörni a béreket úgy, hogy olcsó, külföldről érkező munkaerőt foglalkoztatnak az egészségügyben. Hozzátette azonban, hogy ugyanakkor a rendelet „a mi jogszabályainkat nem írja felül.” eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2012-01-05