Egészségpolitika

Némán eveznek az ágazati szereplők

2012. JANUÁR 05.

Senki semmit nem árul el az ágazatban várható béremelések mikéntjéről és mértékéről egészen addig, amíg le nem zárul az a tárgyalássorozat, amelyeknek első egyeztetésére .csütörtökön délben került sor a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyi államtitkárságán. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón Szócska Miklós szakállamtitkár azt mondta, miután a kórházak helyzetét sikerült rendezni az év végén, immár minden egyes fillért, ami az ágazatba érkezik, a bérek rendezésére tudnak fordítani.

A szakmai szervezetek, köztestületek képviselőit arra kérte az államtitkár, hogy egyelőre ne beszéljenek a nyilvánosság előtt a zárt ajtók mögött elhangzottakról, annak érdekében, hogy „minden nyilvános befolyásolástól elzárkózhassanak”. Azonban annyit elárult, hogy mindenki ágazati béremelésben gondolkodik, így nem csak az orvosok, hanem az egészségügyi szakdolgozók bérrendezésére is hosszú távú megoldásokat keresnek. Tárgyalópartnerei maguk is úgy fogalmaztak: „valamennyien egy csónakban evezünk”.

Az év végére kialakult szerencsés gazdasági helyzet és az ágazati takarékoskodás lehetővé tette 65,5 milliárdos forrás bevonását az egészségügybe – fogalmazott a szakpolitikus, így most már a a bérrendezés vált elsődleges céllá, minden, az ágazatba érkező forrást erre fordítanak. Azt a három hónap türelmi időt, amit most kaptak az Élhető Magyar Egészségügyet mozgalmat szervező Magyar Rezidensszövetségtől, arra fogják használni, hogy pontosítsák, hogyan, milyen rendszer szerint és milyen ütemezésben használják fel a bérre fordítható forrásokat. Bár jövő héten szerdán újabb találkozóra kerül sor, azonban „lesznek kérdések, amelyekre csak hosszú távon tudnak majd választ adni” – fogalmazott Szócska.

Arra nem adott egyértelmű választ a szakállamtitkár, hogy vissza kell-e fizetniük az év végi pluszpénzt azoknak az intézményeknek, amelyeknek – a jó gazdálkodásból eredően – nem volt adósságuk: „a kifizetés teléjesítményarányos volt, nem büntethetők azok, akik jól gazdálkodtak, a pénz mindenképpen az ágazatban marad” – szögezte le.

Idén már egészen biztosan jut a bérekre 30,5 milliárd forint, 15 milliárdot a népegészségügyi termékadóból, 15,6 milliárdot pedig az Új Széchenyi Terv kereteiből biztosítanak az emberi erőforrások támogatása. További forrásokat remélnek még rendszer átalakításából eredő hatékonysági megtakarításokból: „mozaikokból építkezünk” – mondta az államtitkár.

Nem voltak terítéken a mai tárgyaláson a katasztrófa elhárítási törvény kapcsán felvetődő kérdések, Szócska Miklós azonban elmondta, a jogszabály tényleges célja az volt, hogy legyen politikai felelőse a katasztrófahelyzeteknek, s a szabályozás a vörösiszap-katasztrófa miatt vált szükségessé. Később pontosítani fogják az egészségügyben dolgozókra vonatkozó rendelkezéseket.

A Nemzetgazdasági Minisztérium kékkártyás rendeletéről szólva elmondta, a „szerencsétlen időben megjelenő” rendelkezést nem a bérek körüli viharok szülték, hanem egy uniós jogharmonizációs követelmény, amely arra irányul, hogy ne lehessen az unió országaiban letörni a béreket úgy, hogy olcsó, külföldről érkező munkaerőt foglalkoztatnak az egészségügyben. Hozzátette azonban, hogy ugyanakkor a rendelet „a mi jogszabályainkat nem írja felül.”

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-01-05

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény

Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény – állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.

Egészségpolitika

Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?

Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS-oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet százszázalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.

Egészségpolitika

Szakmai javaslat a Covid-19-járvány okozta tömeges megbetegedések és halálozások csökkentése érdekében hozandó intézkedésekre a negyedik hullámban

Tisztában vagyunk azzal, hogy a járvány elleni védekezésbe már mindenki belefáradt. Mégis, egészségügyi szakemberként tudjuk, hogy a Covid-19-járvány 4. hulláma során sem lesznek elkerülhetők a racionális korlátozó intézkedések. Hazánk jelenlegi átoltottsági szintjén a nyájimmunitás kialakulásával egyelőre nem számolhatunk, az ismét erősödő járvány a következő hónapokban több ezer áldozattal jár majd, elsősorban az oltatlanok között. Le kell számolnunk azzal a tévhittel is, hogy a beoltottság önmagában teljes biztonságot jelent! A hamis biztonságérzet az oltottak körében, a kiegészítő védelmi szabályok sutba dobása a járvány fellángolásának a melegágyát képezi az átoltottság mai szintje mellett.

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Gondolat

Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

CSONTOS Erika

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

Gondolat

Lukrécia öngyilkossága

NÉMETH István

Bizonyos esetekben az öngyilkosságot elkövető személy, mint a körülmények áldozata, egyfajta tragikus hőssé, erkölcsi példaképpé magasztosulhatott az utókor szemében, akinek a tette immár nem emberi gyengeségnek vagy megfutamodásnak, hanem éppen ellenkezőleg, a bátorság, az állhatatosság, a szilárd jellem meggyőző bizonyítékának minősült.

PharmaPraxis

Gyógyszerész-orvos kollaboratív modellben végzett hypertonia-menedzsment értékelése

Napjainkban a körzeti orvosi praxisok munkaerőhiánnyal küzdenek, és egyre fontosabbá válik egy új gondozási modell kialakítása: a nem-orvos szolgáltatók, többek között a gyógyszerészek bevonása és integrált betegellátó csapatok kialakítása.

Gondolat

Amikor Nietzsche sírt….

A pszichoanalízis kezdetei - regényes feldolgozásban