Egészségpolitika

Évtizedek óta böjtöl az egészségügy

2016. ÁPRILIS 19.

Fekete ingben érkezik az április 15-ei interjúra dr. Dénes Tamás, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének (ReSzaSz) elnöke, aki lapunknak többek között azt is elmondta, az élet dönt arról, hogy elégendő-e a kormány béremelési javaslata ahhoz, hogy az orvosok és a szakdolgozók kitartsanak a magyar betegek mellett.

– Folytassa Sándor Mária?

– A fekete ing a szolidaritást jelzi a szakdolgozói társadalom felé, hiszen az ő jelképükké vált, de egyben remélem, hogy Sándor Mária is tovább munkálkodik az egészségügyért, hiszen az ő fellépése adott lendületet a szakdolgozók érdekvédelmi akcióinak. Személyesen én, illetve a ReSzaSz elnöksége bizonyos akciókkal nem értünk egyet, de bárkivel együttműködünk, aki az alapszabályunkban is meghatározott célokért, azaz a biztonságosabb betegellátásért, ennek érdekében pedig a jobb bérekért, az átlátható rendszerért és a hálapénz felszámolásáért küzd.

– Szakszervezeti konföderációként a Munkástanácsok Országos Szövetségéhez csatlakoztak. Taktikai okokból választották a Fideszhez közel álló MOSZ-t?

– Nem nevezném Fidesz-közelinek a munkástanácsokat. A szakszervezeteknek függetlennek kell lenniük, de bizonyos értékrend mentén kell működniük, ennek megítélésében lehetnek különbségek. Egyébként sokkal prózaibb volt az ok. Tavaly kerültünk kapcsolatba a MOSZ néhány képviselőjével, amikor még a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) színeiben csatlakoztunk a szakdolgozók demonstrációjához, amelyet a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) szervezett. Ősszel helyszínt kerestünk az MRSZ új elnökének bemutatására, de ehhez egyetlen köztestület sem biztosított nekünk helyiséget, a MOSZ viszont fogadott bennünket. Akkor már körvonalazódott a ReSzaSz megalapítása, és úgy tűnt, számos pont van, ahol együtt tudunk működni a munkástanácsokkal.

– Hány tagja van a ReSzaSz-nak?

– Bejegyzésünk néhány hete történt, még egy-két jogi formaság szükséges ahhoz, hogy hivatalosan is tagságot szervezhessünk, de így is több mint százan jelezték belépési szándékukat.

– Így elég messze vannak attól, hogy reprezentatív szakszervezetként tárgyalópartnerei lehessenek a kormánynak…

– Önállóan soha nem leszünk elég reprezentatívak, ehhez kevés az orvos. De sokáig a reprezentatív szakszervezetekkel sem állt szóba a kormányzat, az MRSZ-szel ellenben többször is, és sikerült eredményeket elérni. A 2011–2012-es béremelés lényegében az MRSZ akciójának volt köszönhető, amikor is felszólítottunk a felmondó nyilatkozatok letétbe helyezésére. A ReSzaSz csak úgy válhat reprezentatív szakszervezetté, ha szövetségre lép más szervezetekkel.

– Melyekkel?

– Erről egyelőre nem szeretnék beszélni, ha itt lesz az ideje, tájékoztatni fogjuk a sajtót és a közvéleményt.

– Egyébként miért nem csatlakoztak eleve valamelyik, már működő ágazati szakszervezethez?

– Szeretnénk egy olyan pozitív szemléletű közösséget alkotni, amelynek tagjai nemcsak elméletben vallják, hogy a beteg üdve a legfőbb törvény. Tervünk úgy alakítani a ReSzaSz-t, hogy az itt elvégzett munka ne feladatként, hanem lehetőségként jelenjen meg az amúgy is túlterhelt kollégák életében.

Nincs és nem is volt a palettán olyan szervezet, amely hozzánk hasonlóan azt a markáns álláspontot képviselte volna, hogy igény és szükség esetén akár a munkabeszüntetést is megszervezi. A jelenlegi tárgyalásokban reprezentatív szakszervezetként részt vevő MSZ-EDDSZ-nél sem látom ezt a szándékot. Mi azt az álláspontot képviseljük, amit a tagjaink. Ha a tagok nem fogadják el azt a paktumot, amit a tárgyaló szervezet a kormányzattal megköt, és úgy döntenek, hogy az érdekérvényesítés jegyében kivonulnak az utcára, vagy sztrájkolnak, akkor mi, az elnökség ezt az álláspontot fogja képviselni és az adott jogi keretek között megszervezi a munkabeszüntetést.

– Bármi is lesz az ÁKSZ-ben?

– Az érvényben lévő jogszabályok szerint jelenleg nem lehet ÁKSZ-t kötni az egészségügyben. A dolgozók számára pozitív szerződés megkötését támogatjuk, de ehhez először törvényeket kell módosítani. Ha a ReSzaSz céljaival összeegyeztethető az, amit aláírnak a tárgyalások lezárultával, és a tagság is úgy dönt, hogy elfogadja, akkor lehetséges a kompromisszum. De egyelőre semmilyen konkrétumot nem tudunk, csak annyit, hogy folyik a konzultáció, sajtóhírekből pedig azt, hogy állítólag a kormányzat első ajánlatát nem fogadták el, ami azt jelezheti, hogy a béremelésre szánt összeg kevés volt.

– Mi lenne elegendő a ReSzaSz szerint?

– Mindegy, mekkora béremelést ad a kormány, az élet fogja meghozni a döntést, hogy a pénz elegendő-e arra, hogy az orvosokat és ápolókat itthon és a rendszerben tartsa. A ReSzaSz álláspontja, hogy a betegbiztonságot kell helyreállítani a magyar egészségügyben, ami nem csak bér, hanem kormányzati prioritás kérdése is. Mindig is azt szorgalmaztuk – és ebben a parlamenti pártok segítségét is kérni fogjuk –, hogy az Alaptörvényben a testi és lelki egészséghez való joghoz társuljon egy olyan törvényi passzus, hogy a mindenkori kormány a nemzeti össztermék minimum hat százalékát a közfinanszírozott egészségügyre fordítja. A szaktárca is azt az álláspontot képviseli, hogy a GDP plusz 1,6 százalékát kellene odaadni az egészségügynek a jelenlegi négy százalékos részesedés mellé, ami közel 550 milliárd forint többletet jelent.

– Ebből 2017-ben egészen biztosan megkapnak 100 milliárd forintot, legalábbis Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter ezt jelentette be.

– Mi azt mondjuk, hogy a kormány már az idén emelje százezer forinttal az orvosok, és ötven százalékkal a szakdolgozók és a technikai dolgozók bérét. Csak az orvosi fizetésekre nagyjából nettó 22-23 milliárd forint kellene 2016-ban. Az egészségügyben dolgozók alapfizetése három éve egyetlen fillérrel sem emelkedett, annak ellenére, hogy folyamatos béremelést ígértek 2012-ben. Nagy adóssága van felénk a kormánynak. Az nem baj, ha több év alatt, fokozatosan emelik az egészségügyre jutó forrásokat, de százmilliárdonként hat évig tartana visszapótolni a hiányt, ez viszont elfogadhatatlan. A három éves távlat kielégítő lenne.

– Kevés a 100 milliárd forintos többlet 2017-ben?

– Szeretnénk látni, hogy ezt a pénzt mire és hogyan költené el a minisztérium, hiszen nem csak a béreket kell emelni. A finanszírozásban egyelőre nem történtek változások, nyilván a kórházak adósságának rendezésére is kell majd forrás. Magyarország nemzeti összterméke közel 35 ezermilliárd forint, a V4-ek közül is mi költjük a legkevesebbet a közfinanszírozott egészségügyre.

– Erre mondja a költségvetésért felelős államtitkár, Banai Péter Benő, hogy egy tortát lehet csak elszeletelni. Honnan vennék el a pénzt?

– Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nemrég Magyarország Közép-Kelet-Európa egészségipari központjává válásáról beszélt. Működő egészségügy nélkül nincs magas GDP-t termelő egészségipar, tehát az egészségügyre fordított forrás nem kidobott pénz. Ha ezt sikerül megértetni, akkor nyert ügyünk van. Jobban mondva, nyert ügyünk csak ebben az esetben lehet.

A kormány látja át a költségvetést, mi nem tudjuk megmondani, honnan csoportosítsák át a forrásokat. Azt viszont továbbra is követeljük, hogy legyen nemzeti ügy az egészségügy, és ennek megfelelően részesedjen a javakból, amit az ország gazdasági teljesítőképessége lehetővé is tenne. Hosszú évtizedek óta böjtöl az egészségügy, és mára a már nem is működik.

– Ezt elég markáns plakátokkal igyekeznek a lakosság tudomására hozni. Tomboló kórházi fertőzések, levágott lábak, korai halál. Nem félő, hogy a maradék társadalmi bizalmat is elveszik az egészségügyi ellátórendszertől?

– Nemzetközi adatokkal, a WHO és az OECD számaival dolgozunk. Ezekből világosan kiderül, hogy Európában Magyarországon betegednek meg a legtöbben rákban, vagy háromszor annyi lábat kell amputálnunk érszűkület miatt, mint más országokban. Elkerülhető halálokban harmadikok, a megelőzhető halálokokban pedig az elsők vagyunk a kontinensen. Ez a valóság. Ha ez sokkolja a magyar embereket, akkor írják alá minél többen a ReSzaSz petícióját az egészségügyért. Fontos, hogy tudatos állampolgárokká váljunk és megértsük, hogy nemcsak négyévenként egyszer tudunk beleszólni a döntésekbe.

– A petíciót, amelyet március 1-jén indítottak útjára, az első napokban tízezren írták alá. Most hol tartanak?

– Közelítjük a húszezret, ami több is lehet, ha el tudjuk indítani az utcai kampányunkat óriásplakátokkal és aláírásgyűjtéssel. Ez akkor lehetséges, ha lezárul a megalakulás, és tagjaink a tagdíjjal, külső szervezetek pedig anyagi felajánlásokkal hozzájárulnak ehhez. Az aláírásoknak nincsen kötelező ereje a kormányra nézve, de ha fel tudunk mutatni magunk mögött egy kritikus tömeget, akkor az államnak muszáj lesz többet költenie a magyar betegek biztonságára.

– Különben sztrájk lesz?

– Amint a bejegyzést követő jogi átfutási idő letelik, megtesszük az első lépéseket annak érdekében, hogy jogszerű munkabeszüntetést lehessen szervezni az egészségügyben, megalakulásunkkor erre kértünk és kérünk felhatalmazást, támogatást tagjainktól. Azonban a polgári engedetlenség, a vadsztrájk ebben az ágazatban akár börtönbüntetéssel is járhat. Egyelőre egyetlen szakszervezet – ide értve azt is, amely a kormánnyal tárgyal – sem tudja, hogyan lehet jogszerű sztrájkot szervezni.

– Nemrégiben kezdtek egyeztetni az OTH-val a kórházi fertőzésekről. Ezzel ez a téma le is került a ReSzaSz napirendjéről?

– Ahhoz, hogy megoldás szülessen, le kell ülnünk tárgyalni. Az OTH-val elindultak a szakmai egyeztetések, álláspontunkat érdemben képviselni tudjuk. Azt szeretnénk, hogy a hatóság nagyobb erővel, több emberrel és pénzzel tudjon beavatkozni a kórházi fertőzések ügyébe is, aminek az is a feltétele, hogy a kormány ne felszámolja, hanem ellenkezőleg: erősítse meg az egészségügyi háttérintézményeket. Éppen ezért a ReSzaSz sem az OTH, sem az OEP megszüntetésével nem ért egyet.

– Nemcsak országosan kérnek teljes transzparenciát a nosocomiális infekciók adatainak (NI), hanem intézményi szintre lebontva. Teljesülhet ez a kívánságuk?

– Nem kívánjuk, hogy egyik napról a másikra, kórházakra lebontva, számszerűen hozzák nyilvánosságra az NI-k számát, de azt igen, hogy egy adott intézményben az országos átlag alatt vagy felett fordulnak elő kórházi ellátással összefüggő fertőzések. Ugyanígy szeretnénk látni a minőségi mutatókat, hogy egy-egy beavatkozás tekintetében hogyan teljesít az országos átlaghoz viszonyítva a szolgáltató. A kórházi fertőzéseket érintő kérdésekről tárgyalunk most az OTH-val, ha netán kiderül, hogy ez csak látszategyeztetés, akkor másként vesszük elő a témát.

– Találkoztak már Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkárral?
– Elküldtük neki időpont kérő levelünket, válasz egyelőre nem érkezett, de egészen biztos vagyok benne, hogy lesz egyeztetés.

– Mire számít?

– Ha nem csak államtitkári szlogen, hogy betegközpontú egészségügyet kívánnak létrehozni, akkor elég szoros együttműködésre számítok annak érdekében, hogy ne csak a kórházak falára legyen kiírva, hogy „a beteg üdve a legfőbb törvény”.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2016-04-19

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény

Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény - állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Egészségpolitika

Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?

Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet száz százalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.

Egészségpolitika

Vége a TVK 16 éves uralmának – újraszabták a kórházi finanszírozást

A teljesítmény-volumenkorlát elve szerinti számolás tizenhét év után megszűnik a szakellátásban.Bevezetik az éves keretet a finanszírozásban, illetve szakmákra lesz kiosztva ez a pénz. Az idén életbe lépett változás megkérdezett szakértőink szerint leginkább átnevezés, de nem jelent átütő változást. Igaz, várhatóan megszűnik a kórházak mozgástere abban, hogy a jól és kevésbé jól fizetett területek között „játszanak”.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Ha nem lesz béremelés, nagygyűlést szerveznek a szakdolgozók

Sokan még mindig nem kapták meg a fizetésemelést

Egészségpolitika

Dénes Tamás: El kell döntenünk, mennyire fontos a magyar társadalomnak az egészségügy

Fordulatot hozott a RESZASZ és a Szinapszis közvélemény kutató friss felmérése. Ebben nemcsak azt mondta ki a megkérdezett, csaknem ezer orvos, hogy hálapénzmentes egészségügyet szeretne, de elismerte: nem hálából, sokkal inkább félelemből és a jobb ellátás reményében csúszik a boríték. Kiderült az is: szerintük a béremelés önmagában nem váltja ki ezt a számukra is megalázó gyakorlatot, átlátható, kiszámítható és tiszta rendszert akarnak. Dr. Dénes Tamás, a szervezet elnöke munkatársaival egy megoldáscsomagot állított össze, amit valamennyi politikai pártnak és természetesen a kormánynak is átad, szerinte az egészségügyben nagyon kockázatos kérdés, hogyan nyúlnak hozzá, de a változtatás mára már halaszthatatlan.

Hírvilág

Nőtt a külföldre készülő fiatal orvosok száma

Csak stagnálásról beszélhetünk a migrációban, javulásról nem

Hírvilág

A védőnők is megkapják a teljes díjemelést

Egy korábbi rendelkezés miatt egy ideig bizonytalan volt, hogy a védőnők is ugyanolyan mértékben részesülhetnek-e az egészségügyben dolgozókra általánosan érvényes bérkiegészítésben. Köszönhetően, az augusztus 31-én közzétett kormányrendeletnek, mára elhárult ez az akadály. Szeptember 1-től ők is teljes egészében megkapják a járandóságukat.

Hírvilág

Jövőre is visszamenőleges béremelés

A járóbeteg-ellátás 2013-ra tervezett állami átvétele elmarad.