Egészségpolitika

Elégedetlenség az USA egészégügyi rendszerével kapcsolatban

2011. AUGUSZTUS 15.


Az amerikaiak esnek el a legnagyobb valószínűséggel az egészségügyi ellátástól annak költségei miatt, és még akkor is nehezen tudják kifizetni az egészségügyi számláikat, ha rendelkeznek biztosítással – összegezte egy tizenegy gazdag országra kiterjedő vizsgálat.

„Az Egyesült Államok áll az élen a biztosítással összefüggő legnegatívabb gyakorlatok tekintetében”. Az amerikai felnőttek egyharmada nem vette igénybe a javasolt ellátást, nem fordult orvoshoz, amikor beteg volt, vagy a költségek miatt nem váltotta ki a felírt recepteket. Ugyanez az arány Hollandiában és Nagy-Britanniában mindössze 5-6 százalék – ismerteti a tanulmányt készítő New York-i Commonwealth Fund.

Az amerikaiak egyötödének jelentős problémát okozott egészségügyi számláinak kiegyenlítése. Franciaországban, a második legrosszabb helyen álló országban a lakosság kilenc százaléka, Nagy-Britanniában három százaléka, Hollandiában négy százaléka küzdött ezzel a gonddal. Az amerikaiak esetében a legvalószínűbb, hogy vitába keverednek biztosítójukkal, vagy rájönnek, hogy biztosítójuk nem úgy fizetne nekik, ahogyan várták.

A Health Affairs weboldalon közzétett felmérésben 19 700 felnőtt vett részt Ausztráliában, Kanadában, Franciaországban, Németországban, Hollandiában, Új-Zélandon, Norvégiában, Svédországban, Svájcban, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban.

A felmérés eredményei jól mutatják a széles körű elégedetlenséget az USA egészségügyi rendszerével kapcsolatban, amely alaposan felszította a Barack Obama elnök által márciusban törvénybe iktatott egészségügyi reform körüli vitát.

„Sokkal többet költünk az egészségügyre, mint ezek az országok, de ez a felmérés óriási hiányosságokra világított rá az amerikai egészségbiztosításban, amelyek veszélyeztetik a családok egészségét és költségvetését” – nyilatkozta Cathy Schoen, a tanulmány vezető szerzője. „Valójában az Egyesült Államok az egyetlen olyan ország a felmérésben, ahol az egészségbiztosítás önmagában még nem garantálja azt, hogy a beteg hozzáfér az egészségügyi ellátáshoz, vagy pénzügyi védettséget kap, amikor megbetegszik. Ez pedig elkerülhető.”

Az amerikai egészségbiztosítás bonyolultságával is kiemelkedett a többiek közül. A felmérés kimutatta, hogy az amerikaiak 31 százaléka sok időt tölt a biztosítással kapcsolatos papírmunkával, a biztosítója visszautasította valamilyen igényét, vagy kevesebbet fizet, mint várta. Ezzel szemben hasonló problémákról a svájci felnőttek 13 százaléka, a hollandok 20 százaléka, és a németek 23 százaléka számolt be. Mindhárom ország magán egészségbiztosítási piaccal rendelkezik.

Az amerikaiak mindössze 58 százaléka állította, biztos abban, hogy meg tudja fizetni a számára szükséges ellátást, ami a résztvevő országok közül a legalacsonyabb arány. Hetven százalék vélte úgy, biztos abban, hogy a leghatékonyabb ellátást kapja, míg ugyanez az arány 84-92 százalék között mozgott Franciaországban, Németországban, Hollandiában, Új-Zélandon, Svájcban és Nagy-Britanniában.

„A jó hír az, hogy lehetőség van tanulni a többi országtól” – mondta a Commonwealth Fund elnöke, Karen Davis. Az amerikai egészségügyi reformról nyilatkozta: „A Megfizethető Ellátás Törvény valóban megfizethető biztosítást tesz lehetővé a biztosítással nem rendelkezőknek, garantálja, hogy a biztosítás fedezze az alapellátást, és pénzügyi biztonságot nyújtson milliók számára.”

A 940 milliárd dollár összköltségű reform 32 millió, jelenleg biztosítatlan amerikaira terjeszti ki az egészségügyi biztosítást, ami garantálja, hogy a 65 éven aluli amerikai állampolgárok 95 százaléka rendelkezzen egészségbiztosítással. Obama elnök republikánus ellenfelei azonban ígéretet tettek, hogy a képviselőházban újonnan megnyert többségük segítségével mindent megtesznek az intézkedés visszavonása érdekében.


Forrás: Medipress


HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Egészségpolitika

A szakdolgozói hiánynak az egészségük látja kárát

12 hónapból 13,5-et dolgoznak, táppénzre és orvoshoz szinte sohasem mennek. A nagyfokú stressz és a sokszor ember feletti munkaterhelés romboló hatását gyakorta káros szenvedéllyel próbálják orvosolni. A felmérések szerint a szakdolgozóktöbb mint 80 százalékakrónikus betegséggel küzd, sokan akár két-hárommal is.Kifejezetten nagy számban fordulnak elő az ízületi,a szív- és érrendszeri betegségek, a visszértágulat, a migrén, az alvászavarok, valamint a lelki és érzelmi problémák. Az egészségügyben dolgozók lelki és fizikális állapota ironikusmódon gyakorta rosszabb, mint az általuk ellátott betegeké.

Egészségpolitika

Béremelés, úgy érdemes, ha az érezhető

Orvoshiány – talán az egészségügy egyre égetőbb és az egyik legnagyobb problémája. Külföld, illetve a magánszféra mind többeket csábít a megélhetés és persze a munkakörülmények miatt. Bérrendezésük folyamatosan napirenden van, érdemi változás azonban eleddig nem történt. A napokban nagyjából egy időben a Magyar Orvosi Kamara lépett fel határozottan a bérrendezés ügyében, illetve Lázár János beszélt arról, másfél és három millió forint lenne a reális bérezése a magyar orvosoknak.

Egészségpolitika

Simon Gergely kilépett a Növényvédelmi Bizottságból

A Greenpeace Magyarország képviselője nyolc éve tagja a Növényvédelmi Bizottságnak. Szerinte ez idő alatt hazánk szinte minden fajsúlyos, növényvédő szerekkel kapcsolatos vitában (glüfozát, neonikotinoidok, légi permetezés) a nagyipari mezőgazdasági és vegyszergyártó lobbicsoportok álláspontját támogatta.

Egészségpolitika

Az Akadémiai kutatóhálózatnak a kormány tervei szerinti átalakítása hatalmas veszteség lenne

Falus András immunológus akadémikussal, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet emeritus egyetemi tanárával, az MTA folyóirata, az 1840-ben alapított Magyar Tudomány főszerkesztőjével beszélgettünk arról, hogy mely értékek veszhetnek el, ha a tervezett intézkedéseket a nemzetközi tiltakozás ellenére végig viszi a kormányzat.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Gondolat

"Ez nem Rio de Janeiro"

1937. október 15. született Odesszában Ilja Ilf szovjet-orosz író.

Klinikum

Reumatológiai gyulladásos megbetegedések és családtervezés – a reumatológus szemével - A Figyelő 2017;1

SEVCIC Krisztina

Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy az RA-s nőknek kevesebb gyermekük születik, illetve gyakoribb köztük a gyermektelenség, különösen, ha fiatal életkorban (30 éves kor előtt) diagnosztizálják betegségüket, illetve ha a diagnózis felállításakor még nincs gyermekük.