Egészségpolitika

Cambridge-i szoftver javítja a hallókészülékek teljesítményét

2012. NOVEMBER 29.

Szöveg nagyítása:

-
+

A University of Cambridge kutatói által kidolgozott új szoftver jelentősen javítja a hallókészülékek felhasználóinak hang érzékelését. A szoftver meghatározza az erősítés mértékét a magas frekvenciájú hangok esetében, amely nélkülözhetetlen a hallhatóság helyreállításához. Ez növeli azt a frekvenciatartományt, amelyben a hallássérült képes pontosan észlelni, javul ezáltal a beszédértés, valamint a hang-lokalizáció képessége, továbbá bizonyos zenei hangok érzékelési lehetősége, a jelenlegi módszerekkel összehasonlítva. Az Egyesült Királyság lakossága körülbelül tíz százalékának halláskárosodása elég nagymértékű ahhoz, hogy problémát okozzon a mindennapi életben. Mivel a halláscsökkenés általában növekszik az életkorral, a halláskárosult egyének aránya is gyorsan növekedni fog, amint a népesség elöregedése fokozódik az elkövetkező évtizedekben. A fő eszköz a halláskárosodás kezelésére a hallókészülék, amely frekvencia és detektálási szint függvényében erősíti a hangot. Ahhoz, hogy a felhasználó számára a hallókészülék minden lehetséges előnye kiaknázható legyen, a készüléket a halláskárosult hallásvesztés-mintázatához kell igazítani. A koncepció hasonló, mint a szemüveg látásromláshoz igazítása esetében: mindazonáltal még a megfelelően beállított hallókészülék sem képes teljesen helyreállítani a normális hallást. Halláskárosodás általában magas frekvenciáknál fordul elő, és a halláskárosodott egyének csak egy kis intenzitás-tartományban hallanak megfelelően ezeken a frekvenciákon. Míg az alsó küszöbérték bizonyos hang esetében magasabb lehet, ha valaki halláskárosodott, a felső szint, amelyen a hang kellemetlenül hangos, gyakran hasonló az egészséges emberekéhez. Ahhoz, hogy kezelni lehessen ezt a problémát, hallókészülékek felosztják a hangot nagyszámú frekvencia csatornára vagy sávra. Az egyes sávokon belül a gyenge hangokat felerősítik, míg az erős hangokat nem. Ez az úgynevezett multi-channel automatikus erősítés szabályozás. A University of Cambridge kutatói által kidolgozott új módszer, a CAM2 a felhasználó audiogrammja alapján végzi az automatikus erősítés szabályozást. Az audiogramm az egyéni küszöbértékeket tartalmazza a különböző hang-frekvenciákon. "Egészen a közelmúltig, a hallókészülékek csak négy vagy öt kHz-ig terjedő sávok esetében voltak ellátva erősítéssel, míg egy személy normális hallással akár 15 vagy 20 kHz-es hangokat is meghall" mondta Prof. Brian Moore a Department of Psychology kutatója, aki a CAM2 kutatást vezette. "A gyártók által a közelmúltban fejlesztett hallókészülékek már felerősítik a hangot akár a 8 vagy 10 kHz-es sávokban, de a már meglévő illesztési módszerek nem adtak ajánlásokat a magasabb frekvenciákhoz." A CAM2 módszer azonban kiterjeszti az illesztési tartományt 10 kHz-re. A magasabb frekvenciák észlelése segít megkülönböztetni az olyan mássalhangzókat, mint a „s", "c" és "f". Egy olyan szobában, ahol több ember is beszél egyszerre, a magasabb frekvenciák észlelési képessége sokat segít abban, hogy könnyebb legyen a többiekétől elválasztani, és megérteni a kívánt személy beszédét. A magasabb frekvenciák észlelése a hang lokalizációját is javíthatja, így könnyebb azonosítani, hogy egy adott hang honnan jön. Ez persze nem csak társaságban, de a balesetmentes közlekedésben is segít. Egy nemrégiben készült tanulmány összehasonlította a CAM2 módszert NAL-NL2-vel, amelyet a brit NHS (Nemzeti Egészségügyi Szolgálat) és számos más egészségügyi szervezet használ világszerte. Az általános hangminőséggel kapcsolatos méréseket elvégezték férfi és női beszéddel, csendes és zajos környezetben, és négy különböző fajta zene (klasszikus, jazz, férfi ének és ütőhangszerek) esetében. A vizsgálat résztvevőinek többsége előnyben részesítette a CAM2-t, mind az általános hangminőség, mind a zajos helyzetben érzékelt beszédhang tisztaság vonatkozásában. További vizsgálatokat terveznek az elkövetkező hónapokban annak érdekében, hogy teszteljék a szoftvert nagyobb mértékű halláscsökkenésben szenvedők esetében is. Szemlézte: elitmed.hu, Kolin Péter Forrás: https://www.ehealthnews.eu/

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Van, ahová hajnali 3-kor érkeztek a revizorok

KUN J Viktória

A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.

Egészségpolitika

Módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény

Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény – állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Egészségpolitika

Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?

Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS-oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet százszázalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.

Egészségpolitika

Szakmai javaslat a Covid-19-járvány okozta tömeges megbetegedések és halálozások csökkentése érdekében hozandó intézkedésekre a negyedik hullámban

Tisztában vagyunk azzal, hogy a járvány elleni védekezésbe már mindenki belefáradt. Mégis, egészségügyi szakemberként tudjuk, hogy a Covid-19-járvány 4. hulláma során sem lesznek elkerülhetők a racionális korlátozó intézkedések. Hazánk jelenlegi átoltottsági szintjén a nyájimmunitás kialakulásával egyelőre nem számolhatunk, az ismét erősödő járvány a következő hónapokban több ezer áldozattal jár majd, elsősorban az oltatlanok között. Le kell számolnunk azzal a tévhittel is, hogy a beoltottság önmagában teljes biztonságot jelent! A hamis biztonságérzet az oltottak körében, a kiegészítő védelmi szabályok sutba dobása a járvány fellángolásának a melegágyát képezi az átoltottság mai szintje mellett.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Az egészségügy vergődik a túlzott centralizáció és a pénzhiány miatt

Interjú Sinkó Eszterrel, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ egészségügyi közgazdászával. Meglátása szerint az egészségügy jelenleg „betegelhárító üzemmódban” dolgozik, zajlik az összeomlása.

Egészségpolitika

A béremelés későn jött, és reálértéken nem hozott többletet

Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke szerint a most megvalósult béremelés túl későn történt, éves kihatása kevés, az idei év így reálkereset-csökkenést hozott a szakdolgozóknak. Interjúnkban beszélt a bérfeszültségekről, víziókról, a következő két év várakozásairól is.

Egészségpolitika

Büntetőjogi felelősségre vonással is járhat(na) a kórházi eladósodás

KUN J Viktória

Felmerülhet-e büntetőjogi felelősség akkor, ha kimutathatóan rossz vezetői döntések okán (is) kerültek súlyosan eladósodott helyzetbe egyes kórházak? Az eLitMednek nyilatkozók szerint egyértelműen igen, de felmerül azok felelőssége is, akik kinevezik a vezetőket.

Ember és környezet

Az egészségügy és az ökológiai korlátok

A rangos BMJ szakfolyóiratban jelent meg egy publikáció, amely az egészségügyi rendszerek átalakításának kihívásait taglalja. Vajon képes-e, és ha igen, hogyan az egészségügy összhangba kerülni az ökológiai korlátokkal, és nem növekvő, sőt, csökkenő gazdaság esetén jól működni?

Klinikum

Gyógyítás öregedéslassítással

SZEMLE eLitMed

Az immunrendszer öregedése nagyban hozzájárul a szervek öregedéséhez. Elképzelhető, hogy az immunoszeneszcencia visszafordításával kontrollálhatjuk az öregedéssel összefüggő betegségeket.