A média tudósításai egyes anyagokról, hatásokról, amelyek állítólag veszélyesek az egészségre, tüneteket okozhatnak a befolyásolható emberek esetében, esetenként éppenséggel annak ellenére, hogy nincs erre semmiféle objektív ok. Ez a következtetése annak a tanulmánynak, amelyet az „elektromágneses túlérzékenység” néven ismert jelenséggel kapcsolatban végeztek el. Az érintettek bizonyos tünetek tapasztaltak az elektromágneses hullámok hatására, mint amilyeneket például a mobiltelefonok bocsájtanak ki. A mágneses rezonanciás képalkotás segítségével kimutatták, hogy az agy egyes fájdalom feldolgozásával kapcsolatos területeinek aktivitása felelős az ilyen esetekben. "Jelentős bizonyítékaink vannak arra, hogy az elektromágneses túlérzékenység valójában egy úgynevezett nocebo hatás eredménye ", magyarázta Dr. Michael Witthöft, a Johannes Gutenberg Egyetem Mainz (JGU) kutatója. "A lehetséges sérülésekre való puszta várakozás tényleges kiváltója lehet fájdalmaknak vagy rendellenességeknek. Ez éppen ellentéte annak a fájdalomcsillapító hatásnak, amelyek a placebók alkalmazásához köthetőek." Az új tanulmány azt mutatja be, hogy a média tudósításai az egészségügyi kockázatokról kiválthatják vagy felerősíthetik a nocebo hatást egyes emberek esetében. A médiában gyakran a lehetséges egészségügyi kockázatok között említik a mobiltelefonok által keltett elektromágneses teret (EMF), vagy azokat, melyeket a mobiltelefon tornyok, nagyfeszültségű vezetékek, és a Wi-Fi eszközök gerjesztenek. Azok az emberek, akik érzékenyek az elektromágneses mezőkre különféle tünetekről számolnak be, úgy mint fejfájás, szédülés, égő vagy bizsergő érzés a bőrön. Vannak, akik munkát változtatnak, vagy elhagyják az addigi társadalmi környezetüket elektromágneses túlérzékenységük miatt, szélsőséges esetben akár messzi régiókba költöznek, hogy távol legyenek minden elektromos berendezéstől." Azonban a vizsgálatok azt mutatták, hogy az érintett emberek nem tudják ténylegesen megállapítani, hogy valóban ki vannak-e téve elektromágneses hatásnak. Tény, hogy a tüneteket pontosan ugyanúgy jelentkeztek, ha valódi, vagy színlelt hatás érte őket." tette hozzá Witthöft. Az úgynevezett nocebo hatást kezdetben a gyógyszerkísérletek során azonosították. A vizsgált személyek megfigyelték magukon a kipróbálásra kerülő gyógyszer nem kívánt mellékhatásait még akkor is, ha nem gyógyszert kaptak, hanem placebót. Witthöft a jelenlegi tanulmányt G. James Rubinnal együttműködve végezte el a King 's College-ban, Londonban. A 147 vizsgálati személy két csoportra osztva először megnézett egy-egy televíziós riportot. Az egyik csoport a BBC One dokumentumfilmjét látta, amely a lehetséges egészségügyi kockázatok kizárhatóságának bizonytalanságával foglalkozott a mobiltelefon és WiFi keltette mágneses terekkel kapcsolatban. A másik csoport az internet és a mobiltelefon adatbiztonságával kapcsolatos riportot tekintette meg. Ezután az alanyok mindkét csoportban ki voltak téve hamis WiFi jeleknek, melyekről azt mondták a kutatásvezetők, hogy igaziak. Annak ellenére, hogy nem voltak kitéve semmilyen sugárzásnak, egyes személyekben jellegzetes tünetek alakultak ki: a minta 54 százalékánál volt tapasztalható nyugtalanság és a szorongás, koncentrációra képtelenség, vagy bizsergő érzés a kezeikben, lábaikban. Két résztvevő elhagyta a kísérletet idő előtt, mert tüneteik olyan súlyosak voltak, hogy nem akartak továbbra is kitéve lenni a feltételezett veszélyes sugárzásnak. Nyilvánvalóvá vált, hogy a tünetek legsúlyosabban azon személyeknél jelentkeztek, akik a BBC One dokumentumfilmjét látták. A tanulmány tehát azt mutatja, hogy szenzációhajhász média a lehetséges kockázatok tudományos bizonyítékok nélküli hangsúlyozásával jelentős hatással van a lakosság számottevő részének az egészségére. Az ilyen – végső soron üzleti érdekből szenzációhajhász - spekulációk egészségügyi kockázata valószínűleg már nagyobb, mint egy önbeteljesítő prófécia rövid távú hatása. Szemlézte: elitmed.hu, Kolin Péter Forrás: https://www.ehealthnews.eu/