Ember és környezet

Természetélmények, kognitív funkciók és mentális egészség

2022. JANUÁR 28.

Szöveg nagyítása:

-
+

Az emberi jóllét szempontjából rendkívül nagy a nem emberi élővilág jelentősége, és ez túlmutat a természet emberi élethez való anyagi (mint például a faanyag, élelmiszerek, gyógyszeralapanyagok) és szabályozó (például a globális biogeokémiai ciklusok működése) hozzájárulásain – a természetélmények önmagukban is meghatározóak. Az Annals of the New York Academy of Sciences folyóiratban megjelent The impacts of nature experience on human cognitive function and mental health publikáció szerzői az ezzel kapcsolatos ismereteket tekintik át, több tudományterületről, például környezetpszichológiai, várostervezési, orvosi/gyógyászati és tájesztétikai kutatási eredmények felhasználásával. Általános nézet és tapasztalat, hogy a természeti környezetben töltött idő kellemes élményeket okoz, jót tesz a lelki egészségünknek, sőt, akár a gyógyulásunkat is segítheti, de máig keveset tudunk az ezek mögött húzódó folyamatokról. Egy idézett kutatásból kiderül, hogy már a városi zöldterületekre néző ablakokon keresztül tapasztalható látvány is pozitív hatással volt a betegek operáció utáni gyógyulására. Az ilyen szobában gyógyuló betegek rövidebb idő alatt épültek fel és kevésbé volt szükségük erős fájdalomcsillapítókra, mint a téglafalra néző társaiknak. A szerzők bemutatnak többféle elméletet, amelyek ezen jelenségeket igyekeznek magyarázni, valamint kitérnek arra is, hogy hogyan befolyásolhatják az egyén preferenciái a természetélmény pszichológiai hatásait. Két elmélet, az úgynevezett attention restoration theory (ART – Ulrich nevéhez kötődik) és a stress reduction theory (SRT – Kaplan és Kaplan) olyan mechanizmusokat ír le, amelyek az egyén számára észrevétlenek maradnak, míg a harmadik bemutatott elmélet szociálpszichológiai alapokon hangsúlyozza az egyén kinyilvánított természettel kapcsolatos preferenciáit mint fontos befolyásoló tényezőt. A SRT szerint a természeti ingereknek stresszcsökkentő hatása van, ami feltehetően leginkább annak köszönhető, hogy bizonyos mintákat, tájakat az evolúciós múltunk következtében biztonságos, kellemes helynek ítélünk meg. Ezt a hatást fiziológiai válaszok (például vérnyomásváltozás) tanulmányozásával vizsgálják. Az ART szerint a természetélmények során az egyébként kimerítő koncentrált figyelem alól szabadulhatunk fel. Ennek a vizsgálata kognitív folyamatok és válaszok tanulmányozásán alapul. A harmadik elmélet a természetről alkotott vélemény mediáló hatását emeli ki: a tudatos véleményünk kapcsolatban áll a természetélményeink hangulatra és más kognitív folyamatokra gyakorolt hatásával. A szerzők megállapítják, hogy az eddigi publikációkban gyakran nincs igazán jól leírva a vizsgált környezet, pedig fontos lenne a városi és természetes környezetek között megfelelő mérhető különbségeket feljegyezni. Emellett a létező szakirodalom nagy része a táj-típusok szűk szegmensét vizsgálta, sok közülük hasonló időtartamot és gyakoriságot alkalmaz. Fontos lenne a természetről alkotott személyes vélemény hatását is erősebben figyelembe venni a kutatásokban. Az összehasonlíthatóságot, kölcsönös megértést segítené egy közös nyelv alkalmazása, amellyel pontosabban leírhatók az egyes tájak, következetesen és átláthatóan használva olyan fogalmakat, mint például az erdő. Az áttekintettek közül csak egyetlen kutatásban mutatták ki, hogy a biodiverzitás önállóan is hozzátesz a pszichológiai hasznokhoz. Ugyanakkor ahogy egyre inkább értékeljük a biológiai sokféleséget, lehetséges, hogy azokat a tájakat is egyre inkább értékeljük majd, amelyeket minőségi őshonos élőhelyek és fajok alkotnak, így ezek pozitív pszichológiai hatásai is nőhetnek. Szemlézte: Pribéli Levente Eredeti közlemény: Bratman GN, Hamilton JP, & Daily GC. The impacts of nature experience on human cognitive function and mental health. Annals of the New York Academy of Sciences, 2012;1249(1):118-136.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Ember és környezet

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.

Ember és környezet

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

Ember és környezet

Mennyi az elég?

Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...

Ember és környezet

A fészkesvirágzatú növények (Asteraceae) szerepe az emberi egészség védelmében

Az Asteraceae család, azaz a fészkesvirágzatúak a világ egyik legszélesebb elterjedésű és legfajgazdagabb növénycsaládja. Olyan növényeket sorolunk ide, mint a pongyola pitypang, a saláta, a cikória, a kamilla és az articsóka. E taxon egészségügyi jelentőségét vizsgálták a The Plants of the Asteraceae Family as Agents in the Protection of Human Health című tanulmány szerzői. Nagy diverzitásuk ellenére a legtöbb faj kémiai összetétele alapjaiban hasonló, a prebiotikus tulajdonságú inulinnak mindegyikük jó forrása. Emellett erős antioxidáns, gyulladáscsökkentő, antimikrobiális, vizelethajtó és sebgyógyító hatást is kifejtenek.

Ember és környezet

A katasztrofikus klímaváltozási szcenáriók kutatása

A klímaváltozással foglalkozó szakirodalom áttekintését is elvégző közleményben Luke Kemp és munkatársai (amerikai, kínai, brit, holland és német kutatók) kifejtik: bár a kulcsfontosságú Torontói Deklaráció már 1988-ban megállapította, hogy a klímaváltozás lehetséges következményeinél csak egy globális nukleáris háború következményei lehetnek rosszabbak...

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Hétvégi lapszemle: veszélyes pszichózisban a társadalom

LAPSZEMLE eLitMed

Litvánia boldogságot, Magyarország háborús pszichózist kínál a fiataloknak; már megint egy cikk a kávéról, részletes amerikai jelentés a Long COVID-ról. Hétvégi lapszemle – külföldről és itthonról.

Ember és környezet

Sokat tanulnak a gyerekek a növényekről és az állatokról, de alig van kapcsolatuk a természettel

SAJTÓKÖZLEMÉNY eLitMed

Ha a gyerekek nem tapasztalják meg első éveikben, milyen jól érezni magunkat a természetben, később sokkal nehezebben tudnak kapcsolatba kerülni a természettel.

Hírvilág

Depresszióhoz vezethetnek a fogászati problémák

SAJTÓKÖZLEMÉNY eLitMed

Sokan szégyenérzetből vagy éppen hiúságból nem beszélnek a fogászati problémáikról vagy éppen a fogvesztésről, ám ettől még a lelkükben nyomot hagynak a szájüreggel kapcsolatos nehézségeik. A pszichológiai hatás messzire nyúlik és a társas kapcsolatokat is érintheti, sőt, akár depresszió is kialakulhat.

Hírvilág

Nyaralásból az iskolapadba – Tippek a szorongás nélküli tanévkezdéshez

SAJTÓKÖZLEMÉNY eLitMed

Még egy hónap és újra be kell ülni az iskolapadba... A felkészülés azonban elsősorban nem azt jelenti, hogy megvásároljuk a következő évi tanszereket, sokkal inkább arra kell időt és energiát fordítani, hogy a gyermekek lelkileg és mentálisan is felkészüljenek az új kihívásokra.