Ember és környezet

Sokat tanulnak a gyerekek a növényekről és az állatokról, de alig van kapcsolatuk a természettel

SAJTÓKÖZLEMÉNY eLitMed

2024. JÚLIUS 18.

Szöveg nagyítása:

-
+

Ha a gyerekek bölcsődés, óvodás korukban nem tapasztalják meg, milyen jól érezni magunkat a természetben, mezítláb sétálni egy folyó partján vagy megérinteni egy fát, később sokkal nehezebben tudnak kapcsolatba kerülni a természettel – mondja Dr. Balog Ágnes, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola oktatója. A pedagógusokat és segítő szakembereket képző főiskola egyre nagyobb hangsúlyt fektet arra, hogy a hallgatók megismerjék a környezeti nevelés módszereit.

„A sarazás és a mezítlábazás szinte teljesen eltűnt a gyerekek mindennapjaiból, akárcsak az állatokkal való kapcsolat vagy a növények ismerete, és ez nemcsak a városi, hanem a kisebb településeken élő gyerekekre is igaz. Elméletben tudjuk, milyen fontos lenne mindez, mégis sokszor van valamilyen félelem a szülőkben és a pedagógusokban – sáros lesz a ruha, megszúrja a lábukat valami, megcsípi őket a kullancs –, ami miatt nagyon sokszor távol tartják a gyerekeket a természettől” – mondja Dr. Balog Ágnes óvodapedagógus, táj- és kertépítész mérnök, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola oktatója. 

Pedig a korai természetélményeknek fontos szerepük van. „Aki bölcsődés-óvodás korában nem tapasztalta meg, milyen jól érezni magunkat a természetben, milyen mezítláb egy folyóparton tapicskolni, sétálni az erdőben, megérinteni egy fát, annak később sokkal nehezebb kapcsolatba kerülnie a természettel” – magyarázza a szakember, hozzátéve: az is nehézséget jelent, hogy a gyerekek már kiskoruktól másféle, gyors és intenzív ingerekhez szoknak, így később nehezen tudnak lelassulni, szemlélődni a természetben. 

Óvoda- és iskolakertek: tananyag helyett élmények

Miközben az általános és középiskolások rengeteg elméleti tudást szereznek a növény- és állatvilágról, alig van kapcsolatuk a természettel – márpedig éppen ez lenne a környezeti nevelés egyik célja. „Ez egy évtizedek óta használt fogalom, éppen ezért ma már szerteágazó, de többek között az a célja, hogy az emberek a környezetükért felelősséget vállaló életmódot folytassanak, és visszataláljanak a természethez. Ez a kapcsolatépítés nagyon fontos, valamiféleképpen újra meg kell teremteni a természet és az ember közötti elvesztett kapcsolatot” – magyarázza Dr. Balog. 

Ebben már az is segítene, ha minél több óvodának és iskolának lenne saját közösségi kertje, amelyet a pedagógusok és a gyerekek együtt gondoznak, észrevétlenül kapcsolatba lépve a természettel, megtanulva a haszonnövények ápolását, megfigyelve a különböző növények fejlődését és az állatok életét. Az Apor oktatói, kutatói évek óta vizsgálják, hogyan lehet az tankerteket beilleszteni a pedagógiai munkába, milyen pozitív hatással lehet az iskolakert a diákok személyiségfejlődésére, hogyan alapozza meg környezettudatosságukat. „Az óvoda- és iskolakertben száraz ismeretek helyett élményeket adhatunk a gyerekeknek. Átélhetik, milyen az, amikor ők is tesznek valamit a természetért, például olyan növényeket ültetnek, amelyek sok beporzót vonzanak, vagy közösen sünbarát kertet hoznak létre” – emeli ki a főiskolai docens. 

Teremtésvédelem, zöld gondoskodás, környezeti nevelés

A szakember úgy látja, a környezeti nevelés elméleti hátterét kidolgozták az elmúlt évtizedekben, ám világszerte probléma a gyakorlati megvalósítás – hiszen azt szeretnénk „megtanítani” a gyerekeknek, amit sok esetben a felnőttek sem éreznek sajátjuknak. „Sokszor az alapvető ismeretek is hiányoznak: nem tudjuk, pontosan hogyan kerül az élelmiszer az asztalunkra vagy honnan érkezik az ivóvíz. Hogyan néz ki egy szennyvíztisztító, egyáltalán mitől tudják megtisztítani a vizet, és mitől nem? Ha ezekre a kérdésekre választ tudunk adni, azt is érteni fogjuk, miért érdemes akkor is környezetbarát tisztítószert venni, ha az valamivel drágább. És így hitelesebben tudjuk megfelelő irányba terelni a gyerekeket” – mondja. 

A pedagógusokat és segítő szakembereket képző Apor Vilmos Katolikus Főiskolán éppen ezért kiemelten foglalkoznak a környezeti neveléssel. Az ilyen témájú kurzusok jó ideje részét képezik a hallgatók tantervének, néhány éve pedig kötelező tantárggyá tették a teremtésvédelmet a csecsemő- és kisgyermeknevelő, az óvodapedagógus és a tanító szakosok számára. A környezeti nevelés számos módszertani kurzusnak is része, de a mentálhigiénés közösség- és kapcsolatépítés mesterszakon is kiemelt téma: a leendő szakemberek megismerhetik azokat a módszereket, gyakorlati lehetőségeket, amelyekkel az ember és a természet közötti kapcsolatot újra létre lehet hozni, akár felnőttekről, akár gyerekekről van szó. 

A főiskola emellett idén is meghirdette a zöld gondoskodás és digitális környezetpedagógia szakirányú továbbképzést, ahol olyan környezetpedagógiai szakembereket képeznek, akik pedagógiai, tanácsadói vagy terápiás munkájukban elsősorban a növény- és állatasszisztált módszerekre támaszkodnak, egyéni és csoportos foglalkozásokat szerveznek meg és bonyolítanak le. 

Forrás: Apor Vilmos Katolikus Főiskola

A rovat további cikkei

Ember és környezet

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.

Ember és környezet

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

Ember és környezet

Mennyi az elég?

Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...

Ember és környezet

A fészkesvirágzatú növények (Asteraceae) szerepe az emberi egészség védelmében

Az Asteraceae család, azaz a fészkesvirágzatúak a világ egyik legszélesebb elterjedésű és legfajgazdagabb növénycsaládja. Olyan növényeket sorolunk ide, mint a pongyola pitypang, a saláta, a cikória, a kamilla és az articsóka. E taxon egészségügyi jelentőségét vizsgálták a The Plants of the Asteraceae Family as Agents in the Protection of Human Health című tanulmány szerzői. Nagy diverzitásuk ellenére a legtöbb faj kémiai összetétele alapjaiban hasonló, a prebiotikus tulajdonságú inulinnak mindegyikük jó forrása. Emellett erős antioxidáns, gyulladáscsökkentő, antimikrobiális, vizelethajtó és sebgyógyító hatást is kifejtenek.

Ember és környezet

A katasztrofikus klímaváltozási szcenáriók kutatása

A klímaváltozással foglalkozó szakirodalom áttekintését is elvégző közleményben Luke Kemp és munkatársai (amerikai, kínai, brit, holland és német kutatók) kifejtik: bár a kulcsfontosságú Torontói Deklaráció már 1988-ban megállapította, hogy a klímaváltozás lehetséges következményeinél csak egy globális nukleáris háború következményei lehetnek rosszabbak...

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Van, ahová hajnali 3-kor érkeztek a revizorok

KUN J Viktória

A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.

Idegtudományok

Egymásra ható elmék

SZEMLE eLitMed

Az agyak közötti szinkronitás szintje – ami minél erősebb, annál nagyobb élvezettel jár – szociális állatoknál, így az embernél is, előre jelzi a kapcsolat minőségét, állítja a gyorsan növekvő új kutatási terület, a kollektív idegtudomány.

Egészségpolitika

Az egészségügy vergődik a túlzott centralizáció és a pénzhiány miatt

KUN J Viktória

Interjú Sinkó Eszterrel, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ egészségügyi közgazdászával. Meglátása szerint az egészségügy jelenleg „betegelhárító üzemmódban” dolgozik, zajlik az összeomlása.

Egészségpolitika

Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”

KUN J Viktória

„Ez egy veszélyes irány” – az eLitMednek nyilatkozó szakértőkkel értékeltük a jelenlegi helyzetet, illetve a most elfogadott salátatörvény részleteit.

Hírvilág

Test és lélek kapcsolata

Kónya Ilona klinikai szakpszichológus a daganatos megbetegedések, köztük az emlődaganat kialakulásának lélektani vonatkozásait, pszichológiai hatásait és az onkopszichológiai tudományág feladatait vizsgálja.