Rengeteget veszítünk azzal, hogy ma mindössze három növény, a rizs, a kukorica és a búza fogyasztásából származik a bevitt kalóriamennyiség 50%-a. Számtalan további ehető növényfaj létezik, melyek beltartalmi értéke igen különböző. A Planta folyóiratban megjelent, The potential of neglected and underutilized species for improving diets and nutrition című tanulmány szerzői amellett érvelnek, hogy az élelmiszerrendszereink és így az egészségünket megalapozó táplálkozásunk átalakítását segítené, ha több olyan növényt fogyasztanánk, melyeket jelenleg kis mértékben fogyasztunk. A ma domináns élelmiszerrendszerek környezeti és egészségügyi szempontból is rosszul teljesítenek. Bár nagy mennyiségű élelmiszert termelnek, mégsem eleget a tápanyaggazdag, növényi alapú élelmiszerekből, amelyek szükségesek lennének az egészségesebb és fenntarthatóbb étrendhez. Ugyanakkor számtalan olyan növényfaj és változat létezik, amelyek ma elhanyagoltak, alulértékeltek, pedig a nagyléptékben termelt növényekhez képest gyakran magasabb tápanyagtartalom jellemzi őket. Ezek a fajok és a bennük őrzött genetikai sokféleség nagy lehetőségeket tartogatnak az élelmiszer-biztonság javítása és a mikrotápanyagok hiánya által okozott „rejtett éhezés” csökkentése terén is. Az adatok azt mutatják, hogy magas szintű fajok közötti és fajon belüli változatosság jellemzi ezeket a növényeket beltartalmi érték szempontjából. Az újabb táplálkozási irányelvek ennek megfelelően sokféle faj és egy fajon belül sokféle változat fogyasztását javasolják. Az elhanyagolt és alulértékelt fajok többféle előnnyel járnak. Származási helyükön fontos részei a biokulturális örökségnek, gyakran nehéz körülményekhez alkalmazkodtak, és sokszor minimális külső anyag- és energiabefektetés mellett termeszthetők. Értékesek makro- és mikrotápanyag-bevitel szempontjából, valamint tápanyagként nem szolgáló bioaktív, egészséget támogató vegyületeket is tartalmaznak. Az egyik legnagyobb gátja az ilyen fajok modern élelmiszerrendszerekbe való beépítésének a mezőgazdasági, környezeti, egészségügyi és élelmezési szektorok szétválasztottsága és a különböző érintett aktorok közötti egyeztetés hiánya. Ez enyhíthető lenne például több szektort magában foglaló platformok létrehozásával, illetve a már létező szervek célzott megkeresésével. Fontos ugyanakkor az is, hogy az elhanyagolt és kihasználatlan fajok (neglected and underutilized species, NUS) beltartalmi, táplálkozási értékével kapcsolatos tudás tovább bővüljön. A tanulmány kiemeli, hogy nagy szükség lenne a tényszerű ismeretek és a szakpolitika közötti kapcsolat erősítésére és a koherensebb és koordináltabb cselekvésre lokális, nemzetállami és globális szinteken egyaránt. Számos módja lenne a NUS-ok népszerűsítésének. A közétkeztetésbe és a táplálkozási irányelvekbe való beépítésük, a biokulturális örökséghez, hagyományokhoz, identitáshoz és a fenntartható gasztronómiához kapcsolásuk mind elősegítené ezt. Továbbá lehetne segíteni például ösztönzőkkel a mezőgazdasági és élelmiszerrendszerek változatosabbá tételét, a már említett közétkeztetésen keresztül pedig van lehetőség a helyi, fenntartható és egészséges élelmiszerek termesztésének és fogyasztásának serkentésére. Szemlézte: Pribéli Levente Eredeti közlemény: Hunter, D., Borelli, T., Beltrame, D. M., Oliveira, C. N., Coradin, L., Wasike, V. W., ... & Tartanac, F. (2019). The potential of neglected and underutilized species for improving diets and nutrition. Planta, 250(3), 709-729.