A városok a pollenallergiák melegágyai. A különféle emberi környezetmódosító hatások, a melegebb klíma, a betelepített idegenhonos fajok magas aránya és a légszennyezés a városokban fednek át a legnagyobb mértékben. Az allergiás rhinitis prevalenciája a városokban magasabb és gyorsabban emelkedik, mint a vidéki területeken. Ezt részben a higiénia- vagy más néven biodiverzitás-hipotézissel magyarázzák: városokban kevesebb féle mikrobával és más allergénnel találkoznak az emberek az életük során, ami kedvez az allergiák kialakulásának. A légszennyezettség a tüdő szenzitivitásának növelésével és a pollenrészecskék allergenitásának növelésével fokozza a problémát, a városi hőszigethatás pedig tovább rontja a helyzetet. Van azonban még egy nagy különbség: egész más a növényközösségek összetétele a városiasabb, mint a természetközelibb élőhelyeken.

Az Ambio tudományos folyóiratban megjelent Grassland allergenicity increases with urbanisation and plant invasions című tanulmány szerzői azt vizsgálták, hogy a gyepek allergenitása hogyan függ a városias környezettől és az inváziós növényfajok jelenlététől. A kutatók Berlin környékén végezték a vizsgálatokat, többek között figyelembe vették az adott terület beépítettségét, az ott előforduló őshonos, régóta behurcolt (archeofiton) és újonnan megjelent fajok (neofitonok) előfordulását, illetve szakirodalmi ismeretek alapján az egyes növények és így a különböző növényközösségek allergenitását is megbecsülték.

A kutatásból kiderült, hogy az urbanizáció növekedésével a gyepek egyre allergénebbé válnak, mind az allergének diverzitása, mind pedig az allergén növények borítása szempontjából. Másrészt, hogy ez a növekedés jelentős részben összefügg az idegenhonos növényfajokkal. A behurcolt növények, elsősorban a neofitonok jellemzően az őshonos flóráénál nagyobb mértékben növelik az allergéncsaládok változatosságát. Mivel e növények gyakran késői virágzásúak, az elözönlött és városiasabb gyepek allergizáló időszakát jobban kitolják az őszbe, így meghosszabbítva az allergiás szezont. Az erősen városi környezetben található és neofitonok által nagymértékben elözönlött gyepek rendelkeztek a legmagasabb potenciális allergénértékkel. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezekben a gyepekben nem maguk a neofitonok voltak allergénebbek – inkább indikátorai voltak bizonyos élőhelyi sajátosságoknak, mint például az emberi zavarások nagyobb mértéke. Ezek a jellegzetességek elősegítik az olyan új növényközösségek létrejöttét, amelyek mind őshonos, mind behurcolt allergén hatású fajokban gazdagok.

Ahhoz, hogy az allergia szempontjából is kedvezőbb növénytársulások alakuljanak ki, fontos lenne az antropogén zavarások (talajbolygatás, intenzív kaszálás) csökkentése, illetve a szukcesszió elősegítése. Így a ruderális pionír, valamint az intenzíven kezelt pázsitok átalakulhatnának változatos, féltermészetes gyepekké. A kedvező kezelési gyakorlat a kaszálások éves számának csökkentése lenne, ami segíti a változatos növénytakaró fenntartását, a szukcessziós folyamatok során pedig a ruderális neofiton gyomok helyét bizonyos őshonos fajok vehetik át.

A városi allergiaproblémát tágabb kontextusba helyezve úgy tűnik, hogy a Berlinben megfigyelhető növekvő gyepi allergén diverzitás kevésbé aggasztó jelenség, mint a biodiverz városi zöldterületek általános csökkenése a városközpontban. Az allergiák súlyosbodását okozó tényezők, mint a légszennyezés és a hőszigethatás csökkentése fontosabb lehet, mint az allergén fajok eltüntetése. Ezek mérsékelhetők a városi zöldterületek kiterjedésének és komplexitásának növelésével, ami tehát egy több szempontból kedvező irány lenne.

Szemlézte:

Pribéli Levente

Eredeti közlemény:

Bernard-Verdier, M., Seitz, B., Buchholz, S., Kowarik, I., Lasunción Mejía, S., & Jeschke, J. M. (2022). Grassland allergenicity increases with urbanisation and plant invasions. Ambio, 1-17.