A haszonállatok, az emberek és a környezet egészsége egyaránt szorosan összefügg a növények sokféleségével és az ezzel kapcsolatos fitokémiai sokféleséggel. Az egészség szempontjából kedvező, ha az állatok táplálkozásának alapját fitokémiailag gazdag tájak jelentik, kedvezőtlen, ha egyszerű keverékekre, illetve monokultúrás legelőkre épül, vagy ha a takarmányozásban magas a gabonák aránya (high-grain rations) – az emberek számára pedig különösen kedvezőtlen a magas feldolgozottságú élelmiszerek fogyasztása.

A fito- és biokémiailag gazdag, egészséges étrendtől való eltávolodás 2,1 milliárd ember túlsúlyossá vagy elhízottá válásához járult hozzá és növelte a 2-es típusú cukorbetegség, a szívbetegségek és rákos megbetegedések előfordulását. Közvetett bizonyítékok támasztják alá a hipotézist, miszerint a növényevők fitokémiailag gazdag táplálkozása javítja a húsok és tejtermékek biokémiai sokféleségét, ami kapcsolatban áll az emberi és környezeti egészséggel – állítják a Frontiers in Nutrition szaklapban megjelent, Is Grassfed Meat and Dairy Better for Human and Environmental Health? című tanulmány szerzői.

A növényevők táplálkozásának részét képező fitokémiai anyagok sokféle szerepük egyikeként védik a húst és a tejtermékeket a fehérjeoxidációtól és a lipidperoxidációtól, amelyek alacsony fokú szisztémás gyulladásokat okoznak, és a szívbetegségekkel, valamint daganatos megbetegedésekkel is összefüggésbe hozhatók. E jelenség ellenére a vörös húsok fogyasztását kritizáló epidemiológiai és ökológiai kutatások nem tesznek különbséget az eltérő takarmányozási hátterű állati termékek között. A fitokémiailag gazdag étrend a növényevők számára és a biokémiailag gazdag étrend az emberek számára nem pusztán elsődleges összetevőket – mint energia, fehérje, lipidek, ásványi anyagok és vitaminok – tartalmaz, hanem úgynevezett másodlagos összetevők tízezreit is, ide értve többek között (de nem kizárólag) a fenolokat, terpenoidokat és alkaloidokat. Ezek, bár nagy mennyiségben problémásak lehetnek, mértékletes fogyasztás esetén kedvezőek az egészségre nézve. Az elsődleges és másodlagos összetevők közötti komplementaritások és szinergiák támogatják az egészséget, legyenek akár egy adott táplálék vagy többféle táplálékból álló étkezés, étrend alkotói. Jelentőségük a mikrobiommal is összefügg.

A szerzők kritikusak azokkal a megállapításokkal szemben, amelyek anélkül következtetnek a vörös húsok negatív élettani hatásaira, hogy figyelembe vennék az eltérő takarmányozási gyakorlatok jelentőségét, és azt, hogy az étkezések során bevitt növények (fűszerek, gyógynövények, zöldségek és gyümölcsök) összetevői hogyan befolyásolják a vörös húsok egészségre gyakorolt hatásait. Az étrend diverzitásának fontosságára példaként egyes vadászó-gyűjtögető népek egészségét említik, akik ugyan nagy mennyiségben fogyasztanak állati termékeket – köztük vörös húst is –, ezzel párhuzamosan viszont sokféle növényt is fogyasztanak. Az étrend mellett persze további életmódbeli tényezők is hatnak az egészségre. E példától függetlenül több tanulmány utal rá, hogy a zöldségek, gyümölcsök fogyasztása húsokkal egy étkezésen belül biokémiai interakciókon keresztül a legtöbb esetben támogatja az egészséget.

A gyepre alapozott állattartás – megfelelő megvalósítás esetén – számos ökológiai előnnyel is járhat, az ilyen rendszerek különböző tápanyag-körforgalma a globális szén- és vízkörforgalom szempontjából is kedvező lehet, és hozzájárulhat az élelmiszer-biztonsághoz. Ugyanakkor az, hogy egy állattartási rendszer gyepre alapozott, nem jelenti automatikusan azt, hogy az adott termék egészségügyi és ökológiai hatásai kedvezőek, illetve hogy biodiverz táplálékot kapnak az állatok.

Ezek az ismeretek segítenek felfedni, hogy hogyan kapcsolódik össze a táplálkozásunk a talajokkal és a növényekkel, állatokkal, valamint a környezetünkkel. A szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy az élelem, amit fogyasztunk, visszatükrözi a földdel, vízzel, levegővel való kapcsolatunkat. 

Szemlézte

Pribéli Levente

Eredeti közlemény

Provenza, F. D., Kronberg, S. L., & Gregorini, P. (2019). Is grassfed meat and dairy better for human and environmental health?. Frontiers in nutrition, 6, 26.