Idegtudományok

Új eredmények a neuroimmunológia területéről

2022. JÚLIUS 23.

Szöveg nagyítása:

-
+

Bár még gyerekcipőben jár az ideg- és az immunrendszer közötti kapcsolatok feltárása, a neuroimmunológia az elmúlt pár évben nemcsak a mikroglia-, T- és makrofágsejtek agyi szerepét, valamint az agy saját limfatikus rendszerét kezdi megismerni, de azokról az útvonalakról is kezd lehullani a lepel, amelyek révén a pozitív érzelmek lassítják a tumornövekedést vagy a negatív érzelmek pszichoszomatikus betegségeket okoznak. Az ideg- és az immunrendszer közötti kommunikáció dekódolása nemcsak az agyi, de a testi betegségek jobb megértését és gyógyítását eredményezheti, kezdi az elmúlt évek neuroimmunológiai kutatási eredményeit bemutató írását Diana Kwon. A Nature tudományos ismeretterjesztő szerzője összefoglalja az elmúlt évtizedek eredményeit: ma már tudjuk, hogy az agynak saját immunsejtjei vannak (a gliasejtek), ismert, hogy a koponyacsonti csontvelőben T-sejtek keletkeznek, és az is kiderült, hogy a kemény agyburok külső felszínén lévő nyirokerek az agy saját limfatikus rendszerét alakítják ki, amiben többek között meningealis makrofágok keringenek. A neuroimmunológia iránti tudományos érdeklődés olyannyira megnőtt az elmúlt évtizedben, hogy míg 2010-ben kevesebb mint 2000 szakcikk jelent meg a témában, tavaly már több mint 10 000, és az utóbbiak között számos tanulmány nagy jelentőségű felfedezést ismertetett. Ezeknek a felfedezéseknek köszönhetően ma úgy gondoljuk, hogy az agynak különleges immunműködése van, és teljesen idejétmúlt az az elképzelés, hogy az agy az immunrendszer elől elzárt, immunprivilegizált zóna volna. „Furcsa, hogy korábban szinte minden kutató azt képzelte, hogy egy olyan fontos szervnek, mint az agy, nincs immunvédelme”, nyilatkozta a Nature-nek Michal Schwartz, aki munkatársaival még az 1990-es évek végén kimutatta, hogy a központi idegrendszer akut sérülése után kétféle immunsejt is védi a neuronokat a pusztulástól (T-sejtek és makrofágsejtek). 2008-ban kiderült, hogy immunrendszermentesre génmódosított egerekben jóval gyorsabban fejlődnek ki a neurodegeneratív betegségek, míg az immunrendszer helyreállítása lelassítja ezek (pl. amiotrófiás lateralsclerosis, Alzheimer-kór) progresszióját. Alzheimer-kórosokat vizsgálva Tony Wyss-Coray és munkatársai 2020-ban kimutatták, hogy cerebrospinalis folyadékukban és agyhártyáikban megnövekedett számban vannak jelen a T-sejtek, amik Michal Schwartz egérmodelles vizsgálatai szerint segítik az amiloid plakkok eltávolítását, és javítják a kognitív teljesítményt. Jonathan Kipnis és munkatársai 2021-es tanulmányából pedig megtudhatjuk: a koponyacsont csontvelőjében sérülés vagy patogének jelenlétében immunsejtek termelődnek. Kipnis a Nature-nek nyilatkozva elmondja: szerinte a koponyacsontban termelődő immunsejtek szelídebbek, mint a test többi részén keletkezők, és inkább szabályozzák az immunválaszt, nem támadásra ingerlik a többi immunsejtet. Az agyi makrofágsejtek szakértőjének tartott Kipnis reményei szerint, ha meg tudjuk akadályozni a test többi részén keletkezett immunsejt agyba jutását, azzal enyhíteni lehet majd a sclerosis multiplexhez hasonló betegségek tüneteit, illetve fordítva: ha elő tudnánk segíteni ezek agyba lépését, azzal hozzájárulhatnánk az agytumorok gyógyulásához. Egyébként Kipnis és munkatársai voltak azok is, akik 2015-ben felfedezték az agy saját limfatikus rendszerét. Beth Stevens és munkatársai a mikrogliasejtek agyfejlődésben betöltött szerepét tanulmányozva részt vettek annak kiderítésében, hogy a mikroglia az agyfejlődés során a felesleges neuronalis kapcsolatok felszámolását végzi (pruning), és ennek a folyamatnak a hibái agyfejlődési zavarokhoz vezetnek. Ehhez kapcsolódik, hogy Kipnis és Schwartz kollégáikkal azt is kimutatták, hogy az agyhártyákban lévő immunsejtek rendellenességei egerekben a tanulás és szociális viselkedés problémáit eredményezik – a kutatók szerint elképzelhető, hogy normálesetben a kritikus agyfejlődési periódusban az agyhártyákból T-sejtek vándorolnak be az agyba, és segítik a pruningot végző gliasejtek érését. Az agyi immunsejtek valószínűleg citokinek révén kommunikálnak; az mindenesetre régóta ismert, hogy a fertőzések során felszabaduló citokinek képesek a viselkedés megváltoztatására, befolyásolják az alvást, a memóriát, a tanulást. 2016-ban pedig Gloria Choi és munkatársai azt bizonyították, hogy terhes egerek citokinszintjének növelése hatására megváltozik az utódok agyműködése, és autizmusszerű viselkedés alakul ki bennük. 2018-ban Asya Rolls és csapata az érzelmek, az immunitás és a tumorok közötti kapcsolatot tárta fel: bemutatták, hogy a pozitív érzelmek és a motiváció működésében részt vevő agyi régió, a ventralis tegmentalis area neuronjainak aktiválásával felerősödik az immunválasz, és csökken a tumornövekedés. Mint a Nature Communications-ben megjelent tanulmányukban Rollsék kifejtik: ezáltal egy olyan fiziológiás mechanizmust fedeztek fel, aminek révén a beteg pszichológiai állapota befolyásolni képes az antitumor-immunitást és a rákos betegség progresszióját. 2021-es Cell-tanulmányukban pedig Rolls és munkatársai arra mutattak rá, hogy a többek között az érzelemszabályozásban és a testi érzetek feldolgozásában közreműködő inzularis cortex neuronjai aktívak bélgyulladás – colitis – esetén, és az inzularis cortex neuronjainak aktiválásával Rollsék képesek voltak aktiválni az intestinalis immunválaszt. Rolls szerint a neuronok immunológiai memóriája evolúciósan előnyös, hiszen ha olyan szituációba kerülünk, amiben korábban patogénekkel találkoztunk, ezek a neuronok beindítják az immunválaszt. A Nature-nek nyilatkozva Rolls azonban azt is hozzáteszi, hogy bizonyos esetekben ez a memóriaműködés maladaptív lehet, és a szükségtelenül beindított immunválasz lehet az a mechanizmus, ami a pszichoszomatikus betegségek hátterében áll: mintegy feltételes reflexként így befolyásolhatják a pszichológiai állapotok negatív irányban az immunválaszt. Mindezek a felismerések már terápiás megközelítést is eredményeztek: Rollsék egérkísérletekben kimutatták, hogy ezeknek a gyulladásasszociált neuronoknak a gátlása csökkenti a colitis súlyosságát. A neuroimmunológusok jelenleg azt vizsgálják, hogy Crohn-beteg, illetve psoriasisban szenvedő embereknél noninvazív módszerrel gátolva ezeket a neuronokat enyhülnek-e a betegség tünetei. Szemlézte: Kazai Anita dr. Eredeti közlemény: Kwon, D. (2022). Guardians of the brain: how a special immune system protects our grey matter. Nature, 606(7912), 22-24.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Idegtudományok

A drogok hatása az agyra

A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.

Idegtudományok

Kortikoszteroidkezelés neuritis vestibularisban

A vizsgálat eredménye szerint kevés bizonyíték szól a szteroidok használata mellett akut neuritis vestibularis esetén. A meglévő bizonyítékok alapján a klinikailag fontos kimenetelek és az objektív vestibularis funkciós kimenetelek között nincs szoros kapcsolat: a DHI-skálán mért rokkantságban egy hónap múlva nem volt szignifikáns különbség a placebo és a szteroid között, a kalorikus tesztek ugyanakkor jobb vestibularis funkciót mutattak ugyanebben az időpontban a szteroiddal kezelt betegek körében. Megjegyzendő, hogy a kalorikus teszt a lateralis (horizontális) félkörös ívjárat, így az ezt beidegző nervus vestibularis superior működéséről ad információkat, a neuritis vestibularisban ugyanakkor a nervus vestibularis inferior is érintett lehet, noha ennek izolált érintettsége csupán az esetek 2,3%-ában igazolható.

Idegtudományok

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Idegtudományok

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Idegtudományok

Klinikai döntéshozatal MOG antitest-asszociált betegségben

A szenzitív és specifikus sejtalapú esszék kifejlesztésével a humán myelin-oligodendrocyta glikoprotein (MOG) ellenes IgG-antitestek kimutatása lehetővé tette az anti-MOG antitest-asszociált betegség (anti-MOG antibody-associated disease, MOGAD) és az egyéb demyelinisatiós betegségek elkülönítését. A MOGAD, az aquaporin-4-asszociált neuromyelitis optica spektrum betegség (AQP4-NMOSD) és a sclerosis multiplex (SM) megkülönböztetését a betegségek különböző kórélettani háttere, klinikuma, terápiás és prognosztikus következményei egyaránt indokolják.

Kapcsolódó anyagok

Idegtudományok

Gondolattal működtetett gépek

A neuralis aktivitást dekódoló, koponyába implantált agy – számítógép-interface nemcsak a paralízisben szenvedők mozgását és beszédét segíti, de új felfedezések is születnek általa az agy anatómiájával és működésével kapcsolatban.

Idegtudományok

Neurológiai és pszichiátriai betegségek kezelése ketogén diétával

SZEMLE eLitMed

A 21. század kezdete óta exponenciálisan nő a ketogén diétával foglalkozó publikációk száma. A ketózis neurológiai betegségeket javító hatása már randomizált vizsgálatokban is bizonyítást nyert.

Ember és környezet

A ftalátok hatása a női reproduktív egészségre

Egy az Environmental Health Perspectives szaklapban nemrég megjelent tanulmány a ftalátok női reproduktív egészségre gyakorolt hatásának vizsgálatáról számol be. Mivel a témakörben napvilágot látott kutatási eredmények nem egyértelműek, a kutatók célja az volt, hogy hozzájáruljanak az ellentmondásos eredmények tisztázásához.