Főleg a Cannabis/kender hatóanyagainak idegrendszeri működéséről és neurológiai, pszichiátriai kórképekben kifejtett terápiás hatásairól volt szó a második magyarországi Orvosi Kannabisz Konferencián, aminek első napján a szakemberek, második napján a betegek és a laikus érdeklődők nyelvén folyt a kommunikáció. A Magyar Orvosi Kannabisz Egyesület által szervezett konferenciára - Cannabicum – 2018. őszén Budapesten került sor. Mint megnyitójában az egyesület elnöke, Szelestei Miklós elmondta, a cél többek között az volt, hogy a szakembereket megismertessék a kannabisz széles körű gyógyászati lehetőségeivel, és társadalmi egyeztetést kezdeményezzenek a Magyar Orvosi Kannabisz Program kidolgozásának lehetőségeiről. Konferencia-beszámolónkban elsősorban a neurológia területét érintő eredményeket ismertetjük. Sárosi Péter történész, drogpolitikai szakértő történelmi áttekintést adott az orvosi kannabisz magyarországi használatáról, aminek első hivatalos nyomát a Molnár János-féle, 1814-es Orvosi törvényben (1) találhatjuk. Sárosi kifejtette: az 1860-as években több magyar orvosi szaklap ajánlotta a kendert (vagy a kendervirág gyantáját, a hasist) szamárköhögésre, csúzra, majd az 1871-es Magyar Gyógyszerkönyv szerint a virág alkoholos kivonatát orvosi vényre adhatták ki a patikusok álmatlanság, migrén, köszvény, dühroham, szénanátha vagy angina pectoris kezelésére. Az Orvosi Hetilapban hirdetett Grimault-féle kannabisz-cigaretta asztma ellen volt használatos, erről azonban Tóth Lajos 1881-ben azt derítette ki, hogy nem kannabiszt, hanem atropint tartalmaz (a doktor saját laborjában vizsgálta be a terméket). Miután 1930-ban a Genfi Egyezmény illegálisnak minősítette a kendert, az 1934-ben a Magyar Gyógyszerkönyvből is kikerült. Mint Sárosi kiemelte, ennek ellenére mára megoldódtak azok az orvosi szempontú problémák, amelyek korábban nehezítették a kender medikális felhasználását. Így ma már védekezni tudunk a kiszámíthatatlan minőségű termékek ellen, a minőségbiztosítás modern módszerei lehetővé teszik a korszerű gyártási, raktározási és fogyasztási módokat (ez utóbbi pl. az égéstermékek felszabadulásának elkerülését lehetővé tevő vaporizálás), ismerjük a kender hatóanyagainak hatásmechanizmusát, és a herbális medicinák újra növekvő felhasználása mellett az is úgy tűnik, a legalizálást követően nem nő a kender abuzív fogyasztása. Pavel Pachta kábítószer-szabályozási szaktanácsadó többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy 2017-ben a WHO drogfüggőséggel foglalkozó szakértői bizottsága (Expert Committee on Drug Dependence/ECDD) megállapította, nincs értelme annak, hogy a kender nem pszichotróp hatóanyagát, a CBD-t (cannabidiol) a nemzetközi kábítószer-egyezmények szerint kezeljük. Pachta hozzátette, hogy a kender terápiás felhasználásának jelenleg tapasztalható reneszánszát a gyógyszeripar indította: a növényben legnagyobb mennyiségben előforduló pszichotróp hatóanyag, a THC (tetrahydrocannabinol) szintetikus mását az FDA 1985-ben törzskönyvezte dronabinol (Marinol) néven, a HIV és a kemoterápia mellékhatásaként jelentkező étvágytalanság csökkentésére; 1986-ban egy szintetikus THC-analóg kapott engedélyt (nabolin/Cesamet) antiemetikus és neuropátiás fájdalomcsökkentő indikációban; 2010-ben megjelent a növényi alapú Sativex, ami 1:1 arányban tartalmaz THC-t és CBD-t a szklerózis multiplex izomgörcseinek enyhítésére (700 Euro/3 dózis), és 2018-ban a CBD tartalmú Epidiolex egyes más gyógyszerekkel nem kezelhető epilepszia-formák kezelésére (30 000 USD/év). A gyógyszeripar mellett a betegek körében is beindult az orvosi kenderrel kapcsolatos érdeklődés, és számos országban lehetővé vált a „compassionate use”: az együttérző felhasználás 1992-ben indult Izraelben, 1996-ban Kaliforniában, 2001-ben Kanadában (1g/5USD), 2017-től pedig Német- és Csehországban juthatnak gyógyszerkönyvi minőségű kannabiszhoz a betegek (ez utóbbiban 1g/7USD). Gregor Zorn orvosi kannabisz tanár, kannabinoid terápiás tanácsadó, aki az Európai Unióban indult első orvosi kannabisz posztgraduális képzésben is oktat (a képzés a Padovai Egyetem Orvosi Iskolájának idegtudományi tanszékén indult 2017-ben), társasági tagságai révén a témába vágó tudományos szervezeteket is bemutatta: a szakember az Európai Kannabinoid Terápia Egyesület (ECTA) társalapítója, és tagja a Nemzetközi Kannabinoid Gyógyszerészet Szövetségének (IACM) és a Nemzetközi Kannabinoid Kutató Társaságnak (ICRS) is. A biológus Zorn azzal indokolta az idegtudományi tanszék orvosi kannabisz képzésben betöltött szerepét, hogy az endokannabinoidokból (EC), a kannabinoid receptorokból és a kannabinoidok lebontásáért felelős enzimekből álló endokannabinoid rendszer (ECR) különösen aktív a központi idegrendszerben: az 1-es típusú kannabinoid receptor (CB1 R) a legnagyobb mennyiségben előforduló G-protein-kötött receptor az agyban. Nem meglepő tehát, hogy az endokannabinoid rendszer szabályozási zavara számos betegségben megfigyelhető: többek között neurodegeneratív betegségekben, motoros diszfunkciókban, hangulatzavarokban, szkizofréniában, autizmusban, retinopátiában, neuroendokrin zavarokban, elhízásban írták le az ECR kóros eltéréseit, míg konkrétan klinikai endokannabinoid hiányt (Clinical Endocannabinoid Deficiency/CED) mutattak ki pl. migrén, fibromialgia, fantomfájdalom, poszttraumás stressz betegség (PTSD) során (2). Néhány a CB1 receptorok ingerlésével elérhető számos hatás közül: fájdalomcsillapító, gyulladásgátló, neuroprotektív, antibakteriális, antineoplasztikus, antiemetikus, viszketésgátló, bronchodilatator és étvágynövelő hatás. A kannabisznak ezernél is több aktív összetevője van (szekunder metabolitok): 2016-ig 144 féle kannabinoidot, többszáz féle terpént és flavonoidot mutattak ki a növényből (3); a hatóanyagok egymással szinergikus kölcsönhatásban működnek. Bilkei-Gorzó András biokémikus, fiziológus, a Bonni Egyetem Molekuláris Pszichiátria Intézetének neuromodulátor-kutatója elmondta: munkatársaival már 2005-ben kimutatták, hogy a csökkent kannabinoid jelátvitel gyorsuló agyi öregedést eredményez, míg 2015-ben egérkísérletekben úgy találták, hogy a kannabinoid rendszer aktivitásának fokozása előnyös hatással van az öregedő agyra, többek között javítja a tanulóképességét (4). Figyelembe véve az öregedési folyamatok és a kannabinoidok hatásának hasonlóságát egerekben és emberekben, hasonló hatásokra számíthatunk embereknél is, fejtette ki az öregedéskutató, és hozzátette: spanyol kutatók vizsgálatai szerint (5) a THC alkalmas lehet az Alzheimer-kór megelőzésére, míg a THC+CBD a kifejlődött kórkép egyes tüneteinek kezelésére (5). Zeller Judit, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa ismertette, hogy milyen lépések szükségesek ahhoz, hogy egy beteg Magyarországon THC tartalmú gyógyszert kaphasson (ez eddig mindössze két beteg esetében sikerült): indikáción belüli orvosi javaslat után OGYEI engedély iránti és egyedi importkérelmet kell benyújtani, majd a TB-támogatást is kérvényezni lehet (ez utóbbit eddig hazánkban nem kapta meg egy beteg sem). A jogász-pszichológus hozzátette, fontos volna elérni, hogy a betegek ne csak sokadik vonalban (pl. az opiátok súlyos mellékhatásainak kialakulása után) juthassanak hozzá a fájdalomcsillapító vagy antiepileptikus, szklerózis multiplexben izomgörcsoldó kezeléshez, hanem már első vonalban is. Gil Lewitus, az izraeli Technion Rákbiológiai és Kannabinoid Kutatási Laboratóriumának kutatója kifejtette, hogy a kannabisznak világszerte kb. 2000 féle kultivárja (ember által nemesített fajtája) van forgalomban, Izraelben ezekből 90 féle kapható orvosi kannabisz programok keretében (2016-os adat szerint ezekben Izraelben 25 000 beteg vesz részt). A fajták eltérő genetikájuk, valamint az eltérő termesztési feltételek miatt igen különböző hatóanyag-összetételűek lehetnek. A különböző hatóanyag-profilú fajták más-más kórképek esetén hatékonyak, azaz a kannabisz-medikációt személyre kellene és lehetne szabni. Fontos lenne a különböző fajták kutatása, Lewitus laborja egyelőre 13 kultivár részletes profilírozását végezte el, és kérdőíves felmérések révén gyűjtik a betegektől a kannabisz-fajták hatásaival kapcsolatos információt (infonabis.com). A neuroimmunológus az autizmus példáján keresztül mutatta be a fajták különböző hatását: a magas CBD-tartalmú kultivárok nyugtató hatásuk miatt segítik a kommunikációt, a magas THC-tartalom az aktivitást fokozza, egyéb kannabinoid- vagy terpén-tartalom pedig az agressziót mérsékli, így pl. a magas CBD-tartalmú fajtáknak is igen különböző hatásuk lehet. Figyelemhiányos hiperaktivitási zavar (ADHD), valamint alvászavar kezelésére is olyan fajtákat használnak, amelyekben magas a THC- és a CBD-tartalom egyaránt. Maga a CBD egyébként több mint 40 receptort és enzimet befolyásol (csak tavaly két új receptorát fedezték fel), és a molekulának az antikonvulzív hatás mellett antipszichotikus hatása is van, továbbá közepesen erős bizonyítékok támasztják alá, hogy használatával jobb gyógyulás érhető el az agy sérülése (trauma, intrakraniális vérzés) után. Mivel a CBD akadályozza a gyógyszerek felének lebontásában közreműködő Citokróm P450 működését, fogyasztása 2 órával a többi gyógyszer bevétele előtt ajánlott. Kardos Tamás kulturális antropológus, filozófus, a TASZ drogpolitikai szakértője, a 2016-os első magyarországi Gyógyászati Kannabisz Konferencia főszervezője ismertette Cseh-, Lengyel- és Németország, valamint Anglia orvosi kannabisz programjait (amit Csehországban pl. 2015 óta a társadalombiztosítás is finanszíroz). Mint Kardos hozzátette, Magyarországon nemcsak orvosi kannabisz program nincs, de az OGYEI legutóbbi, 2018. augusztusi döntése során a CBD tartalmú termékek forgalmazását sem engedélyezte, így a betegeknek a táplálékkiegészítő minősítésű CBD-olajokat is külföldről kell beszerezniük (a CBD-olajat a kannabisz-virágból állítják elő különböző kivonási technikák révén; a kivonás során a THC- és a terpéntartalom megsemmisül, így a végeredmény nem tartalmaz illegális pszichotróp hatóanyagot, illetve a THC-tartalom nem érheti el a 0,2%-ot). Az EU-országok betegei körében az elmúlt években számos kórkép kezelésében is divatba jött a CBD-olaj használata, a piacon egyre nagyobb pénzösszegek mozognak, azonban a kapható termékek igen különböző minőségűek és különböző hatóanyag-tartalmúak. Radmila Pavlovic és munkatársai az uniós piacon kapható CBD-termékekből 14-nek a minőségellenőrzését végezték el, és azt találták, hogy kilenc olaj esetében is lényegesen eltért a feltüntetett és a valódi CBD-tartalom (6). A drogpolitikai szakértő előadása zárásaképp kifejtette: az Európai Parlament 2018-ban ajánlást fogalmazott meg az EU számára, amelyben arra kérik a döntéshozókat, segítsék a még mindig előítéletekkel szembesülő kannabinoid-kutatást, és tegyék lehetővé a kannabisz társadalombiztosítás által támogatott orvosi célú felhasználását első vonalban is. dr. Kazai Anita eLitMed.hu 2019. január 8. (1) Orvosi törvény, mellyet a két ns. magyar haza hasznára készített Molnár János, https://real-r.mtak.hu/871/ (2) Russo E. B. (2016). Clinical Endocannabinoid Deficiency Reconsidered: Current Research Supports the Theory in Migraine, Fibromyalgia, Irritable Bowel, and Other Treatment-Resistant Syndromes. Cannabis and cannabinoid research, 1(1), 154-165. doi:10.1089/can.2016.0009 (3) Hanuš, L. O., Meyer, S. M., Muñoz, E., Taglialatela-Scafati, O., & Appendino, G. (2016). Phytocannabinoids: a unified critical inventory. Natural product reports, 33(12), 1357-1392. (4) Bilkei-Gorzo, A., Albayram, O., Draffehn, A., Michel, K., Piyanova, A., Oppenheimer, H., ... & Bab, I. (2017). A chronic low dose of Δ 9-tetrahydrocannabinol (THC) restores cognitive function in old mice. Nature Medicine, 23(6), 782. (5) Aso, E., Sánchez-Pla, A., Vegas-Lozano, E., Maldonado, R., & Ferrer, I. (2015). Cannabis-based medicine reduces multiple pathological processes in AβPP/PS1 mice. Journal of Alzheimer's Disease, 43(3), 977-991. (6) Pavlovic, R., Nenna, G., Calvi, L., Panseri, S., Borgonovo, G., Giupponi, L., Cannazza, G et al. (2018). Quality Traits of "Cannabidiol Oils": Cannabinoids Content, Terpene Fingerprint and Oxidation Stability of European Commercially Available Preparations. Molecules (Basel, Switzerland), 23(5), 1230. doi:10.3390/molecules23051230