A Homo sapiens és a pszichoaktív növények közötti kapcsolat
2020. JÚLIUS 29.
2020. JÚLIUS 29.
Szöveg nagyítása:
A pszichoaktív növények fogyasztásának az emberré válásban, az emberi kultúra kialakulásában játszott alapvető szerepét mutatják be az Akadémiai Kiadó gondozásában kiadott angol nyelvű folyóirat, a Journal of Psychedelic Studies 2019 végén megjelent különszámának tanulmányai. Ahogy a legfrissebb archeológiai, archeogenetikai és neuropszichológiai, neurofenomenológiai eredményeket tárgyaló cikkeket felvezető, összefoglaló írásában (Evidence for entheogen use in prehistory and world religions) a lap egyik szerkesztője, Michael Winkelman írja: a humán szerotonerg rendszer jóval érzékenyebb a pszichoaktív/pszichedelikus/enteogén szerekre (pl. erősebb receptorkötés, nagyobb válasz), mint a nem-humán főemlősöké, pl. a csimpánzoké, ami azt bizonyítja, hogy ezek a szerek az ember evolúciója során jelentős környezeti tényezőként hatottak az agyunkra. A humán szerotonerg rendszer nagyobb érzékenysége arra utal, hogy a történelem előtti időkben kezdődő pszichedelikum-használat túlélési előnyt jelentett az ember számára, hiszen azok az őseink szelektálódtak és szaporodtak tovább, akik megnövekedett kapacitással tudták hasznosítani a neurotranszmitterek exogén analógjait. A sokezeréves pszichoaktív növény- és gombafogyasztás révén kialakuló fizikális, kognitív és emocionális hatások továbbformálták az emberi agy speciális jellegzetességeit, neurotranszmitter rendszerét és az emberi faj pszichológiáját. A pszichoaktív növények és gombák (egyes helyeken állati eredetű pszichoaktív anyagok) fogyasztása a vadászó-gyűjtögető ősökre általánosan jellemző sámánisztikus rendszerekben központi jelentőségre tett szert, és az ezzel járó rituális aktivitás az emberi adaptáció és evolúció számos aspektusára (pl. létfenntartás, társadalmi szerveződés, gyógyítás/gyógyulás, kozmológia, szimbolikus gondolkodás) döntő hatást gyakorolt. Víziókat és entheogén élményt számos különböző osztályba tartozó növény képes kiváltani, az idegrendszerre ható növényi molekulák nemcsak a szerotoninrendszerre, de a többi neurotranszmitter rendszerre is hatnak (dopamin, endokannabinoid, GABA, muszkarin): a víziók és entheogén élmények az emberi idegrendszer veleszületett tulajdonságain alapulnak. A pszichoaktív növények széles körű prehistorikus használatát végeredményben nem is számos különféle pszichofiziológiai hatásuk indokolja, inkább az a közös hatásuk, hogy tudatállapot-változást eredményeznek. A pszichoaktív növények rituális környezetben történő fogyasztása hatására a tudat integratív állapotba kerül (ennek fiziológiai jelei többek között a paraszimpatikus dominanciára váltás, a jobb agyfélteke-domináns működésre váltás, a frontális agyi aktivitásról az ősibb agyterületek felé történő eltolódás), írja Winkelman, és mint a különszám tanulmányai bemutatják, legalább 50.000 évre visszakövethető, világszerte elterjedt használatukat is ez az integratív, entheogén funkció indokolta. A pszichoaktív növények entheogén célú használata nemcsak a sámáni tradícióban, de a későbbiekben a nagy világvallások (hinduizmus, buddhizmus, júdaizmus, kereszténység, iszlám, mormon vallás) kialakulásában, rituáléiban is központi szerepet játszott-játszik (ezt a különszám több tanulmánya tárgyalja), vagyis a pszichoaktív növények a kulturális evolúcióra is óriási hatással bírnak. E növények és gombák azonnali, valamint megfelelő körülmények közötti jelentős és tartós pozitív hatása pedig a mai terápiás pszichedelikus forradalmat indokolja (többek között antidepresszáns, addikcióellenes és gyulladásgátló hatás). A különszám egyik tanulmánya, Giorgio Samorini írása (A Homo sapiens és a pszichoaktív növények közötti kapcsolat) a pszichoaktív növények fogyasztásával kapcsolatos legrégebbi archeológiai adatokat, illetőleg az ezekkel kapcsolatos legújabb tudásunkat foglalja össze. Mint Samorini kifejti: a növények gyors lebomlása miatt igen ritka paleobotanikai leleteknél először azt kell tisztázni, hogy a pszichoaktív növényi maradvány emberi használatban volt-e, majd azt, hogy valóban pszichoaktív céllal alkalmazták. Ennek során a növényi maradványok kémiai elemzésén túl direkt és indirekt bizonyítékokat használnak (pl. metabolitok kimutatása hajból és csontból, specifikus markeranyagok kimutatása kerámiafelszíneken, növénygenetikai vizsgálatok az ember általi terjesztés kimutatására; a növényi drogok feldolgozását és szervezetbe juttatását lehetővé tevő eszközmaradványok vizsgálata, ceremoniális és temetkezési helyszínek indirekt adatai, illetve ikonográfiai és irodalmi bizonyítékok). A tanulmány bemutatja a legrégebbi tárgyi bizonyítékokat, de hangsúlyozza, hogy az emberi pszichoaktív szerhasználat természetesen ezeknél a dátumoknál jóval régebbi. 13 ezer évvel ezelőtt, a neolitikus korban már bizonyosan általánosan elterjedt volt a pszichoaktív szerhasználat. A legelső, minden bizonyítási kívánalmat kielégítő lelet a mai Izrael területéről származik (Mount Carmel), ahol i.e. 11.000 körül sört állítottak elő. A legújabb tudományos ismeretek szerint egyébként az alkoholos ital előállítása és annak rituális felhasználása volt az a hajtóerő, ami miatt beindult a vad gabonák betakarítása majd a gabonatermesztés, a gabona étkezési célú felhasználására csak többezer évvel ezután került sor. A sör után időben az Óvilágban a kender pszichoaktív célú felhasználása következett (a cikk az Újvilágra nézvést egy külön listát közöl), erre nézve i.e. 8200-ból, a mai Japán területéről vannak az első minden igényt kielégítő bizonyítékok, míg Európából Romániából, az i.e. 6-7. évezredből (Cucuteni B neolitikus kultúra). A sorban a harmadik a bétel: az i.e. 8. évezredből származó leletek szerint ekkor Thaiföldön már fogyasztották a stimuláns hatású növényt. A hioszciamint, szkopolamint és atropint tartalmazó bolondító beléndek a negyedik: az i.e. 6-7. évezredben Egyiptomban már bizonyítottan használták, és mint Samorini megjegyzi: az ősi időktől fogva elterjedt volt Európában a beléndek-alkaloidákkal felturbósított sör használata. Az ötödik a vizililiom: a Nymphaea-fajok pszichoaktív hatását a későbbiekben két ősi magaskultúra is hasznosította (maják és egyiptomiak), azonban a neolitikus Egyiptom vizililiom-használatára már i.e. 6.000-ből van bizonyíték. A hatodik a pszilocobin tartalmú gombák: a Szahara-sivatagban található festmények szerint i.e. 6.000 és 4.500 között e ma száraz területen már rituális célra használták e pszichedelikus hatású gombákat. A tanulmány részletesen tárgyalja az Óvilág első 20, az Újvilág első 15 pszichoaktív felhasználást igazoló növényi leletét. Eredeti közlemények: Winkelman M. Introduction: Evidence for entheogen use in prehistory and world religions. Journal of Psychedelic Studies. 2019 Jun;3(2):43-62. Samorini G. The oldest archeological data evidencing the relationship of Homo sapiens with psychoactive plants: A worldwide overview. Journal of Psychedelic Studies. 2019 Jun;3(2):63-80. Szemlézte: Kazai Anita dr.
Idegtudományok
A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.
Idegtudományok
A vizsgálat eredménye szerint kevés bizonyíték szól a szteroidok használata mellett akut neuritis vestibularis esetén. A meglévő bizonyítékok alapján a klinikailag fontos kimenetelek és az objektív vestibularis funkciós kimenetelek között nincs szoros kapcsolat: a DHI-skálán mért rokkantságban egy hónap múlva nem volt szignifikáns különbség a placebo és a szteroid között, a kalorikus tesztek ugyanakkor jobb vestibularis funkciót mutattak ugyanebben az időpontban a szteroiddal kezelt betegek körében. Megjegyzendő, hogy a kalorikus teszt a lateralis (horizontális) félkörös ívjárat, így az ezt beidegző nervus vestibularis superior működéséről ad információkat, a neuritis vestibularisban ugyanakkor a nervus vestibularis inferior is érintett lehet, noha ennek izolált érintettsége csupán az esetek 2,3%-ában igazolható.
Idegtudományok
Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.
Idegtudományok
A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.
Idegtudományok
A szenzitív és specifikus sejtalapú esszék kifejlesztésével a humán myelin-oligodendrocyta glikoprotein (MOG) ellenes IgG-antitestek kimutatása lehetővé tette az anti-MOG antitest-asszociált betegség (anti-MOG antibody-associated disease, MOGAD) és az egyéb demyelinisatiós betegségek elkülönítését. A MOGAD, az aquaporin-4-asszociált neuromyelitis optica spektrum betegség (AQP4-NMOSD) és a sclerosis multiplex (SM) megkülönböztetését a betegségek különböző kórélettani háttere, klinikuma, terápiás és prognosztikus következményei egyaránt indokolják.
Idegtudományok
Az agyak közötti szinkronitás szintje – ami minél erősebb, annál nagyobb élvezettel jár – szociális állatoknál, így az embernél is, előre jelzi a kapcsolat minőségét, állítja a gyorsan növekvő új kutatási terület, a kollektív idegtudomány.
A magányosság 1,4-szeresre növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, míg számos gyógyszer szedése csökkenti, még több gyógyszer pedig növeli incidenciáját.
Klinikum
A csecsemőkori amnézia rejtélye azt sugallja, hogy a fejlődő agyban másképp működik a memória. Bármennyire is valóságosnak tűnnek, becsben őrzött legkorábbi emlékeink valószínűleg fényképek láttán vagy a szüleink elmesélése alapján alakultak ki, írja a Science folyóirat.
Idegtudományok
A neuralis aktivitást dekódoló, koponyába implantált agy – számítógép-interface nemcsak a paralízisben szenvedők mozgását és beszédét segíti, de új felfedezések is születnek általa az agy anatómiájával és működésével kapcsolatban.
Hírvilág
Az emberi agy semmihez sem hasonlítható, lenyűgöző tulajdonságai kimeríthetetlen kutatási területet biztosítanak a szakembereknek. Az egyik legújabb felfedezés az agy rugalmasságára, fejleszthetőségére vonatkozik.
Több ezer ehető növényfajból alig néhányra épül az élelmezésünk, ami egészségügyi és élelmiszer-biztonsági szempontból is baj
Közel 600 növényfaj halt ki
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
Klinikum
Véletlen folytán, egy egyszerű vérvétellel derülhet ki az egyik legsúlyosabb gyerekbetegség5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás