Megnyílt az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet (OMIII) új klinikai kutatócentruma, amely az Alzheimer-kór korai felismerésén, a betegség kialakulásában részt vevő idegélettani tényezők pontosabb megismerésén dolgozik. Az OMIII erről szóló közleményben azt írta: jelen ismeretek szerint az Alzheimer-kór ugyan nem gyógyítható, de az új tudományos eredmények szerint a betegségre jellemző kóroki eltérések akár az első tünetek megjelenése előtt, akár évtizedekkel korábban kimutathatók. Ebben a korai stádiumban a betegség megjelenése jelentősen késleltethető tervezett és egyénre szabott életmódbeli és gyógyszeres terápiával. Egyes becslések szerint – tették hozzá – korai diagnosztikával a betegség az érintettek mintegy harmadánál megelőzhető lenne. A neurokognitív betegségek olyan idegrendszeri elváltozások, amelyek során az érintett betegnél demencia alakulhat ki, és a páciens idővel elveszíti öngondoskodási és szociális képességeit. Leggyakoribb formájában, az Alzheimer-kórban érintettek száma az elkövetkező évtizedben a háromszorosára emelkedhet. Ma világszerte körülbelül 50 millió ember szenved Alzheimer-kórban, és Magyarországon is legalább 250 ezer ilyen beteg élhet. Az OMIII égisze alatt működő Neurokognitív Kutatási Központ a betegség kialakulásában részt vevő tényezők és a korai felismerést segítő diagnosztikus markerek vizsgálatára fókuszál, együttműködve a világ vezető demenciakutatóival. A közleményben idézték Kamondi Anitát, az OMIII neurológiai szakmai igazgatóját, aki elmondta: az intézet Alzheimer-kór irányú kutatásai az elmúlt évtizedben elsődlegesen az Alzheimer-kór és az epilepszia közötti kapcsolat feltárását célozták. Foglalkoznak továbbá a tudatzavarok élettani hátterével és a mozgás mintázatának elemzésével is idegrendszeri kórképekben, valamint a nemzeti agykutatási programban nagy precizitású szenzorokkal és mesterséges intelligencia alkalmazásával vizsgálják a finommozgások (például írás, rajzolás) szerepét az Alzheimer-kór korai kimutatásában. A klinikai kutatóközpontot vezető Horváth András Attila elárulta: több klinikai és kutatási módszert alkalmaznak, szerkezeti és funkcionális képalkotást, hálózatelemzést, elektroenkefalográfiát, neuropszichológiát, pszichometriát, labordiagnosztikát és epidemiológiai kutatásokat. Forrás: MTI