Mindenki számára ajánlott gyógymód
2023. OKTÓBER 24.
2023. OKTÓBER 24.
Szöveg nagyítása:
Minden beteget érdemes arra bátorítani, hogy illesszenek a napirendjükbe légzőgyakorlatokat, tanácsolja az orvosoknak a Neurology Advisor című honlap összefoglaló cikkében (Somatic Breathwork: The Benefits of Slow Breathing) Lorelei Tucker. A légzőgyakorlatok legtöbbször lassú, ritmikus légzést takarnak, amit általában valamilyen meditáció egészít ki. Egyes formáit ősidők óta gyakorolják a bennszülött kultúrák tagjai, a buddhizmus, valamint a hindu jóga követői, és az 1940-es évek óta a nyugati tudomány is ismeri a szabályozott légzés hasznosságát. A légzőgyakorlatokkal kapcsolatos tudományos vizsgálódás mégis csak az elmúlt 3 évtizedben élénkült meg igazán, olyannyira, hogy a Scientific Reports idén januári, témába vágó metaanalízise szerint az elmúlt néhány évben példa nélküli érdeklődés nyilvánul meg a különböző légzéstechnikák terápiás potenciálja iránt. A légzéssel kapcsolatos kutatások a meditációs technikák hatásának vizsgálatához hasonlíthatók, ami két évtizeddel ezelőtt indult be óriási tempóban.
Guy William Fincham és munkatársainak „A légzésmunka hatása a stresszre és a mentális egészségre: A randomizált-kontrollált vizsgálatok metaanalízise” című tanulmánya a légzőgyakorlatoknak a legtöbb krónikus betegség kialakulásában oki szerepet játszó pszichológiai stresszre gyakorolt hatását elemzi. Ez a témában végzett randomizált-kontrollált vizsgálatok (RCT-k) első metaanalízise. A szerzők megjegyzik: Nagy-Britanniában több közegészségügyi állami hivatal is ajánlja a lassú, mély légzést alkalmazó légzőgyakorlatokat stresszre, szorongásra és pánikrohamok kezelésére. Könnyen megtaníthatók a trénereknek és a betegeknek csoportban, sőt online is, így ennek az ingyenes módszernek nagy szerepe lehet napjaink erőforráshiányos egészségügyében. Az ismertetett metaanalízis célja, hogy ezen ajánlások tudományos bizonyítékait megvizsgálja.
Fincham és munkatársai kifejtik: bár a hiperventilációs légzéstechnikák is egyre divatosabbak, a lassú légzésgyakorlatok kapták eddig a legtöbb kutatási figyelmet. Több pszichofiziológiai hatásmechanizmust is javasolnak e technikák alátámasztására, így például a polivagális elméletet, az interocepciót és az enterocepciót használó elméleteket, a központi idegrendszeri hatások kiváltását vagy a szívritmus-variabilitás (HRV) növelését a vegetatív/autonóm idegrendszer (ANS) modulációján és a fokozott paraszimpatikus aktivitáson keresztül. Az ANS-aktivitás a HRV-vel, azaz a szívfrekvencia légzéshez kapcsolódó oszcillációjával (az egymást követő szívverések közötti intervallum ingadozásával) mérhető. A szívfrekvencia a belégzés és a kilégzés során emelkedik, illetve csökken. A vizsgálatok szerint a légzési szinuszaritmiából eredő magasabb HRV általában előnyös, mivel az a légzésváltozásra adott robusztus reakciót és ezáltal rugalmasabb stressz-válasz rendszert jelent.
A stresszre adott válaszreakció zavarai, amelyek az ANS-aktivitás károsodásával járnak együtt, továbbá az alacsony HRV bizonyítottan gyakori stressz, szorongás és depresszió esetén. Ez magyarázhatja, hogy miért hasznos a HRV biofeedback, sőt egyszerűen a légzés lassú, 5-6 lélegzetvétel/perc ritmusú ütemezése is. A neurovisceralis integrációs modell pedig azt magyarázza meg, hogy a magas vagális tónus miért jár együtt javuló egészségi állapottal, javuló érzelmi és kognitív működéssel. A légzés módosítása megváltoztatja a légzőrendszer által küldött kommunikációt, ami befolyásolja a viselkedést, a gondolkodást és az érzelmeket szabályozó agyi területeket. Hasonlóképpen, a légzés az agyi elektromos aktivitást is befolyásolja, a lassú légzés az agyhullámok szinkronizálását eredményezve lehetővé teszi a különböző agyi régiók hatékonyabb kommunikációját.
A krónikus stressz számos fizikai és mentális betegség kialakulásához hozzájárulhat, a magas vérnyomástól és a szív-ér rendszeri betegségektől kezdve a szorongásig és a depresszióig. Jelen vizsgálat elsődleges kimenete az volt, hogy a különböző légzéstechnikák csökkentik-e és ha igen, milyen mértékben csökkentik a szubjektív/önbevallásos stresszt, míg a másodlagos kimenet a szorongás és a depresszió csökkenése volt. A vizsgálatba az adatbázisokban (PsycInfo, PubMed, ProQuest, Scopus, Web of Science) és a klinikai vizsgálati regiszterekben (ClinicalTrials.gov és ISRCTN) fellelhető, angol nyelvű RCT-ket vonták be, és ezek torzítási kockázatait a Cochrane Collaboration legújabb, felülvizsgált eszközével értékelték. Az elsődleges kimenet (stresszcsökkentés) metaanalízise érdekében 12 vizsgálatot tudtak bevonni, ezek mindegyike 2012 és 2021 között készült (60%-uk 2020–2021-ben). Három vizsgálat magas, 9 vizsgálat enyhe torzítási kockázattal bírt (szempontok: a randomizálási folyamat hibái, a tervezett beavatkozásoktól való eltérések, hiányzó kimeneti adatok, a kimenetel hibás mérése vagy csak bizonyos eredmények publikálása). Az egyes vizsgálatokban 10 és 150 közötti résztvevő volt, összesen 785 fő. A résztvevők száma, akiket véletlenszerűen a légzéses intervenciókba vagy a kontrollcsoportokba soroltak, 417 és 368 volt. Tíz, illetve két tanulmány foglalkozott lassú tempójú, illetve gyors tempójú légzőgyakorlatokkal; egyik vizsgálat sem említett adverz eseményt. Másodlagos kimenetet (a szorongás és a depresszió csökkenése) 14 vizsgálat alapján tudtak értékelni.
Eredmények
A légzőgyakorlatok kis-közepes mértékben, szignifikánsan (p = 0,0009) csökkentették a szubjektív stressz-szintet, és hasonló, szignifikáns (p < 0,0001) mértékben csökkentették a szubjektív szorongásszintet és a depressziót is. A szignifikáns eredmény a lassú légzéses alcsoportnál jelent meg, minden formátumban (csoportos/egyéni, személyes/online képzés, illetve gyakorlás). A légzőgyakorlatok hatékonysága megegyezik a (sokkal erőforrásigényesebb) kognitív viselkedésterápiák hatékonyságával, és hasonló a fizikai aktivitás hatásához. A kutatók azonban a légzőgyakorlatokat nem ezek helyettesítésére, hanem az additív hatások elérése érdekében ezek kiegészítésére javasolják.
Az otthoni légzésgyakorlás valós mennyiségéről/compliance a legtöbb tanulmány esetében nem számoltak be, így a dózis-válasz elemzés nem volt lehetséges. Mindazonáltal, írják a metaanalízis szerzői, egy új vizsgálat eredménye alapján úgy tűnik, hogy a lassú tempójú, mély légzéses gyakorlatok gyorsan képesek javulást elérni, már egy alkalom is csökkenti a felnőttek szorongását, kortizolszintjét és n. vagus tónusát.
Visszatérve a bevezetőben említett Neurology Advisor-cikkhez, az összefoglaló megemlít egy-egy tanulmányt, ami szerint a 12 hetes lassú légzéses tréning a szubjektív stresszen kívül jelentősen csökkenti a szívfrekvenciát, a vérnyomást és a testtömeget is. A jógalégzés egyhetes gyakorlása csökkenti a nyugalmi szívritmust. Egy további tanulmány az antidepresszáns kezelésre rezisztens major depresszió enyhüléséről számolt be 8 hetes jógalégzés-gyakorlás után (ebben a GABA-szintek csökkenése lehet a közvetítő); a javulás egyhetes kihagyás után nem maradt fenn, ami azt sugallja, hogy rendszeres gyakorlásra van szükség. Egy 3 hónapos lassú, mély légzéses gyakorlást vizsgáló tanulmány a 2-es típusú diabetes javulásáról, az oxidatív stressz és a vércukorszintek, valamint a HbA1c-szint és a BMI csökkenéséről számol be. Légzőgyakorlattal csökkenthető a gastrooesophagealis reflux betegség (GERD) és a protonpumpagátló-használat nem erozív GERD esetén.
Összefoglalóan elmondható: a légzésterápia egyik legfontosabb előnye, hogy ingyenes. A legtöbb páciens gyorsan és könnyen, minimális oktatással megtanulja a technikákat, és a klinikán kívül is gyakorolhatja azokat a saját idejében. Ráadásul a legtöbb légzésmódszer elvégzéséhez rövid idő, mindössze néhány perc is elég. A naponta mindössze 5 percig tartó gyakorlás is a mentális és fizikai egészség bizonyítható javulását eredményezi.
dr. Kazai Anita
Eredeti:
Sci Rep. 2023 Jan 9;13(1):432. doi: 10.1038/s41598-022-27247-y.
Effect of breathwork on stress and mental health: A meta-analysis of randomised-controlled trials
Guy William Fincham, Clara Strauss, Jesus Montero-Marin, Kate Cavanagh és Neurology Advisor, October 11, 2023: Somatic Breathwork: The Benefits of Slow Breathing; Lorelei Tucker, PhD
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.
Klinikum
A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.
Rheumatoid arthritisben (RA) a krónikus progresszív ízületi gyulladás krónikus fájdalomhoz, az ízületek destrukciójához, funkciókárosodáshoz, a komorbiditások révén élethosszcsökkenéshez vezet. A krónikus gyulladás minél korábbi megfékezése javítja a betegség hosszú távú lefolyását, az ízületi károsodások kialakulását.
Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.
Világszinten minden tizedik ember krónikus vesebetegséggel küzd, 13-ból 1 pedig szív- vagy keringési problémákkal. Egy 2018-as tanulmány szerint az emberek 74%-a érezte az adott évben, hogy nem képes megküzdeni egy adott élethelyzettel.
Egészségpolitika
Interjú Sinkó Eszterrel, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ egészségügyi közgazdászával. Meglátása szerint az egészségügy jelenleg „betegelhárító üzemmódban” dolgozik, zajlik az összeomlása.
Egészségpolitika
Kapócs Gábor interjúja Álmos Péterrel, a MOK frissen megválasztott és a leköszönt elnökével, Kincses Gyulával. A MOK két vezetője beszél a kamara elmúlt 4 évéről, a sikerekről és kudarcokról. Beszámolnak a vezetőség előtt álló feladatokról, a társkamarákkal való kapcsolatokról, a közeljövő terveiről és feladatairól. Az interjúban szóba kerül a kormányzattal való viszony is.
Gondolat
Az ember számára olykor fontosabb, hogy meg tudja élni érzelmeit, mint hogy azonnal csökkentse, vagy elviselhetőbbé tegye azokat. Ebben a folyamatban sok esetben egy film is segíthet. Kapitány-Fövény Máté pszichiáter, az „Ember a filmben” videók alkotója a filmek pszichológiájáról mesélt.
COVID-19: intenzív ellátást igénylő, kritikus állapotban levő betegek intenzív terápiás ellátásának lehetőségei
Több mint egynegyede nő az MTA tagságára ajánlott kutatóknak
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
Klinikum
Véletlen folytán, egy egyszerű vérvétellel derülhet ki az egyik legsúlyosabb gyerekbetegség