Egészségpolitika

KEKSZ: Alapvetések a magyar egészségügyi rendszer fejlesztéséhez - Népegészségügy

2022. MÁRCIUS 03.

Szöveg nagyítása:

-
+

Népegészségügy Hazánkban az egészségügyi ellátás túlnyomórészt medikalizált szemléletű, a népegészségügyi, prevenciós szempontok, különösen az utóbbi egy évtizedben jórészt háttérbe szorultak. A népegészségügy rendszerén belül keverednek a közösségi szolgáltatói és a hatósági funkciók. A népegészségügyi beavatkozások alacsony hatékonyságúak, mert figyelmen kívül hagyják az egészség komplex társadalmi és környezeti meghatározottságát. Az egészségfejlesztési kapacitások nem fedik le az ország teljes területét, területileg egyenetlenek, elégtelenek a humán és anyagi erőforrások. Egyrészt rendkívül kevés és hiányosak is az elérhető adatok, másrészt elégtelenek a kapacitások még a rendelkezésre álló adatok elemzéséhez és értékeléséhez is, vagyis a szakpolitikai döntések valós helyzetet tükröző megalapozásához. Lényegében hiányzik az egészséges életmód elterjedéséhez szükséges, megfelelően motiváló és szakmailag hiteles egészségkommunikáció. Cél:

  • Javuljon az egyének és közösségek szociális, fizikai és érzelmi alkalmazkodási, önmenedzselési képessége, ezáltal az egyének és közösségeik jólléte (well-being), ami révén javuljon az ország versenyképessége is.
  • Az egészségügyi hatósági funkciók intézménye(i) különüljenek el a lakosságnak szolgáltató népegészségügyi (népjóléti) tevékenységtől.
  • A lakosság egészségére és az azt befolyásoló tényezők, ideértve az egészségügyi rendszer működésére vonatkozó aktuális és megbízható adatokra alapozott elemzések, értékelések, hatáselemzések, előrejelzések biztosítása az egészségügyi rendszer irányításához.
  • Az egészség megőrzéséhez, fejlesztéséhez, a gyógyuláshoz szükséges, hiteles és motiváló információk nyújtása a lakosság, a szakemberek és a döntéshozók számára.
  • A lakosság egészségmegőrzését és az egészséget támogató környezet kialakítását ösztönző érdekeltségi és motivációs eszközök és az ehhez szükséges intézményrendszer létrehozása.
  • Módszertani alapelvek:
  • A hatékony megoldást jelentő szakpolitikai döntések megalapozásához valós helyzetet tükröző adatokra alapozott döntés-előkészítő anyagok, javaslatok, előrejelzések szükségesek.
  • Ezek elkészítéséhez elengedhetetlen egy magasan képzett elemző-értékelő szakértői kapacitás és a széles körű adathozzáférés folyamatos biztosítása, fenntartása, működtetése.
  • A hiteles és hatékony egészségkommunikációhoz nélkülözhetetlen a mindenkori politikától független, kizárólag szakmai szempontok (pl. egészség- és orvostudományok, magatartás-tudomány, szociálpszichológia, kommunikációelmélet) alapján összeállított tartalmat létrehozó és a korszerű technológiákat hatékonyan alkalmazó kommunikációs szervezet.
  • Ennek a szervezetnek a feladata a helyi (pl. települési, regionális) egészségkommunikációs tevékenységek képzéssel, tartalmakkal és technológiával történő támogatása mellett a már egészségügyi ellátást igénybevevő személyek megfelelő ismeretanyaggal való kiszolgálása is.
  • A rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok alapján egyes, a különböző ágazatokban a népegészségügyi szempontokat is figyelembe vevő intézkedésekkel és szabályozásokkal nagyobb társadalmi szintű egészségnyereség érhető el, mint sok, a gyógyító egészségügyi ellátó rendszeren belüli tevékenységgel.
  • Eszközök: 1. Az egyéni öngondoskodás megerősítése, különös tekintettel a következőkre:
  • A Nemzeti Alaptanterv (NAT) harmonizálása az egészségügyi törvény 38. paragrafusával (A köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás keretében az életkorhoz és a tanulmányokhoz igazodva meg kell ismertetni az egészségmegőrzési szempontokat).
  • Egészséges életmódhoz szükséges lakó- és munkahelyi környezet kialakításának támogatása.
  • Az egészséges életmód népszerűsítése és pozitív diszkriminációja a motiválás és ismeretbővítés (köznevelés és médiakommunikáció) révén.
  • Az egyének folyamatos támogatása a rizikóállapotok felismerésében és visszaszorításában.
  • 2. Meg kell erősíteni és a hatósági funkcióktól el kell választani a jövőben kizárólag közösségi szolgáltatásokat nyújtó népegészségügyi intézményrendszert. A megújított, hálózatosan működő népegészségügyi intézményrendszer térségi szinten is összehangoltan tevékenykedik más, az egészség fejlesztésével foglalkozó hálózatokkal, valamint az egészségügyön belüli és kívüli szakmai műhelyekkel. Ezek közül kiemelkedő fontosságúak az egészséges lakó- és munkahelyi környezet kialakítását segítő szervezetek. 3. Az életmóddal összefüggő betegségek ellátása során bővülő kompetenciáik alapján a rehabilitációs intézmények bevonása az elsődleges, másodlagos és harmadlagos prevencióba. 4. Valamennyi szektort, így különösen az oktatási, szociális, közlekedési, mezőgazdasági, pénzügyi és egészségügyi rendszert alkalmassá kell tenni a korszerű népegészségügyben való hatékony részvételre. Ennek keretében:
  • Mérlegelendő egy határozott idejű kormánybiztos kinevezése, vagy később egy népegészségügyi tárca nélküli miniszteri pozíció létrehozása a kormányzaton belüli népegészségügyi együttműködés intézményi feltételeinek kialakítására, az ágazatközi együttműködés irányítására, a népegészségügyi szempontok optimálisan kormányszintű, transzszektoriális érvényesítésére – “Health in All Policy”.
  • Minden releváns kormányzati döntés előtt az ún. egészségügyi hatásvizsgálat (health impact assessment) módszertanának megfelelően minden jogszabály előkészítésekor érdemben mérlegelni kell a lakosság egészségére esetlegesen kifejtett hatást. (Ez most csupán puszta formalitás – lásd a 12/2016. (IV. 29.) MvM rendeletet az előzetes és utólagos hatásvizsgálatról.)
  • 5. Az egészségügyi rendszer irányításához szükséges információkat előállító egészségmonitorozó rendszer kiépítése, beleértve a szükséges elemzői humán és eszközös kapacitások fejlesztését is. 6. Központi kommunikációs ügynökség kiépítése az egészségügy országos kommunikációs kampányainak megvalósításához és a helyi egészségkommunikáció támogatásához. Forrás: A Konszenzus az Egészségért Kör

    HOZZÁSZÓLÁSOK

    0 hozzászólás

    A rovat további cikkei

    Egészségpolitika

    Van, ahová hajnali 3-kor érkeztek a revizorok

    KUN J Viktória

    A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.

    Egészségpolitika

    Módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény

    Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény – állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.

    Egészségpolitika

    Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

    Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

    Egészségpolitika

    Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?

    Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS-oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet százszázalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.

    Egészségpolitika

    Szakmai javaslat a Covid-19-járvány okozta tömeges megbetegedések és halálozások csökkentése érdekében hozandó intézkedésekre a negyedik hullámban

    Tisztában vagyunk azzal, hogy a járvány elleni védekezésbe már mindenki belefáradt. Mégis, egészségügyi szakemberként tudjuk, hogy a Covid-19-járvány 4. hulláma során sem lesznek elkerülhetők a racionális korlátozó intézkedések. Hazánk jelenlegi átoltottsági szintjén a nyájimmunitás kialakulásával egyelőre nem számolhatunk, az ismét erősödő járvány a következő hónapokban több ezer áldozattal jár majd, elsősorban az oltatlanok között. Le kell számolnunk azzal a tévhittel is, hogy a beoltottság önmagában teljes biztonságot jelent! A hamis biztonságérzet az oltottak körében, a kiegészítő védelmi szabályok sutba dobása a járvány fellángolásának a melegágyát képezi az átoltottság mai szintje mellett.

    Kapcsolódó anyagok

    Egészségpolitika

    Van, ahová hajnali 3-kor érkeztek a revizorok

    KUN J Viktória

    A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.

    Egészségpolitika

    Alapvetően alakulhat át a gyógyszerhozzáférés - Interjú Molnár Márkkal

    KUN J Viktória

    „A beteg egyre gyakrabban találkozik majd azzal, hogy amikor a támogatott, és eddig viszonylag olcsó készítményéért bemegy a patikába, a korábbi óriási választékból csak egy-kettő maradt, aztán már egy sem. Az utóbbi egy évben jelentősen megnőtt az ellátási problémák száma és súlyossága, és az is érezhető, hogy a háttérben meghúzódó okok tendenciózusak” – nyilatkozta az eLitMednek Molnár Márk egészségügyi közgazdász, gyógyszerpiaci szakértő, aki beszélt a gyógyszerellátás múltjáról, jelenéről és jövőjéről is.

    Idegtudományok

    Egymásra ható elmék

    SZEMLE eLitMed

    Az agyak közötti szinkronitás szintje – ami minél erősebb, annál nagyobb élvezettel jár – szociális állatoknál, így az embernél is, előre jelzi a kapcsolat minőségét, állítja a gyorsan növekvő új kutatási terület, a kollektív idegtudomány.

    Idegtudományok

    Hogyan csökkenthetnénk a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát?

    SZEMLE eLitMed

    A magányosság 1,4-szeresre növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, míg számos gyógyszer szedése csökkenti, még több gyógyszer pedig növeli incidenciáját.

    Egészségpolitika

    Az egészségügy vergődik a túlzott centralizáció és a pénzhiány miatt

    KUN J Viktória

    Interjú Sinkó Eszterrel, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ egészségügyi közgazdászával. Meglátása szerint az egészségügy jelenleg „betegelhárító üzemmódban” dolgozik, zajlik az összeomlása.