Gondolat

Szöveg nagyítása:

-
+

A könyv G. István László doktori disszertációjának nyomtatásos változata. Az író a Károli Gáspár Református egyetem adjunktusa; oktatott angol-amerikai irodalmat és világirodalmat is. A disszertációt 2010-ben védte meg. A munka első fele leíró verstani elméleti mű, amely a vers ritmusa egy funkciójának, a határjelzésnek és annak nyomatékozhatóságának az újradefiniálásra tesz kíséretet Szuromi és Kecskés által meghatározott gyakorlati módszer támogatásával (SZILSZ). A disszertáció második részében a gyakorlati munkának és a kapott eredményeknek az értelmezésére tesz kísérletet a szerző; e részben Weöres Sándor Magyar etűdök-verseinek 1. sorozatát vizsgálja meg az író. A disszertáció alapvetései és elméletikeret-bemutatása széleskörű tudást kínál nemcsak az érdeklődő laikusnak, a versleírás mai koncepciói iránt érdeklődő hallgatójának, hanem a szakembernek is. A könyv részletesen tárgyalja a leíró verstan módszertani-vizsgálati kérdéseit is; megfelelő szakmaisággal és tudatos kíváncsisággal boncolja a problémák összetett rendszerét. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a szerző nagymértékben támaszkodik Amittai F. Amiram 1994-es könyvére, a Telling Rhythm: Body and Meaning in Poetry-ra, de természetesen tetten érhetőek az irodalomelmélet nagy klasszikusai, így Jakobson és Ricœur gondolatai is. A disszertáció részletesen bemutatja a szerző által létrehozott vizsgálati módszert, összeveti többek között a modern, számítógépes verselemzéssel és fraktálanalízissel is. A szerző párbeszédet folytat nemcsak korunk versleírással foglalkozó elméivel, hanem évtizedekkel ezelőtt felvetett gondolatokkal is: gondoljunk például a Weöres Sándorhoz kapcsolódó szubjektív kitérőre, azon belül is A vers születésére. A kutató téma és anyagválasztása kiváló: már Kenyeres-féle Tündérsíp monográfiában is találkozhatunk a gondolattal, hogy a Magyar etűdök formai, ritmikai példatárnak is tekinthetők. Egy ritmikai vizsgálati módszer „tesztelésének” céljához a legmegfelelőbb és legkézenfekvőbb választás egy olyan anyag, amely a magyar nyelvhez kapcsolódó formai és ritmikai spektrum közel teljességét kihasználja. A Magyar etűdök történetéhez hozzá tartozik, hogy – kevés kivételtől eltekintve – Weöres Kodály felkérésére, kész ritmus írta meg azokat. A munka végén igényes és széleskörű irodalomjegyzék található, amely megfelelő kiindulási alapként szolgálhat az érdeklődő és a jövőbeli kutató számára is. Kiemelendő, hogy a kötet végén található kitekintő és továbbvezető kérdések izgalmas és érdekes dimenziókat nyitnak a bemutatott módszerek továbbgondolására, így téve mozgalmassá a gyakran szárazra sikerülő, ámbár egy disszertációban megkerülhetetlen fejezetet. A könyv az érdeklődők számára szakmailag megfelelő és részletes bevezetést nyújt a tudományterület elméleti és gyakorlati kérdéseibe is: haszonnal forgathatja az irodalomhoz vonzódó laikus, a leendő irodalomtudós hallgató és a professzor is. A munka fontos a tudományos közeg számára is, hiszen bekapcsolódik a versleírás, a ritmikai kutatások párbeszédébe és egy nagyon érdekes és hasznos vizsgálati módszert mutat be, annak újszerűségéről nem is beszélve. Az elemzési eredmények érdekesek: a könyvben található ábrák kielégítik a témához tudományos igényességgel közelítők igényeit is. Sajnos a könyv formai követelményei miatt el kellett a szerzőnek tekintenie az összes etűd ábráinak függelékben való megjelenésétől; ezek azonban az eredeti disszertációs anyagban megtalálhatóak. A könyv bátran ajánlható laikusok és műértők számára is: a fejezetek elején található részletes elméleti bemutatások és gyakorlati példák – kiegészülve az igényes illusztrációkkal – befogadhatóvá teszik a disszertációt a nem szakemberek részére is. A könyv a Nemzeti Kulturális alap és a Szépirodalmi Figyelő Alapítvány közös támogatásával jelent meg. A kötet biblográfiaia adatai: Géher István László: Dekonstruált ritmika. A vers szótagidőtartam-lüktetésének szimmetriarendje Weöres Sándor Magyar etűdök-verseinek 1. sorozatában. 2014. Ráció Kiadó. Budapest, 215 old. Ára: 2500 forint Hyperlink: https://www.racio.hu/geher-istvan-laszlo-dekonstrualt-ritmika-a-vers-szotagidotartamluktetesenek-szimmetriarendje-weores-sandor-magyar-etudokverseinek-1-sorozataban Varjasi Gergely 2015. május 14. eLitMed.hu

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Kapcsolódó anyagok