Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 30

Lege Artis Medicinae

1992. JANUÁR 29.

Szájtünetek jelentősége a leukaemiák diagnosztikájában

GYURKOVICS Csilla, BÁNÓCZY Jolán

A vérképzőrendszer betegségeinek gyakori kísérő tünetei a szájnyálkahártya-, és a száj környékének elváltozásai, melyek az alapbetegség első tüneteként jelentkezve, diagnosztikus értékűek. Primaer szájtünetek elsősorban az acut leukaemiára jellemzőek. Ezek: haemorrhagia, petechia, ecchymosis, ínyfekély, gingiva-hy pertrophia, gingiva-fájdalom, fogmozgathatóság, candidiasis, herpes simplex vírusfertőzés, nyirokcsomó nagyobbodás. A chronicus leukaemiák szájtünetei is fel kelthetik az alapbetegség gyanúját. A szájelváltozások kiterjedését és súlyosságát az al kalmazott cytostaticus terápia fokozza.

Lege Artis Medicinae

1991. SZEPTEMBER 25.

A pulmonalis mycobacteriosis jellegzetességei hazánkban

KOZMA Dezső, VINCZE Egon, DÁVID Sándor, KISHINDI Katalin, ALEXY György

A szerzők az atípusos mycobacteriumok okozta pulmonalis mycobacteriosisok 1980– 1989 között igazolt 360 esetét elemzik. A leggyakoribb kórokozók a M. xenopi (67% ban), M. kansasii és M. avium-intracellulare voltak. A megbetegedés városi-ipari területen gyakoribb volt. Az éves incidencia nem emelkedett a vizsgált időszakban. A betegek 86%-a férfi, az átlagéletkor 55 év. Előzetes megbetegedésként tüdő tuberculosis és chronicus obstructiv tüdőmegbetegedés jelentkezett. A betegség tünettana jellegtelen. Vékonyfalú infiltratum nélküli cavernát az esetek 24%-ában találtak. A malignus megbetegedések és a tüdőaspergillosis bizonyult a két leggyakoribb társuló megbetegedésnek. A tüdőrák és az egyéb szervi rákok előfordulása szignifikánsan magasabb a pulmonalis mycobacteriosisban szenvedő betegeknél, mint a 40–69 év közötti lakosságnál. A hisztopatológiai kép a M. kansasii eseteknél a tuberculosis képével megegyezett. A M. xenopi és M. avium-intracellulare okozta megbetegedéseket a sajtos necrosis relatív hiánya, fokozott fibrosis képződés, idegentest reactio és abortív granuloma képződés jellemezte.

Lege Artis Medicinae

1991. AUGUSZTUS 28.

Subcutan arteriovenosus (Cimino) shuntok color Doppler ultrahangvizsgálata

PÓCSIK Anna, KISS Éva

A color Doppler-technika jól használható az arteriovenosus fistulák vizsgálatára, az anastomosisok átjárhatóságának megítélésére, a tágulatok és szűkületek kimutatására, az anastomosisok környezetében kialakult körülírt elváltozások tisztázására és ezek időbeni követésére. A szerzők 50 chronicus uraemiás beteg subcutan arteriovenosus fistuláját vizsgálták ACUSON 128 color Doppler-ultrahangkészülékkel. Kezdeti tapasztalataikról számolnak be. Ötven betegen 57 alkalommal történt vizsgálat. Negyvenhat betegnek az alkaron, 2 betegnek a felkaron volt Cimino fistulája. 2 betegnek agraftja a felkaron volt. Minden betegen vizsgálták az arteriát, az anastomosist, a shunt venát és a punctiók helyét. A szerzők 11 jól működő anastomosist, 29 tágulatot, 8 szűkületet, 2 elzáródást, 1 fertőzést, 5 esetben haematomát, 1 esetben tág collateralis érhálózatot észleltek. A szerzők megbízható mód szernek tartják a color Doppler-technikát az anastomosisok funkciójának megítélésére, a morfológiai elváltozások, a szűkületek, a tágulatok és a shuntok környezetében kialakult elváltozások tisztázására. A color Doppler-vizsgálat non-invasiv diagnosztikai alternatíva az angiographiával szemben, amely komolyabb megterhelést jelent a betegek számára.

Ideggyógyászati Szemle

1990. DECEMBER 01.

Szokatlan eredetű és lefolyású chronicus epiduralis haematoma

DR KASÓ Gábor, DR POOR Gyula, DR MÉSZÁROS István

Az a. meningea media durális sinussal képzett traumás fistulája chronicus epidularis haematoma kifejlődéséhez vezetett, fokozatosan javuló klinikai kép mellett. A szervülő nagyméretű haematoma eltávolítása és a fistula lezárása gyógyulást eredményezett.

Ideggyógyászati Szemle

1987. JÚNIUS 01.

Adatok és gondolatok a schizophrenia haemodialysis kezelésének vitájához

DR. SZILÁRD János, DR. ENGELHARDT József, DURKÓ Irene, DR. GÁL György, DR. KISS Éva

A szerzők 34 schizophreniás beteg 218 haemodialysis kezelésével szerzett tapasztalataikról számolnak be. A betegek többsége egyéb somatoterápiás módszerekre rezisztens chronicus schizophreniás volt, 37 százalékuk mutatott javulást a kezelést követően. Az akut schubbain levő, kevesebb számú beteg felénél tapasztaltak érzélkel,hető javulást. A kezelésekikel egyidőben a betegek szérumában opioid hatású anyagok és a Mauve faktor (5-hydroxy-hemopyrrol-1actam) mennyiségi , változását követték. Adataik alapján a haemodialysis adta lehetőségeket schizophrenia terápiájában és kutatásában nem lehet még kimerítettnek tekinteni.

Ideggyógyászati Szemle

1975. JANUÁR 01.

BESZÁMOLÓ

DR. CSANDA Endre

A Kongresszus kitűzött főtémái az angiologia igen széles spektrumát ölelték át. A végtagok, valamint bél chronicus verőérelzáródásai, vasculitisek, cornariaelzáródások mellett az agyi traumás keringészavarok és az agyi keringészavarok, különös tekintettel a földrajzi sajátosságokra, is helyet kaptak. A végtagok és úgyszólván valamennyi szerv lymphostaticus kórképei között is szóba kerültek idegrendszeri vonatkozások. Nagy számú - párhuzamosan két teremben elhangzó előadások közé 7 kerekasztal konferenciát iktattak, ezek közül kettőt szenteltek az agy keringészavarainak s további 24 szabad előadás csatlakozott az ott elhangzó témákhoz.

Ideggyógyászati Szemle

1974. JÚNIUS 01.

Tapasztalatok Ketalar anaesthesiában végzett percutan carotis angiographiás vizsgálatokkal

DR. LIPCSEY Attila, DR. RÓTH János

1. Percutan carotis angiographias vizsgálat végzéséhez a Ketalar-anaesthesiát közkórházi gyakorlat számára is jó módszernek tartjuk. 2. Tapasztalataink szerint egyedül a kifejezett hypertonia jelent absolut contraindicatiot, saceres és chronicus alkoholista betegek altatásakor fellépő kellemetlen kísérőjelenségek Seduxen, illetve Venobarbital adásával kivédhetők. 3. Kiemeljük a Ketalar azon tulajdonságát, hogy a garat-, gége-, nyelési reflexek érintetlenül hagyásával, számottevő légzési depressio nélkül hoz létre teljes sebészi narcosist.

Ideggyógyászati Szemle

1974. JÚNIUS 01.

Pseudocalcificatio felnőttkori chronicus panencephalitisben

DR. ÉDER Mária

Szerző 47 éves férfi kortörténetét ismerteti, akinél 7 éven át corticalis, subcorticalis és cerebellaris laesiora utaló klinikai tünetek egyenletes progressioját figyelték meg, aliquorban chronicus gyulladásra utaló elváltozásokkal. A histologiai lelet panencephalitisre utalt, jelentős volt az agytörzsi szerkezetek és a cerebellum Purkinje-sejtjeinek pusztulása. A folyamathoz pseudocalcificatio társult. Direct aetiologiai bizonyítékok hiányában szerző a slow-vírus eredetet tartja legvalószínűbbnek irodalmi analógiák alapján.

Ideggyógyászati Szemle

1971. JANUÁR 01.

Adatok az adenosintriphosphat hatásához cerebrovascularis kórképekben

DR. BOCZÁN János, DR. SZAMOSI Mária

A szerzők acut, subacut és chronicus cerebrovascularis károsodások után fellépő hemiparesisek, aphasiák esetén adtak ATP-kezelést 54 betegnél. 34 betegüknél i. m. adták az ATP-t, ahol közvetlen hatást lemérni nem tudtak. 20 betegnél i. v. cseppinfusioban oldva, kétnaponként, összesen 10-20 alkalommal végezték a kezelést. Acut betegeik fele eredeti munkakörét folytathatta a kórházból való távozása után. A subacut és chronicus állapotoknál, kiknél hónapok, vagy évek óta meg lévő hemiparesis és aphasia volt észlelhető, javulást tapasztaltak. Ezen utóbbi esetek mindegyike többízbenátesett intézeti kezeléseken, beleértve a balneo-, fizikotherápiát, és logopaediát is. Különösen feltűnő az aphasiák javulása. Eredményeiket az ATP centralis és periferiás értágító, energia-termelő - anyagcsere-serkentő hatásával magyarázzák, a kezelések psychotherápiás jelentőségét is megemlítik.

Ideggyógyászati Szemle

1970. SZEPTEMBER 01.

Az EMG jelentősége a polymyositis diagnosticájában

DR. IRÁNYI Jenőné

A szerzők 9 chronicus PM beteget 2-4 éven át észleltek s rajtuk ismételten végeztek EMG vizsgálatokat. A hosszmetszeti kép és az EMG jelek elemzése alapján a következőket állapították meg: 1. A chronikus PM-re jellemző az EMG jegyek foltszerű megoszlása és spontán fibrillatio ritka jelentkezése. 2. A betegek klinikailag ép kézizmain kapott kóros EMG alapján következtetni lehet a folyamat generalisatiójára. 3. Az EMG ehetővé teszi a folyamat dynamikájának ellenőrzését. 4. Idült gyulladásos folyamat esetén lényegében csak az EMG alapján ítélhető meg, hogy a súlyosan károdosott izomzat mennyire terhelhető. Az EMG egyben adatot nyújt a helyes therapia megválasztásához.