Részletes keresés

Klinikai Onkológia

2019. ÁPRILIS 10.

A CDK 4/6 gátlók emlőrákban: a jelen ellentmondásai és a jövő irányai

SPRING M. Laura, WANDER A. Seth, ZANGARDI Mark, BARDIA Aditya

A beszámoló célja leírni és összefoglalni a CDK 4/6 gátlók szerepét hormonreceptor-pozitív (HR+) áttétes emlőrákban (HR+MBC), valamint rávilágítani a jelen ellentmondásaira és a kutatás kibontakozó új területeire. Jelenlegi leletek: A palbociclib, a ribociclib és az abemaciclib egyaránt befogadást nyertek HR+MBC kezelésére egy aromatázgátlóval vagy a fulvestranttal való kombinációban. Az abemaciclib előzetesen kezelt esetekben monoterápiában is alkalmazható. A téma megválaszolatlan alapkérdései a következők: Minden HR+MCB-ben szenvedő betegnél az első vonalban vagy csak egy későbbi vonalban kell alkalmazni a CDK 4/6 gátlókat? Kérdéses a teljes túlélésre gyakorolt hatás, kérdéses a folyamatos CDK 4/6 gátlás szerepe, kérdéses a klinikai rezisztencia kialakulásának mechanizmusa és a kezelések sorrendje is. Összefoglalás: A CDK 4/6 gátlók kifejlesztése megváltoztatta a HR+MBC-s betegek kezelését. További kutatások szükségesek az optimális kezelési sorrend meghatározásához, a rezisztenciát vezérlő mechanizmusok megértéséhez és a rezisztencia megelőzését és legyőzését célzó, valamint az áttétes emlőrákos betegség kimenetelének javításához szükséges új terápiás stratégiák kialakításához.

HUN 2019;6(02)

Klinikai Onkológia

2014. MÁJUS 20.

Az emlőrák korszerű neoadjuváns kezelése

KAHÁN Zsuzsanna, RUSZ Orsolya, UHERCSÁK Gabriella, NIKOLÉNYI Alíz

A neoadjuváns szisztémás terápia (NST) hagyományosan az előrehaladott emlőrák kezelésére szolgál, mely a daganat regresszióját okozva lehetővé teheti a technikai operabilitást. Újabban a legtöbb olyan esetben alkalmazzuk, amikor adjuváns szisztémás terápiára van szükség, hiszen a gyógyszerhatás közvetlen tanulmányozásával a prognózis pontosabban megbecsülhető, szükség esetén a kezelés módosítható, a szisztémás terápia hamarabb megkezdődik, és hatására mind a műtéti, mind a sugárterápiás radikalitás mérsékelhető. A gyógyszeres terápiát a gyógyszerérzékenységet tükröző daganatjellemzők alapján érdemes megválasztani. A kemoszenzitív tumorok esetében a neoadjuváns kemoterápia taxán- és antraciklinalapú, és a kellő adjuváns hatás érdekében a teljes tervezett dózist meg kell adni a műtét előtt. A HER2-pozitív tumorok esetében a kemoterápiához adott HER2-gátló terápia mintegy megkétszerezi a patológiai komplett remisszió arányát. A hormonszenzitív tumorok esetében a standard hormonterápia 4-8 hónapig tartó aromatázgátló (menopauzás betegek) vagy tamoxifen/aromatázgátló és LHRH-analóg (premenopauzás betegek), mely jó eredmény esetén a műtét után is folytatandó. Az NST hatásának korai értékelésére ígéretesnek tűnik sorozatos biopszia vagy képalkotó vizsgálat (MRI, PET) végzése. Az NST kapcsán az őrszemnyirokcsomó-biopszia nagy körültekintést igényel; egyes esetekben lehetőséget ad a hónalji blokkdisszekció elkerülésére. A sugárterápia megtervezéséhez a kiindulási stádium és a regresszió megítélése szükséges.

HUN 2014;1(02)

Lege Artis Medicinae

2013. SZEPTEMBER 22.

Korai stádiumú emlőcarcinomában szenvedő posztmenopauzális korú nőbetegek letrozolkezelése négy-hat éves tamoxifenterápia után: tolerálhatóság és életminőség

TÓTH Éva Katalin, NEMESKÉRI Csaba, SZABÓ Barna, URBANCSEK Hilda, MÉSZÁROS Edina, NAGYKÁLNAI Tamás, PESTI Lajos, MARKÓ László, NAGY Beatrix, LANDHERR László

Hormondependens emlőrákban az öt évig alkalmazott posztoperatív tamoxifenterápia standard kezelési mód, ennek öt évet meghaladó folytatása már növelheti a betegség kiújulásának kockázatát. Igazolást nyert, hogy a tamoxifenkezelés megszakítása után a harmadik generációs aromatázgátló letrozol szignifikánsan javítja a betegségmentes túlélést.

HUN 2013;23(09)

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Nem szedik a gyógyszereiket az emlőrákos nők (sem)

Másfél év anastrozolkezelés után a nők 100%-a állította, hogy mindig szedte a gyógyszerét, de csak 69%-uk váltotta ki legalább a szükséges vények 80%-át.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

A gránátalma hatékony lehet az emlőrák ellen?

A legújabb kutatások szerint egy gránátalmában található vegyület gátolhatja az ösztrogénreceptor-pozitív emlőrák kialakulását.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Denosumab az aromatázgátlók által okozott csontvesztés ellen

A denosumab korai stádiumú emlőrákban szenvedő nők esetében védő hatást mutatott az aromatázgátlók által kiváltott csontvesztés ellen...

HUN

Lege Artis Medicinae

2008. JANUÁR 22.

Szöveti hormonsokk: az intrakrinológia

SPEER Gábor, LAKATOS Péter

Közleményünkben a 11- és 17-béta-hidroxiszteroid- dehidrogenáz enzimcsalád tagjainak, illetve az 1-alfa-hidroxiláz és aromatáz enzimek szövetspecifikus megoszlását és funkcióját mutatjuk be. Ezek a különböző enzimek meghatározzák az aktív szteroidoknak a perifériás szövetekben végbemenő, lokális képződését, amelynek alapvető szerepe lehet a hormonszenzitív tumorok (például az emlő- és prostatadaganatok) és a metabolikus betegségek (mint az elhízás, az osteoporosis, az inzulinrezisztencia) kialakulásában. Az utóbbiaknak közös jellemzője a szöveti hypercortisolismus, azaz így szemlélve számos „szövetspecifikus Cushing-szindróma” létezik. Másképp megfogalmazva: az elhízást úgy tekinthetjük, mint a hasi zsírszövet Cushingszindrómáját, de igaz lehet az is, hogy az osteoporosis a csont obesitasa. Az intrakrinológia a különféle - részben a fent említett - enzimek által katalizált szöveti hormonszintézis eltéréseivel foglalkozik, amelyeket nem lehet a keringésben cirkuláló hormonok szintjével detektálni. A lokális hormonképződés következményei különböznek a már ismert auto-, para- és endokrin hatásmechanizmusoktól. A különböző szöveteken belüli hormonális eltérések alapján számos betegség kóreredetét másképpen is meg lehetne fogalmazni.

HUN 2008;18(01)

Lege Artis Medicinae

2002. AUGUSZTUS 20.

Változások az emlőrák hormonterápiájában

MOSKOVITS Katalin

Napjainkban a posztmenopauzában lévő, receptorpozitív, előrehaladott stádiumú emlőrákos betegek hormonterápiájában a standard másodvonalbeli kezelést az új, harmadik generációs aromatázgátlók jelentik.

HUN 2002;12(08)