Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1995. MÁJUS 01.

TRANSCRANIALIS DOPPLER-VIZSGÁLATOK MIGRÉNBEN ÉS TENZIÓS TÍPUSÚ FEJFÁJÁSBAN SZENVEDŐ BETEGEKNÉL

BÁNK József, SZÉLL Enikő, BEDŐ György, GESZTELYI Gyöngyi, NAGY Valéria

A szerzők transcranialis Dopplerrel (TCD) vizsgálták az agyi véráramlási sebességet 36 migrénes és 27 krónikus tenziós típusú fejfájásban szenvedő beteg esetében. A vizsgálat idején a migrénes betegek rohammentes időszakban voltak. Vizsgálataikkal azt találták, hogy az a. cerebri anterior és az a. cerebri media véráramlási sebessége szignifikánsan gyorsult volt a migrénben szenvedőknél az egészségesek áramlási sebességeihez hasonlítva.

HUN 1995;48(5-6)

Ideggyógyászati Szemle

1995. MÁRCIUS 01.

A MOZGATÓRENDSZER VIZSGÁLATA EPILEPSZIÁS BETEGEKEN TRANSCRANIALIS MÁGNESES INGERLÉSSEL

KIRÁLY Csaba, HORVÁTH Andrea, CLEMENS Béla, BERECZ György

A szerzők 49 rohammentes, vagy rohamokat nagyon ritkán mutató epilepsziás beteget vizsgáltak transcranialis mágneses ingerléssel. A vizsgálat célja az epilepsziás állapot motoros rendszerre gyakorolt hatásának megfigyelése volt, ami a motoros válasz latenciáiba, így centrális latenciában is tükröződik. Különválasztva vizsgáltak 30 valproátot szedő idiopathiás, generalizált epilepsziás beteget a karbamazepint szedő 19 fokális epilepsziástól.

HUN 1995;48(3-4)

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁRCIUS 20.

Ifjú neurológusok XI. fóruma

Az a. carotis elváltozásai és az agyi perfúziós viszonyok összefüg­gése (Carotis Duplex scan és agyi SPECT-vizsgálat összevetése alapján). Stenosis vagy dissectio? Differenciáldiagnosztikai kérdések ca­rotiskeringési zavarokban. 3D TCD-vel diagnosztizált AVM. Supraaorticus Duplex UH-vizsgálatok és angiográfia kapcsán felmerülő diagnosztikus tévedések lehetőségei. A nyaki carotisok duplex ultrahangvizsgálata során előforduló diagnosztikus tévedések okai és elkerülésük lehetőségei. A duplex-szonográfia szerepe az arteria carotis communis occ­lusio műtéti elbírálásában (esetismertetés). Moyamoya-betegség követése transcranialis dopplerrel (TCD). Thrombocytafunkciós tesztek agyi keringészavar akut és krónikus szakaszában. Multicausalis agyi keringészavarok. Parkinsonismus és óriásaneurysma együttes előfordulása (esetismertetés). lntermittáló fejfájás hátterében teratoma adultum, germinoma, spinalis és cerebralis metastasisok - 5éves betegkövetés Meningealis daganat differenciáldiagnosztikai problémái. Agyi metasztázis tüneteivel jelentkező extracranialis daganatok. Craniocervicalis átmeneti és magas cervicalis térfoglaló folya­matok diagnosztikájának buktatói. Benignus spinalis tumorok diagnosztikája. Spinalis dermoid ciszta - adatok a low back pain szindróma etiológiájához. Az agyi mikrodialízis kísérleti és klinikai lehetőségei. Multiplex intracranialis daganatok kezeléséről. Tremor- és reflexvizsgálatok Parkinson-kórban. HMPAO SPECT-vizsgálatok Parkinson-szindrómában. Aurorix kezelés Parkinson-szindróma depresszióval szövődött eseteiben. A Parkinson-szindróma gyógyszeres terápiája, különös tekintet­tel a napszaki teljesítményingadozásokra. Jumex a Parkinson-szindróma korai fázisában. Konduktív nevelés parkinsonizmusban. Biofizikai módszerek használata ideggyógyászati betegségek patomechanizmusának kutatásában. Nagy vakfolt szindróma. Optokinetikus nystagmus vizsgálata szoliter frontalis laesio esetén. Hypocalcaemia és epilepszia. Nehézségek az epilepsziás álrohamok felismerésében. Hipnóziskezelés parciális epilepsziákban. Migrén, depresszió, szorongás. Fejfájások verbalizációs jellegzetességei. Fahr-betegség osztályunk anyagában. Agyi vascularis laesiók CT-vizsgálata és differenciáldiagnosztikai nehézségek. Binswanger-kór. Pszichopatológiai tüneteket mutató betegek CT-elváltozásai. A 3D MR-angiográfia jelentősége occlusiv agyi érbetegségekben. Nyaki nagyereken végzett képalkotó eljárások összehasonlító vizsgálata. A craniocervicalis átmenet diagnosztikájának nehézségei egy eset kapcsán. A gerincvelöbetegségek elkülönítő kórismézése. A Parkinson-betegség története és epidemiológiája. Újabb adatok a parkinsonizmus patomechanismusához; kísér­leti terápiák Diagnosztikai tévedések Parkinson-szindrómában. Sinemet CR - előrelépés a gyógyszeres terápiában. Parkinson-szindrómás betegeink oxidator fenotípus vizsgálatairól. Parkinson-szindrómás betegek Madopar-HBS kezelése. Szövődményes migrén és idiopathias agyi atrófia együttes előfor­dulása. Családvizsgálat adreno-leuko-dystrophiában. Anaemia perniciosában szenvedő betegeink elektrofiziológiai vizsgálatáról. A sacralis durazsákba sodródott porckorongrészlet. Elektrofiziológiai vizsgálatok eredményei Parkinson-szindrómában szenvedő betegeknél. EMG-SCAN vizsgálatok Parkinson-szindrómás betegeknél. Felnőttkori myotubularis myopathia esete osztályunkon. Kugelberg-Welander-szindróma előrehaladott képe. Az idiopathiás gyulladásos myopathiák immunológiai vizsgálata. Recesszív generalizált myotonia (Becker). A myotoniák differenciáldiagnózisa egy eset kapcsán. Glossopharyngeus neuralgia szinkópéval. Multiszisztémás atrófia családi előfordulása. Az Apert-szindróma a korszerű diagnosztika tükrében. Reit-szindrómás kisded (video esetbemutatás). Fiatalkori kardiogén stroke. Sneddon-szindróma. Agyi érbetegek osztályunkon 1993 első felében. Cerebellaris vérzések. Változás a prognózis megítélésében osztályunk beteganyagában. Sclerosis multiplexnek tartott medialis thalamuslágyulás esete. Stroke okozta extrapyramidalis károsodás. Kétoldali occipitalis lebenylágyulás esetei. Súlyos agytörzsi laesio (centralis pontin myelinolysis) esete. A sejtes és humorális immunválasz hosszú távú követése sclero­sis multiplexes betegeknél. A Lyme-borreliosis aktuális problémái osztályos gyakorlatunkban. Listeria monocytogenes mint a purulens meningitisek lehetséges kórokozója. Diagnosztikus nehézséget okozó, alsó végtagi gyöki jellegű fáj­dalmak előfordulása osztályunkon. Perifériás neuropathia hypereosinophil szindrómában. Az agytörzsi megbetegedések okozta szemmozgászavarok. Parkinson-szindrómában szenvedő betegek depressziója, különös tekintettel a preszuicidális szindróma (RINGEL) lehe­tőségére.

HUN 1994;47(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

1993. NOVEMBER 20.

Transcranialis doppler-vizsgálat extracranialis carotis interna stenosis során

NAGY Valéria, BEDŐ György

A szerzők vizsgálataikkal arra a kérdésre keresték a választ, hogy egyoldali extracranialis arteria carotis interna occlusio vagy szignifikáns stenosis esetében hogyan változik az arteria cerebri media és anterior áramlási középsebessége (V mean) és a pulzatilitási index (PI) értéke. A transcranialis Doppler-vizsgálat alkalmas módszer a kóros intracranialis áramlási viszonyok megítélésére, elsősorban akkor, ha egészségesek adataival hasonlítjuk összeg.

HUN 1993;46(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

1993. SZEPTEMBER 20.

Embolizációs jelenségek megfigyelése transcranialis doppler-módszerrel carotis-endarteriectomiák során

RÓZSA András, ENZT László, JÁRÁNYI Zsuzsa

A szerzők az arteria cerebri media keringési sebességének változását vizsgálták 65 beteg rekonstruktív carotisműtéte során. Jelen közleményükben az azonos oldali arteria cerebri mediában megfigyelt embolusáthaladásokról szerzett tapasztalásaikról számolnak be. 37 betegnél áthidaló shunt védelmében történt az operáció (A csoport), 28 betegnél e nélkül (B csoport). 31 betegnél, összesen 55 alkalommal észleltek embolusáthaladást. Az A csoportban 22 betegnél 37 alkalommal észleltek az arteria cerebri medián áthaladó embolust, ezen belül egy alkalommal az arteria carotis externa keringésének megindításakor. A B csoportban 9 betegnél 18 alkalommal tapasztalták a jelenséget, ezen belül 5 alkalommal a carotis externa keringésének megindításakor. Az észlelt embolusáthaladásokra visszavezethető posztoperatív neurológiai tünet nem volt megfigyelhető, ezért azok feltehetően levegő-mikrobuborékok lehettek.

HUN 1993;46(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

1993. SZEPTEMBER 20.

A subarachnoideális vérzés és a nitrogén-oxid rendszere

VÉCSEI László

Barzó Pál, Borda Lóránt, Vörös Erika, Kiss Mariann, Bodosi Mihály és Dóczi Tamás érdekes munkájukban a transcranialis Doppler-szonográfia jelentőségére hívják fel a figyelmet a lágy agyhártya alatti vérzések kezeléségben.

HUN 1993;46(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

1993. JÚLIUS 20.

Transcranialis dopplerrel mért agyi vérátáramlásisebesség-változások subarachnoidealis vérzést követő vasospazmus időszakában

BARZÓ Pál, BORDA Lóránt, VÖRÖS Erika, KISS Mariann, BODOSI Mihály, DÓCZI Tamás

A szerzők 22 aneurysma eredetű, lágyagyhártya alatti vérzés miatt az akut szakban felvett betegről számolnak be, akiknél a folyamatos áramlásisebesség-mérés adatait összevethették a klinikai állapottal és a CT-leletekkel. Azt találták, hogy a subarachnoidealis vérzést követő második napon már a betegek harmadában a későbbi spasmus kialakulására utaló, 90 cm/sec-nál nagyobb áramlási sebesség észlelhető, elsősorban azon az értörzsön, amelyen az aneurysma ül. A spasmus teljes megszűnése 3-4 hét múltán várható. A spasmust előjelző sebességnövekedés rendszerint 2 nappal (1-6 nap) a releváns klinikai tünetek megjelenése előtt már regisztrálható. Megállapították, hogy későbbi betegséglefolyás során csak akkor jelentkezett spasmus, ha a CT-vizsgálat jelentős vérmennyiséget talált a bazális ciszternákban vagy subarachnoidealisan. Mindezek alapján úgy vélik, hogy a transcranialis Doppler-szonográfia a lágyagyhártya alatti vérzésben szenvedők diagnosztikájából és ellenőrzéséből nem hagyható el.

HUN 1993;46(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

1993. MÁJUS 20.

Első Magyar Stroke Konferencia

Neurodiagnosis in storke disease. Összehasonlító izotópdiagnosztikai vizsgálatok SPECT-tel cerebrovascularis kórképekben. Az arteria cerebri media áramlásának monitorozása transcranialis doppler szonográfiás módszerrel nyaki carotis rekonstrukciós műtét alatt. Értényezők és laboratóriumi leletek összefüggése agyi keringészavarokban. Az autoregulációs rezervkapacitás mérése TCD és SPECT módszerrel. SPECT-rCBF vizsgálatok eredménye különböző lokalizációjú és időtartalmú cerebralis infarctusban. SPECT-rCBF (Tc 99mHMPAO) a krónikus cerebrovascularis betegségek collateralis vizsgálatában. SPECT vizsgálatokkal észlelt agyi érbetegségre utaló eltérések parkinson betegségben. Pathophysiological basis for a correct therapeutic approach in acute cerebral ischaemia. Neuropszichológiai vizsgálatok stroke betegekkel. Elhunyt stroke betegek autopsziás vizsgálata. Lacunaris stroke: klinikopatológiai értékelés. Cerebrovascularis megbetegedések, ultrahang és angiográfiás diagnosztikus lehetőségei. A supraaorticus ultrahang vizsgálatok, angiográfia és a klinikai tünetek korrelációja. Nyaki duplex ultrahang vizsgálataink a dsa angiográfia és a műtéti leletek tükrében. Az arteria cerebri media és arteria cerebri anterior áramlásának vizsgálata a haematokrit függvényében. Az alvás mint a stroke rizikófaktora? Érelváltozások familiaris systemás amyloidosisban. Véralvadás inhibitorok szerepe a stroke etiopatogenezisében. Regionális agyi áramlásváltozások követése akut stroke eseteiben, új lehetőség terápiás alcsoportok elkülönítésére. A gyermekkori stroke etiológiája. Cardialis eredetű cerebralis embolisatio. A mitralis prolapsus szerepe fiatal nők cerebrovascularis megbetegedéseiben. Kardiális okkal magyarázható ischaemiás vascularis laesiok osztályunk egyéves anyagában (1991). Néhány javaslat a stroke program gyakorlati megoldásához. Endothel-függő agyi érválaszok véreztetéses hypotensiót és retranszfúziót követő károsodásának mechanizmusa. Az agyi autoregulációs válasz dinamikájának vizsgálata normotensiv és spontán hypertensiv patkányokban. "whole-cell patch-clamp" analízis: Hypoxiás változások a ca1 pyramis sejtekben. A véráramlás és a metabolizmus kapcsoltsága agyi ischaemiában macskán. Cerebroprotektív vegyületek 3-érlekötéses agyi ischaemiás modellen. Effect of levemopamil on EEG changes and cerebral infarct size due to focal ischemia in the cat. Az agyi mikrokeringés közelítő matematikai modelljének vizsgálata az agyi ischemiás betegek kezelésének szempontjából. Current approaches in the specific treatment of acute ischemic stroke. Az atenolol szerepe a stroke megelőzésében. Korai eredmények és tapasztalatok az arteria carotis interna everziós endarterectomiájával. Carotis restenosis miatt végzett műtétek az ér- és szívsebészeti klinika anyagában. Nimodipin kedvező hatása fokális agyi ischaemiában. Autoregulációs rezervkapacitás változása endarterectomia után. Polyglobuliás krónikus cerebrovascularis betegek gondozása. 1989. Január 1.-től 1991. December 31-ig a klinikánkon végzett carotis rekonstrukciós műtétek intra- és posztoperatív problémáinak retrospektív vizsgálata. Indications and late results of ptfe interposition of the internal carotid artery (ica). Nemzeti stroke program alkalmazhatósága kórházi gyakorlatban. Együttműködési lehetőségek angiológiai és neurológiai osztályok között a cerebrovascularis betegek ellátásában A családi orvos és a cerebrovascularis ambulancia együttműködése a rizikófaktorok szűrésében. Duplex scan szerepe a stroke ellátásban. Cerebrovascularis betegek követéses vizsgálata spektrális EEG analízissel. A nyaki erek duplex ultrahang vizsgálatával szerzett tapasztalataink. Duplex scan és kvantitatív EEG vizsgálatok jelentősége agyi occlusio, valamint stenosis eseteiben. EEG mapping cerebrovascularis kórképekben. Kiterjedt cerebralis infarctusok CT képének változása az idő függvényében. Az afázia magyar nyelvi sajátosságai. Az organikus agyi károsodások okozta pszichés zavarok neuropszichológiai rehabilitációja. Kis agytörzsi vérzések. Agyi arteriosclerosis a csengersima '92 vizsgálatban: rheoencephalográfiás adatok. A stroke-diagnosztika útvesztői (három betegünk kórtörténete kapcsán). Post-stroke depresszió. A lacunaris stroke. Cerebrovascularis kórképek fiatal korban. Carotis ,morfológiai elváltozások és reológiai kockázati tényezők cerebrovascularis betegségekben. Prognosztikai tényezők spontán intracerebralis vérzésekben. Az arteria cerebri media és arteria cerebri anterior transcranialis doppler vizsgálata egyoldali arteria carotis interna occlusioban. Életesemények és stroke (előzetes vizsgálatok). Demencia adatok a csengersima '92 vizsgálatban. Stroke rizikófaktorok, neurózis, depresszió és szorongás a csengersima '92 vizsgálatban. Az everziós endarterectomia (EEA) mint új műtéti módszer a carotis interna stenosisok megoldásában Bal subclavia occlusio által okozott jobb carotis területi intracerebralis steal. Goretex graft interpositio az arteria carotis interna sebészetében: indikáció és késői eredmények. Lassú hypoxia lipidperoxidációs háttere. Agyi érbetegségek kórházi morbiditása. Rizikófaktorok előfordulása cerebrovascularis megbetegedésekben. Rizikófaktorok az agyi vascularis károsodásának kialakulásában elemzés „budapesti stroke adatbank" alapján. Stroke és rizikófaktorai - különös tekintettel a cardialis betegségekre - osztályunk 2 éves anyagában. Agyi éreredetű betegségek előfordulása osztályunk 10 éves gyakorlatában. Cerebrovascularis betegforgalom a kecskeméti megyei kórházban. A stroke és ellátása neurológiai osztályon Salgótarjánban és vonzáskörzetében(10 éves visszatekintés). Folyamatos számítógépes vérnyomáskövető rendszer - új módszer a stroke-betegek ellátásában. Agyi arteriosclerosis a csengersima '92 vizsgálatban: Doppler adatok.

HUN 1993;46(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

1993. MÁRCIUS 20.

Liquor-drainage hatása az arteria cerebri mediában mérhető véráramlási sebessége koponyaűri nyomásfokozódásban

BARZÓ Pál, DÓCZI Tamás, KOPNICZKY Zsolt, ROTYIS Mária, BODOSI Mihály

A szerzők különböző eredetű, koponyaűri nyomásfokozódással járó állapotokban vizsgálták az arteria cerebri mediában mért áramlási sebességet 42 betegnél. A kifejezett (25 Hgmm) vagy mérsékelt (25 Hgmm-15 Hgmm) fokú intracranialis nyomást folyamatos vagy szakaszos liquor-drainage segítségével csökkentették. A transcranialis Dopplerrel mért áramlási sebességváltozás alapján háromféle reakciótípust különítettek el: 1. tartós véráramlási sebesség (feltehetően vérátfolyás) növekedés; 2. átmeneti sebesség (feltehetően vérátfolyás) emelkedés; 3. változatlan áramlási sebesség, azaz feltehetően konstans vérátfolyás. A vascularis rezisztenciára utaló pulzatilitási index értéke a legmagasabb az 1. csoportban volt és változása az áramlási sebességgel ellentétes irányú volt az 1. és 2. csoportban. Véleményük szerint az 1. csoportban a teljes tágult állapotban lévő véredények a perfúziós nyomás fokozatos emelése ellenére változatlan állapotban maradtak, ami az agyi autoreguláció zavarára utal, s kedvezőtlen prognózist sejtet. A 2. jelenség alapján átmeneti, vagy nem súlyosan károsodott, míg a 3. jelenség alapján ép agyi autoregulációt tételeznek fel. A vizsgálatot rutin klinikai használatra javasolják, hiszen a prognózison túl a koponyaűri nyomást csökkentő kezelés hatékonyságának ellenőrzésére is alkalmazható.

HUN 1993;46(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

1993. MÁRCIUS 20.

Az agyi vérátáramlás és áramlási sebesség mérése cisternalis infúzióval létrehozott koponyaűri nyomásfokozódásban

BARZÓ Pál, DÓCZI Tamás, CSETE Klára, BUZA Zoltán, BODOSI Mihály

A szerzők egy olyan állatkísérletes modellről számolnak be, amely lehetővé tette számukra a transcranialis Doppler készülékkel mért áramlási sebesség és az agyi vérátáramlás összehasonlítását intracranialis nyomásfokozódásban. A koponyaűri nyomás fokozatos emelését mesterséges liquor cisterna magnába történő folyamatos infúzióval érték el, miközben az artéria carotis interna (ACI) intracranialis szakaszán áramlási sebességet, illetve az általa ellátott kéregben hidrogen polarográfiával agyi vérátáramlást mértek. Az autoreguláció alsó tartományában la perfúziós nyomás kisebb mint 90 Hgmmm), állandó pCO2 (PCO2=35+2 mmHg) mellett az arteria carotis internában mért áramlási sebesség és az ugyanezen oldali féltekében mért agyi vérátáramlás szoros összefüggést mutatott (0,86). A perfúziós nyomás 80 Hgmm-ről 40 Hgmm-re történő csökkentése alatt az agyi vérátáramlás és az áramlási sebesség állandó maradt, ami a cerebrovascularis rezisztencia jelentős csökkenésének, feltehetően a prekapilláris rezisztencia arteriolák kifejezett tágulásának volt köszönhető. Ha a perfúziós nyomás 40 Hgmm alá csökkent, további vazodilatáció már nem volt lehetséges, amint azt a cerebrovascularis rezisztencia emelkedése is jelezte. Eredményeik amellett szólnak, hogy a noninvazív és könnyen alkalmazható TCD vizsgálat a fenti feltételek mellett helyettesítheti a körülményes és költséges agyi vérátáramlásmérő módszereket, így az aktuális állapot megítélésében és a gyógykezelés hatásának nyomonkövetésében jól használható.

HUN 1993;46(03-04)