Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1998. MÁJUS 01.

Jobb-bal sönt kimutatása transcranialis Doppler-módszerrel agyi ischaemiás betegeknél

VASTAGH Ildikó, FOLYOVICH András, ASBÓTH Richárd, SUGÁR Katalin, ILNICZKY Sándor, SZIRMAI Imre

A fiatalkori ischaemiás cerebrovascularis betegségek eredete 35-40%-ban tisztázatlan. Paradox agyi embolisatio kialakulhat az idős korban gyakoribb mélyvénás thrombosis vagy pulmonalis hypertensio klinikai jelei nélkül is.

HUN 1998;51(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

1998. MÁRCIUS 01.

Egyéves cilazaprilkezelés hatása hypertoniás betegek agyi véráramlási paramétereire

FICZERE Andrea, OLÁH László

12 hypertoniás beteget állítottunk át korábbi gyógyszereiről cilazaprilkezelésre. Az 1 éves időtartam alatt 3 alkalommal (O, 6, 12 hónap) transcranialis acetazolamidterheléses Dopplervizsgálattal mértük fel a cilazapril hatását a vérnyomásra, az agyi vérkeringési paraméterekre és a cerebrovascularis rezervkapacitásra.

HUN 1998;51(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

1998. JANUÁR 01.

A musculus temporalis exteroceptiv szuppressziója migrénben és krónikus tenziós fejfájásban

BÁNK József

A szerző a musculus temporalis exteroceptív szuppresszióját vizsgálta migrén (14 nő és 8 férfi, átlagéletkor: 34±7,3 év), valamint krónikus tenziós fejfájás esetén (24 nő és 10 férfi, átlagéletkor: 37 ±6 ,8 év) és egészséges egyéneknél ( 15 nő és 10 férfi, átlagéletkor: 40±6, 9 év).

HUN 1998;51(01-02)

Ideggyógyászati Szemle

1998. JANUÁR 01.

[Egy időben regisztrált primer és kognitív vizuális kiváltott válaszok vizsgálata]

ANTAL Andrea, EILEEN Alexander, CRAIG Safarig, BODIS-WOLLNER Ivan

[Vizuális eseményfüggő potenciálokat (EFP) regisztráltunk, hogy felderítsük a primer és kognitív válaszok közötti kapcsolatot és ennek életkorral való esetleges összefüggését.]

ENG 1998;51(01-02)

Ideggyógyászati Szemle

1997. SZEPTEMBER 20.

Fiatal neurológusok XII. országos fórumának összefoglalói

A sarcoglycanopathiák szerepe a végtag-öv típusú izomdystrophiák differenciáldiagnosztikájában. Epilepsziás ikrek vizsgálata: hazai többközpontú vizsgálat. Traumás kétoldali carotis interna-dissectio. Carotis interna-szűkületi eseteink retrospektív vizsgálata . Gerinccsatorna-szűkületet okozó extraspinalis tumor. A cirkadián és ultradián biológiai ritmusok jelentése a tüskehullám-paroxizmusok időbeli eloszlásában, idiopathiás generalizált epilepsziában. Cardiovascularis vegetatív neuropathia szerepe az időskori szédüléses panaszok kialakulásában. Hyperemesis gravidarum okozta Wernicke encephalopathia. Hipertenzív encephalopathia: az állapot EEG követése. Vegetatív neuropathiák elektromiográfiás vizsgálata. Neurológiai betegek gondozása Skóciában és Floridában. Hyperexplexia (esetismertetés). Az önértékelés alakulása a betegség fennállási időtartamának függvényében migrénes és tenziós fejfájásban szenvedő betegeknél. Video-EEG-monitorozás fotoszenzitív epilepsziás jelenségek gyanújában. Az öregedő agy – klinikai, neurofiziológiai és neuroradiológiai vonatkozások. Akut myocardialis infarctus thrombolysisét követő cervicalis epiduralis haematoma. Intramedullaris metasztatikus gerinctumor. Depresszió és Parkinson-kór: összefüggések osztályunk betegeinél. A női nemi hormonok emelkedett szintjének szerepe a cerebralis vénás betegségek kialakulásában (esetismertetés) . Nyomásos paresisekkel járó neuropathia. Szemcsukásra jelentkező fázisos epilepsziás jelenségek. Óriásaneurysma (esetismertetés). 553 carotisrekonstrukciós műtét elemzése. Kearns-Sayre-szindrómás eseteink elemzése. Az ischaemiás stroke akut kezelésének eredményei osztályunkon. Peduncularis hallucinosis megjelenése mesencephalont elérő hídvérzés és kétoldali thalmustumor esetében (esetismertetés). Cardialis eredetű cerebralis infarctus heparin terápiájával szerzett tapasztalataink. Térfoglaló arachnoidealis cysta okozta fejfájás (esetismertetés). Funkcionális vizsgálatok jelentősége a carotisrekonstrukciós műtétek előkészítésében. Adatok a Guillain-Barré-szindrómához. Kórházunk Ideggyógyászati Osztálya betegforgalmi adatainak elemzése. Gyulladásos polyneuropathiák immunfenotipizálása. Jobb-bal sönt detektálása transcranialis dopplermódszerrel ischaemiás cerebrovascularis betegségben szenvedőknél. Szerencsés kimenetelű agyi sinusthrombosis. Az orthostaticus hipotenzió kezelésének követése TCD-monitorozással.

HUN 1997;50(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

1997. JANUÁR 01.

EMBOLIÁK ÉSZLELÉSE AZ ARTERIA CEREBRI MEDIÁBAN TAPASZTALÁSOK CAROTISREKONSTRUKCIÓS MŰTÉTEK SORÁN

RÓZSA András, ENTZ László, JÁRÁNYI Zsuzsa

A szerzők 106 corotisrekonstrukciós műtét transcranialis Doppler szonográfiás monitorozása alatt az arteria cerebri mediában megfigyelhető intraoperatív embolisatiókról számolnak be.

HUN 1997;50(01-02)

Ideggyógyászati Szemle

1996. NOVEMBER 20.

Az EEG-variabilitás kvantitatív monitorozása subarachnoidealis vérzést követően

JUHÁSZ Csaba, VESPA Paul, NUWER R. Marc, MARTIN Neil

Akut subarachnoidealis vérzést követően gyakran alakul ki vasospasmus és következményes agyi ischaemia. Az EEG-monitorozás célja a féltekei működészavar felismerése a posztoperatív periódusban. Subarachnoidealis vérzésen átesett 30 beteg EEG-jét monitoroztuk folyamatosan 8 csatornán a vérzést követő első 2 hét alatt. Számítógépes trendanalízis során a relatív alfateljesítmény időbeli variabilitását értékeltük vizuálisan egy 4 fokozatú skálán, és kvantitatív módon is mértük 8-16 órás periódusokban. Az adatokat a naponta végzett transcranialis Doppler vizsgálat értékeivel és a klinikai állapottal hasonlítottuk össze. Tizenhat betegnél alakult ki szimptómás vasopasmus, 4-nél pedig egyéb szövődmény. A relatív alfa-variabilitás mind a 20 esetben jelentősen csökkent, 6 betegnél a vasospasmus kezdetén, míg 10-nél 1-2 nappal a vasospasmus kialakulása előtt. Négy betegnél a variabilitás csökkenése kezdetben féloldali volt. Szövődménymentes lefolyású esetekben jelentős variabilitáscsökkenés nem jelentkezett. Az eredmények arra utalnak, hogy az EEG-háttértevékenység monitorozása segíthet a vasospasmus és egyéb szövődmények korai felismerésében. A relatív alfa-teljesítmény variabilitásának romlása a Dopplerrel kimutatható spasmus és a klinikai állapot rosszabbodása előtt jelezheti a féltekei működészavart.

HUN 1996;49(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

1996. MÁJUS 20.

A levopoda hatásának vizsgálata Parkinson-kórban

MECHLER Ferenc, DIÓSZEGHY Péter, GLAUB Theodóra, HIDASI Eszter, JOSE Rosa

A szerzők 21 Parkinson-kórban szenvedó betegen vizsgálták a carbidopa/levodopa klinikai tünetekre és laboratóriumi paraméterekre gyakorolt hatását, 7-12 hónapos követési idő alatt. A klinikai tünetek változását a Columbia- és Webster-értékskála pontszámaival mérték. Már a kezelés első hónapjában egyértelmű volt a tünetek javulása, és ez a megfigyelési időszak alatt még kifejezettebbé vált. A gyógyszerelés nem befolyásolta a laboratóriumi értékeket. Mellékhatások (szédülés, fejfájás, hányinger, látászavar, szívdobogás) csak a betegek egy részénél és csak enyhe formában jelentkeztek, ezek miatt a gyógyszerelést nem kellett megváltoztatni. A gyógyszerhatás okozta változásokat elektrofiziológiai módszerekkel is analizálták. A vizuális kiváltott válsz egyes csúcsainak amplitúdója és a válaszgörbe alatti terület szignifikánsan nőtt a kezelés alatt, a látópálya működésének facilitációjára utalva. A motoros rendszer transcranialis és spinalis mágneses ingerlésekor a levodopa kezelést követően a motoros latenciák és a gátlásai periódus tartamának normalizálódását észlelték.

HUN 1996;49(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

1996. JANUÁR 20.

A vazoreaktivitás vizsgálata egészséges személyek esetében, transcranialis és carotis dopplerrel

VALIKOVICS Atilla, OLÁH László, FÜLESDI Béla, MUNKÁCSY Csaba, CSIBA László

50 egészséges férfi és nő (életkoruk 20–70 év között) a. cerebri mediájának transcranialis Doppler vizsgálatával tanulmányoztuk 1 g acetazolamid (Diamox, Lederle) véráramlási sebességre gyakorolt hatását. A vizsgált személyeknek neurológiai vagy belgyógyászati betegségük nem volt. A Diamox iv. beadása előtt és után meghatároztuk a véráramlási paramétereket, a vérnyomást, a szívfrekvenciát és a vérgázértékeket. Az acetazolamid beadását követően mért változást abszolút értékekben és a nyugalmi érték százalékában fejeztük ki. Az acetazolamid nem változtatta meg szignifikánsan a vérnyomást és a vérgázértékeket. A Diamox beadása előtt az arteria cerebri mediában az átlagsebesség 59,8+14,4 cm/s volt. A keringési sebesség az injekció beadását követően szignifikánsan nőtt, csúcspontját a 10. percben érte el. A rezervkapacitás mértéke a 31-40 év közti korcsoportban volt a legnagyobb, 61-70 év között a legkisebb. Az 50 év feletti korcsoportokban a reakció elhúzódó volt. Nők esetében a nyugalmi véráramlási paraméterek és a rezervkapacitás mértéke minden vizsgálati időpontban szignifikánsan nagyobb volt, mint a férfiak' hasonló értékei. Úgy véljük, a TCD-vel végzett acetazolamid-teszt alkalmas a cerebrovascularis rezervkapacitás vizsgálatára. A rezervkapacitás függ az életkortól és a nemtől.

HUN 1996;49(01-02)

Ideggyógyászati Szemle

1995. SZEPTEMBER 01.

HYPERTONIÁS BETEGEK VAZOREAKTIVITÁSÁNAK VIZSGÁLATA TRANSCRANIALIS DOPPLERREL

FICZERE Andrea, FÜLESDI Béla, KÁPOSZTA Zoltán, VALIKOVICS Attila, JUHÁSZ Attila, PINTÉR Nándor

Az acetazolamid (lg) véráramlási sebességre gyakorolt hatását tanulmányoztuk 12 krónikus hypertoniás beteg arteria cerebri mediájában. A betegeknek semmilyen neurológiai gócjelük vagy panaszuk nem volt. A cerebrovascularis vazomotor reaktivitást vizsgáltuk 12 hasonló korú kontroll esetében is. Transcranialis Dopplerrel mértük a véráramlás sebességét az a. cerebri mediában.

HUN 1995;48(9-10)